Tisztelt Szakértő! Milyen amortizációs kulcsokat alkalmazhat a kivás mikrogazdálkodó? A 398/2012. kormányrendelet 8. § (5) bekezdése szerint a tao szerinti kulcsokat kell alkalmazni. Lízingelt személygépkocsi esetében (nyílt végű pénzügyi lízing 3 éves futamidővel) 33 vagy 20%? Válaszát előre is köszönöm.
Kiva hatálya alá bejelentkezett vállalkozásban nyugdíjas szakmunkásokat foglalkoztatnánk. Megéri-e ezt nyugdíjas szövetkezeten keresztül tenni? Szociális juttatások – mint egészségpénztári befizetés, étkezési hozzájárulás, BKV-bérlet, utazási kedvezmények – adóterheiben van eltérés a normál foglalkoztatáshoz képest? A vállalkozás adja ezeket vagy a szövetkezet? A munkaerő-kölcsönzésre hasonlító a jogszabályi környezet? Ez foglalkoztatásnak minősül például a gazdaságfejlesztési pályázatok esetében?
Tisztelt Szakértő! Kivaalanynál a pénztár értékének tárgyévi növekménye, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része adóalap-korrekciós tétel. Ezt úgy értelmezem, hogy amennyiben az adott cég pénztárának 2017. évi nyitó és záró egyenlege egyaránt 1 millió forint alatti (s az 1 milliót tekinti mentesített értéknek), akkor a kiva alapját ilyen jogcímen nem fogja módosítani az egyenleg változása miatt. (Nincs szükség ilyen okból adóalap-korrekcióra akkor, ha például a nyitó 200 ezer, a záró 600 ezer.) Kérek megerősítést, hogy jól gondolom-e. Válaszát előre is köszönöm.
A számviteli törvény 2/A §-a úgy szabályoz, hogy "e törvény hatálya nem terjed ki arra a közkereseti társaságra, betéti társaságra és egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti". A kivatörvény 15. §-a szerint "a kisvállalati adó alanya az Szt. hatálya alá tartozik". Kérdésem: hogyan kell értelmezni ezt a kettős szabályozást a gyakorlatban? Az értelmezésnek abból a szempontból is van jelentősége, hogy az szja-törvény 66. §-a szerint az osztalék fogalma: „a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által felosztani rendelt, számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény”. E törvények egybevetése azt jelenti, hogy a kiva hatálya alá bejelentkezett betéti társaság tagja nem osztalékot, hanem egyéb jövedelmet vesz fel az adózott eredményből? Tehát a kiva alatt lévő betéti társaságok magánszemély tagjai esetében nem a 450 ezer forint ehohatár figyelembe vételével történik a kifizetendő osztalék megállapítása, hanem a 22% egészségügyi hozzájárulás terheli, felső határ nélkül?
Ügyfelem 2018. január 1-jével tér át kivára. A 2017. évi bevallást, mérleget elkészítem, megfizeti a társasági adót. Ezen kivül van-e még valamilyen adó, amit az áttérés kapcsán fizetni kell? Továbbá, ha a kivás időszak alatt osztalékot vesz fel, ugyanúgy meg kell fizetni a 15% szja-t és a 14% ehót? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A hozzáértő véleményét szeretném kérni. Egyik ügyfelem 2017. július 1-jétől belépett a kisvállalati adó hatálya alá. 2016. évi árbevétele meghaladta a 300 millió forintot, átlagos statisztikai létszáma 10 fő. 2017. 1. félévi árbevétele 160 millió forint, amelyről a beszámolót a napokban közzéteszem. Az idei év 2. félévére az árbevétel várhatóan meghaladja a 150 millió forintot. Szeretném kérdezni, hogy az idei év 2. félévére vonatkozó beszámolót már könyvvizsgáltatnom szükséges? Köszönöm szépen. Üdvözlettel, Bakonyi Eszter
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni, mert egy ügyvezetővel vitába keveredtem. Korábban társaságiadó-alanyként szochót és szakképzési járulékot fizetett, és ez szépen rajta is volt tételesen – kedvezményekkel együtt – a bérjegyzéken, ő ebből számolgatott magának. Most viszont kivaalany, és mindig azt követeli tőlem, hogy legyen rajta a bérjegyzéken úgy, mint korábban, hogy melyik munkavállaló után neki mennyit kell fizetnie. A bérszoftver íróival egyeztettem már ezzel kapcsolatosan, leráztak, mondván, hogy a kiva nem csak a munkáltató által fizetendő közterheket váltja ki, más az alapja, és nincs rá mód, a program csak a személyi jellegű kifizetéseket és a beállított kedvezményeket összesíti. Elgondolkodtam a kérdésen, függetlenül attól, hogy csak ez az egy ügyvezető vetette ezt fel saját problémájaként, mert nem ismerem ezzel kapcsolatosan a munkajoggal való összefüggést, és azt, hogy melyik jogszabály mit mond ki erről. Eddig a szoftverkészítőkre hagyatkoztam, de utána szeretnék járni a kérdésnek, és ha szükséges, áttérek egy másik programra. Ezzel kapcsolatosan szeretném szakértő tanácsukat kérni, egyértelműen erről rendelkezést nem találtam a kiva szerint adózókra, lehet, hogy több jogszabály összefüggéseit kell figyelembe venni, csak nem tudom ezeket magamtól összeszedni. Köszönöm szépen a segítséget! Krcsik Eszter
2017-től megváltozott a kivaalapba nem személyi jellegű kifizetésként kimutatott összeg elszámolása, ami érintette az elhatárolt veszteség keletkezésére és felhasználására vonatkozó előírásokat is.
Egy kiva hatálya alá tartozó magyarországi leányvállalat ügyvezetője és családja (feleség és gyermekek) meghívást kapott az amerikai anyacég Atlantában tartandó rendezvényére. Az ügyvezető a repülőjegyeket a vállalkozás számlájáról fizette. Kérdésem, hogy a családtagok repülőjegyköltsége után milyen adófizetési kötelezettség keletkezik, illetve érinti-e ez a kivaalapot?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2017.03.01-től a kiva hatálya alá tartozik, amit az önkormányzatok felé is bejelentettem a megosztott adó, valamint az adózási mód változása miatt. 30 napon belül, február 28-ai zárással benyújtottam a bevallást. Az egyik önkormányzat befogadta. A másiktól viszont azt jelezték telefonon, hogy nem érvényes a bevallás, mert az iparűzésiadó-törvény szerint nem választhatja a kft. a kivás időszakra a 39/B paragrafus 2. pont szerinti kivaalap plusz 20% adóalapot, mert ugyanezen paragrafus 10. pontja szerint ez a megállapítás csak adóévre választható. Miután a két hónapot minden szempontból le kell zárni (zárómérleg, záró társaságiadó-bevallás) nem jelenti-e ez azt, hogy új adóév kezdődik? Értelmezésem szerint igen. Ugyanez értelmezhető az iparűzési adóra is? Az is kérdés számomra, hogy a szabályokat ellentétesen értelmező önkormányzatok között hogyan osszam majd meg az adót. Köszönöm előre is válaszukat. Aignerné Orcsik Emese
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2017.01.01-től a kiva alanya. 2017. évtől mikrogazdálkodói beszámolót készítene. A 2016. december 31-én meglévő tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása nem változik? Hogyan történik a 2017. évtől beszerzett tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása? Mivel a társaság a kiva alanya, így is a társasági adónál meghatározott kulcsokat kell alkalmaznia? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Noha a kata és a kiva szabályait ugyanazon törvényben (2012. évi CXLVII.) találjuk, a két adózási forma társadalombiztosítási szempontból (is) teljesen más logikát követ. Míg a kisadózás egy új (az egyéni és társas vállalkozótól teljesen különböző) biztosítási jogviszonyt keletkeztet (vagy éppen kizárja valamennyi tb-ellátásból a kisadózást választó vállalkozót), addig a kiva nem érinti a tulajdonos tagok társadalombiztosítási jogállását.
Tisztelt Szakértő! Kivás tag, ügyvezető, 8 órás munkaviszonyban látja el tevékenységét, garantált bérminimummal van bejelentve. Társas vállalkozóként nem vesz fel tb-s jövedelmet. Mi lesz a kiva alapja? A munkaszerződés szerinti garantált bérminimum, vagy az emelt, amit a kiva törvény előír? Köszönöm szépen a válaszát! Tisztelettel, Hné Zsuzsanna
Kivás ügyfelem lett 2016-ban novemberben vett fel 7 fő képzettséget nem igényló munkavállalót, napi 4 órás munkaviszonyban foglalkoztatva, de teljes minimálbéren, 111 000 forint a bérük. Milyen adóalap-kedvezményt vehet igénybe? 50 ezer forintot munkavállalónként és időarányosan a 2 hónapra vagy fejenként 50 ezer forintot?
Kivás cég együttműködési megállapodást kötött egy iskolával. A juttatásnál 21 645 Ft szerepel. - Kell bérjegyzéket adnom a tanulónak? - A juttatást hogyan kell számolnom, ha 06.15-től van foglalkoztatva? Azt írja, hogy minden megkezdett hét egész hétnek minősül. Akkor a 21 645 Ft 3/4-edét kellene fizetni ilyenkor? Vagy majd egyben az egészet? - Mivel adómentes a juttatás, ezért a 08-asban sem kell szerepeltetni? - Mivel kivás a cég, így akkor ugyebár a szakképzési kedvezményt bukta? Köszönöm a választ!
dr. Radics Zsuzsanna
tb-szakértő, jogász
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték