Az egyik cikkükben olvastam: " Az osztalékot 2018-tól 13%-os kivával és 15 százalék személyi jövedelemadóval adózva – azaz 26,05 százalékos adóteher mellett veheti ki ………." Hol tévedek ha azt gondolom, hogy ez csak 24,78% adóteher. /100-(85:113)/. A társasági adónál 0,91-el osztanom kell, hogy a szükséges nyereséget megkapjam. Itt – véleményem szerint – elegendő a 113 nyereség. Válaszukat előre is köszönöm.
Kérdésem lenne osztalékkal kapcsolatban: Van egy cégem, amelynek a taós időszak alatt felhalmozott kivehető nyeresége 152 millió forint. 2018-ban ezt 15 százalékos szja és 14 százalékos eho (maximum 450 ezer forintig) veheti ki. Tavaly lett kivás. Jövőre – ha jól láttam – megszűnik a 14 százalékos eho, helyette 17,5 százalékos szocho lesz, aminek a felső fizetési határa a minimálbér 24-szerese... Havonta 1 millió forint bruttó bért vesz ki a vállalkozó. Hogyan jár jobban, ha idén veszi ki vagy, ha jövőre? Van-e szabály arra, hogy a kivás időszak vagy taós időszakban felhalmozott nyereséget mikor, hogyan lehet kivenni?
Tisztelt Szakértő! Egy kivás kft. tanulószerződést kötött 3 tanuló szakképzésére (nemcsak a nyári gyakorlatra, hanem a teljes képzési időre). Igaz-e, hogy ebben az esetben a kft. nem tarthat igényt semmilyen kedvezményre, amely a szakképzés miatt egyébként tanulónként megilletné a cégeket? Itt arra a normatívára gondolok, amely tanulónként és évenként kb. 480-600 ezer forint. Az egyértelmű, hogy kivaalany nem fizet szakképzési hozzájárulást, ezért az abból járó kedvezmény sem illeti meg, de mi a helyzet a szakképzésin felüli résszel? Alapesetben a normatívából fizeti cég a tanuló díjazását és a járulékait. Kivaalanyként ez a cég terhe lesz állami segítség nélkül? Előre is köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy a jelenlegi változások mellett a csak nyugdíjast foglalkoztató (munkaviszony) kivás cég mi után és mekkora kivát fizet január 1-jétől? Válaszát köszönöm
Tisztelt Szakértő! Kivás cég szeretne szeptemberre osztalékot kivenni, de erről határozatban nem rendelkezett. Első kérdésem, hogy osztalékelőleg címén vehet így ki pénzt? A következő, hogy ilyen esetben szeptemberre csak szja-t kell fizetnie? Ehót és kivát csak jövőre?
Kivás adózású kft. esetében, ha kapcsolt vállalkozása van (a gazdasági tevékenységük alapján oda- és visszaszámlázás egyéni vállalkozóval), a két munkáltató által foglalkoztatottak létszámát össze kell-e számítani a kiva maximális 100 fős létszámkorlát miatt, vagy nem kell összeadni azokat? A kivás kft. jelenlegi munkajogi létszáma 93 fő és az egyéni vállalkozónál 6 fő dolgozó gyed és gyesen levő kismama. Össze kell-e számítani a létszámokat vagy nem, a kivás adózás miatt, figyelemmel a 3/2010. KSH-közleményben meghatározottakra. Köszönettel: Toronicza István
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás 2013-tól kivaalany. 2018-ban a pénztár mentesített értékének számításához a 2013-as nyitómérlegben kimutatott pénztárértéket kell figyelembe venni, vagy az adott év nyitómérlegében szereplő pénztárértéket? A törvény szövege alapján a 2013-as nyitó értéket vennénk figyelembe, de a megjelent cikkek alapján mégsem egyértelmű. Válaszukat előre is köszönöm!
Katás bt. tulajdonos egy kiva adózást választó kft.-ben. Éves elszámoláskor a taggyűlési határozatban osztalékfizetésben állapodtak meg . A kft.-nél az átutalt osztalékösszeggel év végén meg kell emeli a kiva adóalapot, így megfizeti a 13 százalék kivát, más teendő a kft. esetében nincs. A bt. áfa alanyi mentes, gazdasági tevékenységéből 6 millió forint bevétele származik, a kapott 4 millió forint osztalékból származó bevételével nem éri el a 12 millió forintot, így nem kell 40 százalék különadót megfizetni. Értelmezésünk szerint, áfakörbe a bt.-nek nem kell bejelentkezni, mivel az osztalékjövedelem nem tartozik az áfa hatálya alá. A katás bt. és a kivás kft. magánszemély tulajdonosai ugyanazok a személyek. Önök szerint adózás szempontjából helyesen járunk el? köszönettel: Hné
Tisztelt Szakértő! Kft. tagja 2019-ben kiva adózás alatt szeretne osztalékot kivenni a kivás adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléke terhére. Milyen adót kell megfizetnie az osztalék után, az szja-n kívül? Ha jól tudom, kivát nem kell, akkor szochót a maximum határig? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Cégünk kivaalanyként olyan munkavállalót alkalmaz napi 4 órás részmunkaidős foglalkoztatással, aki a foglalkoztatás megkezdésekor gyesen volt, jelenleg a háztartásában nevelt három gyermekre tekintettel gyet ellátásban részesül. Legkisebb gyermeke 2018.05. hóban töltötte be 3. életévét. A foglalkoztatás megkezdésekor nem rendelkeztünk a kedvezmény feltételeinek fennállását igazoló szerv által kiállított igazolással, azt utólag, 2018.07.18 keltezésű dátummal – cégünk kérése alapján munkavállalónk kérésére – állította ki a hatóság. Kérdésem: érvényesíthetjük-e a 2011. évi CLVI. törvény 462/D paragrafusa szerinti kedvezményt, vagy a 464/F paragrafus alapján az – mivel a foglalkoztatás megkezdésének időpontjában az igazolás nem állt rendelkezésre – már nem érvényesíthető? Ha érvényesíthető a kedvezmény, akkor mely időponttól: a foglalkoztatás megkezdésének napjától visszamenőleg, vagy csak az igazolás keltének napjától, esetleg esetünkben augusztus 1-jétől? Ha az igazolás keltétől, akkor időarányosan kell-e a kedvezményt számítani? És hogyan kell értelmezni a 2 plusz 1 év kedvezményre jogosító időt, ha csak az igazolás keltétől érvényesíthatő a kedvezmény? Azaz a foglakoztatás kezdő napjától az igazolás kezdetének napjáig terjedő időre esetleg az elveszik? Válaszát előre is köszönöm. BBÉ
Tisztelt Szakértő! Arra a kérdésre keresem a választ, hogy a kivás társas vállalkozó (aki a jövedelme után nem fizet szochót) a társasági adó időszaka alatt keletkezett és előírt osztaléka után mennyi szochót kell hogy fizessen, illetve van-e bármilyen fizetendő szochót csökkentő tétel az ő esetében? Válaszát előre is köszönöm!
Hogyan alakul a kivás osztalékterhe 2019-ben?
2018. január 1. óta kivás vállalkozás 2008. évben jóváhagyott osztalékát ebben az évben szeretné kifizetni. Ha jól értem a törvényt, akkor az előző években jóváhagyott osztalék kifizetésével nem kell megemelni a kivaalapot? Előre is köszönve a segítséget, várom válaszukat! Üdvözlettel: Hável Györgyné
Kedvezményezett foglalkoztatottak alatt azokat a személyeket (foglalkoztatotti célcsoportokat) értjük, akik foglalkoztatása esetén – általában – szociális hozzájárulási adó (szocho) kedvezmény érvényesíthető. A kisvállalati adó (kiva) alanyai nem fizetnek szochót, de más módon érvényesíthetik a kedvezményt.
Tisztelt Szakértő! Egy tao hatálya alá tartozó cég ingatlant vásárolt, továbbértékesítési céllal. A cég 2018. 06. 05-én elhatározta, hogy áttér a kivás adózási módra, azaz 2018. 07. 01-től megtörtént az áttérés. Az ingatlanra adásvételi szerződést kötött a cég 2018. 06. 20-án, a tulajdonjog bejegyzésének felfüggesztésével. A cég a vételár 10 szzalékát, előlegként (foglalóként) vett át szerződéskötéskor a magánszemély vevőtől. A magánszemély a vételárhátralékot 2018. 08. 01-én utalta át, az ingatlan birtokba adására 2018. 08. 02-án került sor. Kérdés: Az ingatlan vételára megoszlik-e a két adózási forma (tao, kiva) között (előleg: tao, vételárhátralék: kiva) között, vagy a teljes vételár a tao vagy a kiva időszakában adózik? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték