Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy a jelenlegi változások mellett a csak nyugdíjast foglalkoztató (munkaviszony) kivás cég mi után és mekkora kivát fizet január 1-jétől? Válaszát köszönöm
Tisztelt Szakértő! Kivás cég szeretne szeptemberre osztalékot kivenni, de erről határozatban nem rendelkezett. Első kérdésem, hogy osztalékelőleg címén vehet így ki pénzt? A következő, hogy ilyen esetben szeptemberre csak szja-t kell fizetnie? Ehót és kivát csak jövőre?
Kivás adózású kft. esetében, ha kapcsolt vállalkozása van (a gazdasági tevékenységük alapján oda- és visszaszámlázás egyéni vállalkozóval), a két munkáltató által foglalkoztatottak létszámát össze kell-e számítani a kiva maximális 100 fős létszámkorlát miatt, vagy nem kell összeadni azokat? A kivás kft. jelenlegi munkajogi létszáma 93 fő és az egyéni vállalkozónál 6 fő dolgozó gyed és gyesen levő kismama. Össze kell-e számítani a létszámokat vagy nem, a kivás adózás miatt, figyelemmel a 3/2010. KSH-közleményben meghatározottakra. Köszönettel: Toronicza István
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás 2013-tól kivaalany. 2018-ban a pénztár mentesített értékének számításához a 2013-as nyitómérlegben kimutatott pénztárértéket kell figyelembe venni, vagy az adott év nyitómérlegében szereplő pénztárértéket? A törvény szövege alapján a 2013-as nyitó értéket vennénk figyelembe, de a megjelent cikkek alapján mégsem egyértelmű. Válaszukat előre is köszönöm!
Katás bt. tulajdonos egy kiva adózást választó kft.-ben. Éves elszámoláskor a taggyűlési határozatban osztalékfizetésben állapodtak meg . A kft.-nél az átutalt osztalékösszeggel év végén meg kell emeli a kiva adóalapot, így megfizeti a 13 százalék kivát, más teendő a kft. esetében nincs. A bt. áfa alanyi mentes, gazdasági tevékenységéből 6 millió forint bevétele származik, a kapott 4 millió forint osztalékból származó bevételével nem éri el a 12 millió forintot, így nem kell 40 százalék különadót megfizetni. Értelmezésünk szerint, áfakörbe a bt.-nek nem kell bejelentkezni, mivel az osztalékjövedelem nem tartozik az áfa hatálya alá. A katás bt. és a kivás kft. magánszemély tulajdonosai ugyanazok a személyek. Önök szerint adózás szempontjából helyesen járunk el? köszönettel: Hné
Tisztelt Szakértő! Kft. tagja 2019-ben kiva adózás alatt szeretne osztalékot kivenni a kivás adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléke terhére. Milyen adót kell megfizetnie az osztalék után, az szja-n kívül? Ha jól tudom, kivát nem kell, akkor szochót a maximum határig? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Cégünk kivaalanyként olyan munkavállalót alkalmaz napi 4 órás részmunkaidős foglalkoztatással, aki a foglalkoztatás megkezdésekor gyesen volt, jelenleg a háztartásában nevelt három gyermekre tekintettel gyet ellátásban részesül. Legkisebb gyermeke 2018.05. hóban töltötte be 3. életévét. A foglalkoztatás megkezdésekor nem rendelkeztünk a kedvezmény feltételeinek fennállását igazoló szerv által kiállított igazolással, azt utólag, 2018.07.18 keltezésű dátummal – cégünk kérése alapján munkavállalónk kérésére – állította ki a hatóság. Kérdésem: érvényesíthetjük-e a 2011. évi CLVI. törvény 462/D paragrafusa szerinti kedvezményt, vagy a 464/F paragrafus alapján az – mivel a foglalkoztatás megkezdésének időpontjában az igazolás nem állt rendelkezésre – már nem érvényesíthető? Ha érvényesíthető a kedvezmény, akkor mely időponttól: a foglalkoztatás megkezdésének napjától visszamenőleg, vagy csak az igazolás keltének napjától, esetleg esetünkben augusztus 1-jétől? Ha az igazolás keltétől, akkor időarányosan kell-e a kedvezményt számítani? És hogyan kell értelmezni a 2 plusz 1 év kedvezményre jogosító időt, ha csak az igazolás keltétől érvényesíthatő a kedvezmény? Azaz a foglakoztatás kezdő napjától az igazolás kezdetének napjáig terjedő időre esetleg az elveszik? Válaszát előre is köszönöm. BBÉ
Tisztelt Szakértő! Arra a kérdésre keresem a választ, hogy a kivás társas vállalkozó (aki a jövedelme után nem fizet szochót) a társasági adó időszaka alatt keletkezett és előírt osztaléka után mennyi szochót kell hogy fizessen, illetve van-e bármilyen fizetendő szochót csökkentő tétel az ő esetében? Válaszát előre is köszönöm!
Hogyan alakul a kivás osztalékterhe 2019-ben?
2018. január 1. óta kivás vállalkozás 2008. évben jóváhagyott osztalékát ebben az évben szeretné kifizetni. Ha jól értem a törvényt, akkor az előző években jóváhagyott osztalék kifizetésével nem kell megemelni a kivaalapot? Előre is köszönve a segítséget, várom válaszukat! Üdvözlettel: Hável Györgyné
Kedvezményezett foglalkoztatottak alatt azokat a személyeket (foglalkoztatotti célcsoportokat) értjük, akik foglalkoztatása esetén – általában – szociális hozzájárulási adó (szocho) kedvezmény érvényesíthető. A kisvállalati adó (kiva) alanyai nem fizetnek szochót, de más módon érvényesíthetik a kedvezményt.
Tisztelt Szakértő! Egy tao hatálya alá tartozó cég ingatlant vásárolt, továbbértékesítési céllal. A cég 2018. 06. 05-én elhatározta, hogy áttér a kivás adózási módra, azaz 2018. 07. 01-től megtörtént az áttérés. Az ingatlanra adásvételi szerződést kötött a cég 2018. 06. 20-án, a tulajdonjog bejegyzésének felfüggesztésével. A cég a vételár 10 szzalékát, előlegként (foglalóként) vett át szerződéskötéskor a magánszemély vevőtől. A magánszemély a vételárhátralékot 2018. 08. 01-én utalta át, az ingatlan birtokba adására 2018. 08. 02-án került sor. Kérdés: Az ingatlan vételára megoszlik-e a két adózási forma (tao, kiva) között (előleg: tao, vételárhátralék: kiva) között, vagy a teljes vételár a tao vagy a kiva időszakában adózik? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a kivás időszak alatt végzett beruházással és tárgyi eszközzel kapcsolatos. Ha kiva alatt egy társaság megvalósított egy beruházást, akkor, ha kilép a kiva alól, ezekre az eszközökre társaságiadó-csökkentő tételbe nem számolhat el értékcsökkenést, csak számvitelileg. Ez akkor is érvényes, ha beruházásra tekintettel nem vett igénybe kivaalap-csökkentést a kivás időszak alatt? A kérdésem az, hogy mi van olyan esetben, ha eladja ezt az eszközt? Ilyen esetben a nettó értéke társaságiadó-növelő tételként megjelenik és csökkentőként nem? Ugyanúgy felmerül a kérdés, hogy ez akkor is így van, ha nem vett igénybe kivaalap-csökkentést a beruházásra tekintettel? Én úgy érzem, hogy itt – mivel csökkentő tételként a kiva alatt nem vette igénybe, teljesen adóztatja a törvényi szabályozás az eladási értéket, illetve adózásilag hátrányos, hogy a folyamatos értékcsökkenés nem csökkentő tétel a kivát követő időszakban a társasági adó alatt. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Schultz Mihály
Kérem szépen segítségét a következő kérdésben. A kft. 2018.01.01-től kivás adóalany lett. Most májusban a 2017. évi társasági adó terhére, a 1729-es bevallásban rendelkezett felajánlásról egyesületnek. Hibaüzenetet kaptunk, miszerint: "A bevallást (kiva) adóalany nem adhatja be (akár a bevallási időszak alatt kivás adóalany, akár a bevallási időszak végét követő 1 napon belül kerül a kiva hatálya alá)! Amennyiben 2018.01.02-től lenne csak kivaalany a kft., akkor megtehette volna a felajánlást? Így nem? Köszönöm segítségét!
Tisztelt Szakértő! Kivás időszakra eső veszteségelhatárolás értelmezésében kérném a segítségét. Az adózónak korábbi kivás időszakában jelentős vesztesége keletkezett, amelynek nagy része nem beruházáshoz kapcsolódott. A 2017-es évben megszűnt egy partnere, így a követelés értékét – mint bíróság előtt nem érvényesíthető követelést – adóalap-növelő tételként figyelembe kell venni. Ezzel szemben betehető a korábbi évek vesztesége? Milyen mértékben? A teljes felhalmozott veszteség, vagy a veszteség keletkezésének évében hatályos szabályok szerint figyelembe véve a korlátlan/10 év alatt kitételt? Előre is köszönöm válaszát!
dr. Radics Zsuzsanna
tb-szakértő, jogász
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték