A kisvállalati adó egy egyszerűsített adónem, amely három, a vállalkozások által fizetendő adónemet vált ki, a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást és a társasági adót. Kérdésem: az eho megszűnt, beleolvadt a szochóba, mivel szocho alól mentes a cég, akkor most a céges telefon magánhasználata és a hasznosítási díj után eddig fizetendő 19,5% alól is mentesül?
Kivas cégben tásas vállalkozozó tagi jogviszonyban a minimálbér 24-szeresét meghaladó jövedelmet vesz ki. Osztalék után kell-e szochót fizetni?
Tisztelt Szakértő! Kissé össze vagyok zavarodva az olvasott válaszoktól, így a segítségét kérném. Férjem 28 éve egyéni vállalkozó, de a megnőtt tb-terhek miatt szívesebben lenne egyéni cég, kivás adózási móddal. Azt már értem, hogy ügyvédi alapítással létrehoz egy egyéni céget, s amikor azt bejegyzi a cégbíróság, akkor törli az egyéni vállalkozását. Kérdésem lenne, hogy az egyéni vállalkozásból a tárgyi eszközöket, árukészletet át kell-e számlázni és keletkeztet-e áfafizetési kötelezettséget, vagy jogutódlással való megszűnésnek veszik, és visz mindent tovább? Köszönöm a válaszát! Üdvözlettel: Annamária
Tisztelt Szakértő! Kiva hatálya alatt működő kft. a 2017. évben – már kivásként – képződött eredménytartaléka egy részéből ingatlant vásárol. Kérdésem a következő: milyen könyvelési tétellel kell az eredménytartalék ingatlanvásárlásra fordított összegét az eredménytartalékból kivezetni? Köszönöm szépen.
Tisztelt Szakértő! Lehet, hogy a kérdésfeltevés nem volt pontos a kivás időszakban fizetett szociális hozzájárulási adóval kapcsolatosan. A kérdésem az alábbi: kft. osztalékot hagy jóvá, várhatóan 2019 áprilisában, és megfizeti a minimálbér 24-szeresét 2019. évben, s erről nyilatkozik. A jóváhagyott osztalék kifizetése nem ütközik korlátba. A saját tőke nagysága ezt lehetővé teszi. A társaság 2019. évtől kivás. A magánszemélynek ez esetben fizetnie kell-e az osztalék utáni szociális hozzájárulási adót?
Ha a kft. 2019. évtől áttér a kiva szerinti adózásra, és még osztalékot hagy jóvá a 2019. évi eredménytartaléka (taós időszak alatt képződött) terhére, nyilatkozhat-e úgy, hogy ezen osztalék után megfizeti a minibálbér 24-szerese után a járulékot? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Ha a kft. 2019. évtől áttér a kiva szerinti adózásra, és még osztalékot hagy jóvá a 2019. évi eredménytartaléka (taós időszak alatt képződött) terhére, ezen osztalék után nyilatkozhat-e úgy, hogy megfizeti a minibálbér 24-szerese után a járulékot? Ebben az esetben nem kellene magánszemélyként már 19,5%-os szociális hozzájárulási adót megfizetni. Ha a 2020. évben a kivás időszak alatt is hagy jóvá osztalékot, és azt ki is fizetik, akkor itt is adhat nyilatkozatot, ha megfizeti a minibálbér 24-szerese után a járulékot, és szintén mentesül a szocho alól? A kérdés azért merült fel, mivel a kivás cég csak 13%-kal fogja megfizetni a közterhet. Ez a nyilatkozat lehetőség a kivával leadózott jövedelemre is adható-e?
Tisztelt Szakértő! Úgy néz ki, hogy a nyugdíjas munkaválló a Tbj. értelmében 2019. évtől mégis csak biztosított lesz, jól gondoljuk-e, hogy ebben az esetben a T1041-es nyomtatványon 2019. évtől nem kell kijelenteni, illetve a munkába lépő nyugdíjast továbbra is be kell jelenteni? További kérdés, ha a nyugdíjas munkavállaló kivás cégnél dolgozik, nagyon úgy tűnik, hogy a bére és minden olyan juttatása, amely szja-alapot képez, kivaalapot is fog képezni, mivel a nyugdíjas bére a Tbj. értelmében járulékalapot képező jövedelem, csak éppen járulékot, illetve szociális hozzájárulási adót nem kell utána fizetni. Ez viszont azt a nehezen elképzelhető helyzetet eredményezné, hogy a nyugdíjas dolgozó bére után egy nem kivás munkáltatónak szochót nem kell fizetni, viszont kivás munkáltatónak kivát igen. Alig hihető, hogy a jogalkotó a kivás munkáltatókat egyértelműen hátrányosabb helyzetbe akarta volna hozni, mint a nem kivás munkáltatókat. Válaszát előre is köszönöm! Nagy Péter
Az azonos című kérdésemre adott válaszban nem szerepelnek az osztalékból fizetendő adók (gondolok elsősorban a szociális hozzájárulási adóra) a két esetben. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kiva alá tartozó vállalkozásnak van-e feltöltési kötelezettsége iparűzési adó tekintetében? Köszönettel: Budai Krisztina
Tisztelt Szakértő! Hogyan alakul kivás cég nyugdíjas tulajdonosának járulékfizetése, ha a jövedelmét kiegészítő tevékenységet folytató tagként veszi ki, és hogyan, ha nyugdíjas alkalmazottként? Milyen adókat fizet az osztalékából a két esetben? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! 2019-es új osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó korlátjáal kapcsolatban kérdeznék. Kivások nem fizetnek szochót. Az ő esetükben mi lesz a felvett osztalék után fizetendő szochokorlát? Érvényes a minimálbér 24-szerese utáni szochokötelezettség? 2018-as számokkal maximum 3 millió 312 ezer forintig fizet szochót? Az afölötti összegű osztalék után nem? Köszönöm.
Az egyik cikkükben olvastam: " Az osztalékot 2018-tól 13%-os kivával és 15 százalék személyi jövedelemadóval adózva – azaz 26,05 százalékos adóteher mellett veheti ki ………." Hol tévedek ha azt gondolom, hogy ez csak 24,78% adóteher. /100-(85:113)/. A társasági adónál 0,91-el osztanom kell, hogy a szükséges nyereséget megkapjam. Itt – véleményem szerint – elegendő a 113 nyereség. Válaszukat előre is köszönöm.
Kérdésem lenne osztalékkal kapcsolatban: Van egy cégem, amelynek a taós időszak alatt felhalmozott kivehető nyeresége 152 millió forint. 2018-ban ezt 15 százalékos szja és 14 százalékos eho (maximum 450 ezer forintig) veheti ki. Tavaly lett kivás. Jövőre – ha jól láttam – megszűnik a 14 százalékos eho, helyette 17,5 százalékos szocho lesz, aminek a felső fizetési határa a minimálbér 24-szerese... Havonta 1 millió forint bruttó bért vesz ki a vállalkozó. Hogyan jár jobban, ha idén veszi ki vagy, ha jövőre? Van-e szabály arra, hogy a kivás időszak vagy taós időszakban felhalmozott nyereséget mikor, hogyan lehet kivenni?
Tisztelt Szakértő! Egy kivás kft. tanulószerződést kötött 3 tanuló szakképzésére (nemcsak a nyári gyakorlatra, hanem a teljes képzési időre). Igaz-e, hogy ebben az esetben a kft. nem tarthat igényt semmilyen kedvezményre, amely a szakképzés miatt egyébként tanulónként megilletné a cégeket? Itt arra a normatívára gondolok, amely tanulónként és évenként kb. 480-600 ezer forint. Az egyértelmű, hogy kivaalany nem fizet szakképzési hozzájárulást, ezért az abból járó kedvezmény sem illeti meg, de mi a helyzet a szakképzésin felüli résszel? Alapesetben a normatívából fizeti cég a tanuló díjazását és a járulékait. Kivaalanyként ez a cég terhe lesz állami segítség nélkül? Előre is köszönöm a válaszát!
dr. Radics Zsuzsanna
tb-szakértő, jogász
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték