Ha a kft. 2019. évtől áttér a kiva szerinti adózásra, és még osztalékot hagy jóvá a 2019. évi eredménytartaléka (taós időszak alatt képződött) terhére, nyilatkozhat-e úgy, hogy ezen osztalék után megfizeti a minibálbér 24-szerese után a járulékot? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Ha a kft. 2019. évtől áttér a kiva szerinti adózásra, és még osztalékot hagy jóvá a 2019. évi eredménytartaléka (taós időszak alatt képződött) terhére, ezen osztalék után nyilatkozhat-e úgy, hogy megfizeti a minibálbér 24-szerese után a járulékot? Ebben az esetben nem kellene magánszemélyként már 19,5%-os szociális hozzájárulási adót megfizetni. Ha a 2020. évben a kivás időszak alatt is hagy jóvá osztalékot, és azt ki is fizetik, akkor itt is adhat nyilatkozatot, ha megfizeti a minibálbér 24-szerese után a járulékot, és szintén mentesül a szocho alól? A kérdés azért merült fel, mivel a kivás cég csak 13%-kal fogja megfizetni a közterhet. Ez a nyilatkozat lehetőség a kivával leadózott jövedelemre is adható-e?
Tisztelt Szakértő! Úgy néz ki, hogy a nyugdíjas munkaválló a Tbj. értelmében 2019. évtől mégis csak biztosított lesz, jól gondoljuk-e, hogy ebben az esetben a T1041-es nyomtatványon 2019. évtől nem kell kijelenteni, illetve a munkába lépő nyugdíjast továbbra is be kell jelenteni? További kérdés, ha a nyugdíjas munkavállaló kivás cégnél dolgozik, nagyon úgy tűnik, hogy a bére és minden olyan juttatása, amely szja-alapot képez, kivaalapot is fog képezni, mivel a nyugdíjas bére a Tbj. értelmében járulékalapot képező jövedelem, csak éppen járulékot, illetve szociális hozzájárulási adót nem kell utána fizetni. Ez viszont azt a nehezen elképzelhető helyzetet eredményezné, hogy a nyugdíjas dolgozó bére után egy nem kivás munkáltatónak szochót nem kell fizetni, viszont kivás munkáltatónak kivát igen. Alig hihető, hogy a jogalkotó a kivás munkáltatókat egyértelműen hátrányosabb helyzetbe akarta volna hozni, mint a nem kivás munkáltatókat. Válaszát előre is köszönöm! Nagy Péter
Az azonos című kérdésemre adott válaszban nem szerepelnek az osztalékból fizetendő adók (gondolok elsősorban a szociális hozzájárulási adóra) a két esetben. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kiva alá tartozó vállalkozásnak van-e feltöltési kötelezettsége iparűzési adó tekintetében? Köszönettel: Budai Krisztina
Tisztelt Szakértő! Hogyan alakul kivás cég nyugdíjas tulajdonosának járulékfizetése, ha a jövedelmét kiegészítő tevékenységet folytató tagként veszi ki, és hogyan, ha nyugdíjas alkalmazottként? Milyen adókat fizet az osztalékából a két esetben? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! 2019-es új osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó korlátjáal kapcsolatban kérdeznék. Kivások nem fizetnek szochót. Az ő esetükben mi lesz a felvett osztalék után fizetendő szochokorlát? Érvényes a minimálbér 24-szerese utáni szochokötelezettség? 2018-as számokkal maximum 3 millió 312 ezer forintig fizet szochót? Az afölötti összegű osztalék után nem? Köszönöm.
Az egyik cikkükben olvastam: " Az osztalékot 2018-tól 13%-os kivával és 15 százalék személyi jövedelemadóval adózva – azaz 26,05 százalékos adóteher mellett veheti ki ………." Hol tévedek ha azt gondolom, hogy ez csak 24,78% adóteher. /100-(85:113)/. A társasági adónál 0,91-el osztanom kell, hogy a szükséges nyereséget megkapjam. Itt – véleményem szerint – elegendő a 113 nyereség. Válaszukat előre is köszönöm.
Kérdésem lenne osztalékkal kapcsolatban: Van egy cégem, amelynek a taós időszak alatt felhalmozott kivehető nyeresége 152 millió forint. 2018-ban ezt 15 százalékos szja és 14 százalékos eho (maximum 450 ezer forintig) veheti ki. Tavaly lett kivás. Jövőre – ha jól láttam – megszűnik a 14 százalékos eho, helyette 17,5 százalékos szocho lesz, aminek a felső fizetési határa a minimálbér 24-szerese... Havonta 1 millió forint bruttó bért vesz ki a vállalkozó. Hogyan jár jobban, ha idén veszi ki vagy, ha jövőre? Van-e szabály arra, hogy a kivás időszak vagy taós időszakban felhalmozott nyereséget mikor, hogyan lehet kivenni?
Tisztelt Szakértő! Egy kivás kft. tanulószerződést kötött 3 tanuló szakképzésére (nemcsak a nyári gyakorlatra, hanem a teljes képzési időre). Igaz-e, hogy ebben az esetben a kft. nem tarthat igényt semmilyen kedvezményre, amely a szakképzés miatt egyébként tanulónként megilletné a cégeket? Itt arra a normatívára gondolok, amely tanulónként és évenként kb. 480-600 ezer forint. Az egyértelmű, hogy kivaalany nem fizet szakképzési hozzájárulást, ezért az abból járó kedvezmény sem illeti meg, de mi a helyzet a szakképzésin felüli résszel? Alapesetben a normatívából fizeti cég a tanuló díjazását és a járulékait. Kivaalanyként ez a cég terhe lesz állami segítség nélkül? Előre is köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy a jelenlegi változások mellett a csak nyugdíjast foglalkoztató (munkaviszony) kivás cég mi után és mekkora kivát fizet január 1-jétől? Válaszát köszönöm
Tisztelt Szakértő! Kivás cég szeretne szeptemberre osztalékot kivenni, de erről határozatban nem rendelkezett. Első kérdésem, hogy osztalékelőleg címén vehet így ki pénzt? A következő, hogy ilyen esetben szeptemberre csak szja-t kell fizetnie? Ehót és kivát csak jövőre?
Kivás adózású kft. esetében, ha kapcsolt vállalkozása van (a gazdasági tevékenységük alapján oda- és visszaszámlázás egyéni vállalkozóval), a két munkáltató által foglalkoztatottak létszámát össze kell-e számítani a kiva maximális 100 fős létszámkorlát miatt, vagy nem kell összeadni azokat? A kivás kft. jelenlegi munkajogi létszáma 93 fő és az egyéni vállalkozónál 6 fő dolgozó gyed és gyesen levő kismama. Össze kell-e számítani a létszámokat vagy nem, a kivás adózás miatt, figyelemmel a 3/2010. KSH-közleményben meghatározottakra. Köszönettel: Toronicza István
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás 2013-tól kivaalany. 2018-ban a pénztár mentesített értékének számításához a 2013-as nyitómérlegben kimutatott pénztárértéket kell figyelembe venni, vagy az adott év nyitómérlegében szereplő pénztárértéket? A törvény szövege alapján a 2013-as nyitó értéket vennénk figyelembe, de a megjelent cikkek alapján mégsem egyértelmű. Válaszukat előre is köszönöm!
Katás bt. tulajdonos egy kiva adózást választó kft.-ben. Éves elszámoláskor a taggyűlési határozatban osztalékfizetésben állapodtak meg . A kft.-nél az átutalt osztalékösszeggel év végén meg kell emeli a kiva adóalapot, így megfizeti a 13 százalék kivát, más teendő a kft. esetében nincs. A bt. áfa alanyi mentes, gazdasági tevékenységéből 6 millió forint bevétele származik, a kapott 4 millió forint osztalékból származó bevételével nem éri el a 12 millió forintot, így nem kell 40 százalék különadót megfizetni. Értelmezésünk szerint, áfakörbe a bt.-nek nem kell bejelentkezni, mivel az osztalékjövedelem nem tartozik az áfa hatálya alá. A katás bt. és a kivás kft. magánszemély tulajdonosai ugyanazok a személyek. Önök szerint adózás szempontjából helyesen járunk el? köszönettel: Hné
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték