183 találat a(z) kivás cimkére
Kivapénztár – mentesített összeg Kérdés
Tisztelt Szakértő! Pénztár mentesített értékében szeretnék segítséget kérni. 2019.01.01-jén lépett át a cég a kiva hatálya alá. Készítem a 2019. évi beszámolót. Mivel átlépő, úgy gondoltam, hogy a pénztármentesítő értéket a következőképpen számolom ki. 1.) 2019. évi összes bevétel: 28 044 722 Ft 2.) 2019. évi összes bevétel 5%-a: 1 402 236 Ft 3.) A pénztár kimutatott értéke a kisvállalatiadó-alanyiság első évének nyitó mérlegében, kivéve a 2016. december 31-éig áttért adózóknál: esetükben a 2017. év nyitó mérlegében:858 450 Ft 4.) A pénztár mentesített értéke (2., 3. és egymillió Ft közül a legmagasabb érték): 1 402 236 Ft A kérdésem az lenne, hogy jól számolom-e a pénztár mentesített értékét, mert kaptam olyan választ egy kollégától,hogy ha az adózó a kivaalanyiság első évében van, akkor szerinte nem lehet választani a 3 lehetőség közül (tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, 1 millió forint, az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében, illetve a kisvállalati adózásra 2016.12.31-éig áttért adózónál a 2017. év nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke.) Valóban igaza van a kollégának, és nem választhatok, tehát ebben az esetben mindenképp a pénztármentesítő értékem a 2018.12.31-én kimutatott pénztár záróállománya, mellyel nyitotta a 2019. évet? Köszönöm válaszát! Tisztelettel: Erdélyi Tímea
Kiva esetén mennyi a 17,5 százalék? Kérdés
"Jó tudni, hogy a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra célzott szolgáltatásként befizetett összeg [Öpt. 50/B §] után a befizetéskor sem a befizetőnek, sem a pénztártagnak nem kell adót fizetnie, viszont az ilyen szolgáltatás igénybevételekor a magánszemélynek a szolgáltatás értékének megfelelő adóköteles, az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelme keletkezik, amely után 2020. június 30-áig 0,85x(0,15 szja+0,175 szocho)=27,6 százalék, július 1-jétől 0,87x(0,15 szja+0,155 szocho)=26,5 százalék közterhet kell fizetnie." Kivás cég esetén, jún. 30-áig 17,5 százalék szocho helyett elég 11 százalékot fizetni?
Cégalapításkor a jegyzett tőke adóalapcsökkentő tétel-e kivásoknál? Kérdés
Tisztelt Adózóna! Kérdésem a következő: A 2012. évi CXLVII. a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény 20. § 4)-a szerint az adóalap megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venni: a) a tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelés) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke növekedéseként elszámolt összeget. A kérdésem az, hogy egy jogelőd nélkül alakult, cégbírósági bejegyzésre kötelezett cég (konkrétan kft.) esetében az alapításkori jegyzett tőke vajon megfelel-e a fent hivatkozott törvényhelynek? Vagyis az alapításkori jegyzett tőke csökkenti-e a kivaalapot. Vajon az alapításkor rendelkezésre bocsátott törzstőke megfelel-e a tőkebevonás, jegyzett-tőke-emelés meghatározásnak? Amennyiben nem, szerintem előállhat az a helyzet, hogy nagyobb összegű törzstőkével (pl: 100 millió forint) alapított cég tőkeleszállításakor megadóztatásra kerül egy olyan összeg, ami alapításkor adózás szempontjából nem került figyelembe vételre (adóalap-csökkentő tételként). Értelmezésem szerint, ez egy adózott jövedelemből történő cégalapítás újbóli megadóztatását jelenti, vagyis kétszer kerül megadóztatásra egy jövedelem. Köszönettel: Szögedi Attila
Osztalékadózás kivára történő átállás után Kérdés
Eredményesen gazdálkodó, nagyösszegű eredménytartalékkal rendelkező kft. áttér kisvállalati adózásra. Kérdés: az áttérést követő években (szintén nyereséges gazdálkodás mellett) jóváhagyhatja-e az osztalékot oly módon, hogy az teljes egészében a kivaalanyiságot megelőzően keletkezett eredménytartalék igénybevételével történjen, tehát ne képezzen kivaalapot? Lehet-e ez akkor is, ha a lezárt év adózott nyereségét eredménytartalékba helyezi? A kérdés arra irányul, hogy megteheti-e az eredménytartalék igénybevételénél, hogy időrendben mindig a legrégebben keletkezett eredménytartalékot használja fel? Értelemszerű, hogy a kivás időszakban keletkezett eredménytartalékot a könyvelésben külön kell kezelni.
Kiva – saját gépkocsi használata Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy futárszolgáltatással foglalkozó bt. alkalmazottai saját gépkocsival végzik a csomagok kézbesítését. A részükre kifizetett költségtérítés összege növeli a kiva alapját?
Kivás vendéglátó bt. Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kivás vendéglátó bt. büfét üzemeltet, teáorszáma 5610. Március 23-ától bezárta a büfét a vírusveszély idejére. Ez az egyedüli tevékenysége. Nem szeretné elküldeni az alkalmazottait, talán a két nyugdíjas szerződését megszüntetné. Milyen költségkímélő lehetőségei vannak? Állásidő, a dolgozók heti 40 órás munkaviszonyának csökkentése, hogy a biztositási jogviszony megmaradjon? Köszönettel!
Koronavírus – jogszabályváltozás hatása kivás adózónál Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egy rendezvényszervező kft. a kisvállalati adó alá tartozik. A március 18-án kihirdetett járulékfizetési kedvezmény a kft.-t ebben az esetben mennyiben érinti? Szintén csak a 7710 forintot kell megfizetnie? A 15% szja-előleg továbbra is fizetendő?.
Közjegyzői iroda befektetése Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Egyik ügyfelem a következő kérdést tette fel: kivás közjegyzői Irodaként végzi a tevékenységét, a folyószámláján lévő pénzt szeretné befektetni, illetve lekötni. Arra gondolt, hogy a céges számláján lévő pénzét, amelyet hosszabb időre nélkülözni tud, lekötné, esetlegesen értékpapírokba fektetné be. Véleményem szerint semmi akadálya nincs, hiszen a saját, illetve vállalkozása pénzét kockáztatja, saját felelősségére. Várom az Önök evvel kapcsolatos állásfoglalását. üdvözlettel: Preilné Ötletmozaik Kft.
Fellesztési tartalék – kiva Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2020-tól a kiva szerint adózik. Kérdésem, hogy a 2019-es záró taobevallásban képezhet-e fejlesztési tartalékot? Köszönettel!
Kivaalap nyugdíjas tag esetén Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kivaalany kft. esetében a kiva alapjának meghatározásában kérnék segítséget. Az ügyvezető nyugdíjas, és munkaviszonyban látja el a teendőit. A cégnek más alkalmazottja nincs. Segítő válaszukat előre is köszönöm!
Kiva alatti osztalékfizetés hatása a lekötött tartalék képzésére Cikk
Van-e lekötött-tartalék-képzési kötelezettsége a társasági adó hatálya alá visszatérő volt kivásnak, ha osztalékot fizet, illetve ha nem fizet? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Kiva – mentesített pénztárérték Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2019-ben újonnan alakult társaság kivaalanyiságot választott. Esetében hogyan alakul a mentesített pénztáregyenleg? Az alapítók alapításkor a jegyzett tőkét (3 millió forint) készpénzben bocsátották rendelkezésre. Ebben az esetben ez jelenti a mentesített összeget, mint úgynevezett nyitó érték? (az árbevétel 5%-a, 1 millió forint, alatta van ennek az értéknek.) Válaszukat előre is köszönöm!
Evásból katássá vagy kivássá váló társas vállalkozás teendői Cikk
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvény 36. §-a és 87. §-ának (3) bekezdése 2020. január 1-jétől hatályon kívül helyezte az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvényt (evatörvény). A cikk az evás társas vállalkozások – megszűnéssel összefüggő – teendőit mutatja be, abban az esetben, ha az evaalany nem a társasági adó hatálya alá kíván visszatérni.
Katás és kivás időszak kezdete átalakulás, egyesülés, szétválás esetén Cikk
A joggyakorlat során gyakran felmerülő kérdés, hogy mely időpontban keletkezik a kisadózókról szóló törvény szerinti adóalanyiság egy átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaság esetén. Bár a két adónem szabályozása ugyanazon törvényben található, a kisadózó vállalkozások tételes adójára, illetve a kisvállalati adóra vonatkozó szabályok eltérően rendelkeznek arról a jogi helyzetről, amikor az átalakulás, egyesülés, szétválás keretében létrejövő jogalany kíván belépni a kata, illetve a kiva hatálya alá.
Iparűzési adó, kiva Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kivás cégben az ügyvezető megbízási jogviszony keretében látja el az ügyvezetést, a megbízási díj kevesebb, mint a minimálbér 30%-a, így az nem képez járulékalapot. Rajta kívül egy nyugdíjas foglalkoztatottja van, akinek a munkabére szintén nem képez járulékalapot. A kérdésem az, hogy ebben az esetben mi lesz az iparűzési adó alapja (ipa alá kivásként bejelentkezve)?