Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy ha olyan "pihenőnapon" dolgozik a munkavállaló, amit le kellett dolgozni már korábban – tehát munkanap lenne –, azt mint rendkívüli munkaidőt milyen mértékkel kell fizetni? Ha normál munkaidőbeosztás szerint dolgozó munkavállaló külföldi kiküldetésre utazik ünnepnapon – melyre ugye rendes munkaidőként beosztható –, azt milyen mértékkel kell kifizetni? Az is túlóra? Maga az utazási idő is? Szíves válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértők! A segítségüket, véleményüket szeretném kikérni a következő témában: kiküldetés költségét szeretnénk az alábbi autóra elszámolni: Toyota RAV4 2494 cm3 E/B , elektromos autó. A gyári fogyasztási adatok: város/országút/ vegyes/ 5,1l / 4,9 / 5 liter/100 km, tesztfogyasztás 7,5 liter. A valós adatok ennél magasabb fogyasztást igazolnak. Kérdésem, hogy elszámolható-e hibrid autóra kiküldetési költség, és mivel ennek a hibrid autónak a fogyasztási normája nem található meg a NAV által meghatározott üzemanyag-fogyasztási normák között, a gyártó általi fogyasztás elmarad a tényleges fogyasztástól, mi alapján lehet szabályszerűen elszámolni a kiküldetést? Tudom, van lehetőség a NAV-tól szakértői véleményt kérni, de az Ön véleményére is kíváncsi vagyok, van-e más lehetőség a szabályszerű elszámolásra? Köszönöm a segítéget!
A pénzügyminiszter T/2931 számon a Parlamenthez benyújtott törvényjavaslata (Javaslat) több ponton tartalmaz módosítást, pontosítást melyek ismerete szükséges a rövid és hosszú távú külföldi kiküldetéseken dolgozó járulék és szocho kötelezettségének meghatározásánál. A módosító javaslatok egy része hatással van a Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók adó- és járulékkötelezettségére is. Az alábbiakban olvashatják az erről készült összefoglalót.
Tisztelt Szakértő! Előfordul, hogy területi képviselőink a kiküldetés során a parkolásról vagy az étkezésről csak parkolójegyet, illetve nyugtát – áfás számlát nem – adnak le a havi elszámoláskor (sok helyen nem tudnak a kollégák számlát kérni, például, ahol parkolóautomata van). Ezt elfogadhatjuk, kifizethetjük, a parkolást parkolási költségként az étkezésről szóló számlát pedig egyéb meghatározott juttatásként elszámolhatjuk-e? Válaszát előre köszönöm: Andrea
Tisztelt Szakértő! Kft.-nk ügyvezetőjének nincs saját gépkocsija, illetve a forgalmiban a tulajdonos az ügyvezető édesanyja, az üzembentartó pedig az ügyvezető. Ebben az esetben vezethet erre a személygépkocsira kiküldetési rendelvényt az ügyvezető, és annak kiszámolt költsége elszámolható a kft.-ben? Köszönjük szépen a segítségét!
A Magyar Közlöny 2018. évi 117. számában jelent meg az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény, mely az egyéni vállalkozói tevékenységet folytató magánszemélyek adózását is érinti.
Tisztelt Szakértő! Van egy magyar vállalkozás, amely egy másik magyar vállalkozásnak Ausztriában ingatlant kivitelez. A magyar heti 40 órában bejelentett munkavállalóit szeretné Ausztriában foglalkoztatni. Az a kérdésem, hogy az ausztriai foglalkoztatás alatt kapott kb. 8 euró/óra munkabért milyen jogcímen kell számfejtenem, illetve milyen adó- és járulékvonzata van ennek az összegnek? Kell-e valahova bejelenteni a dolgozókat? (Az A1-es nyomtatványon kívül). Tisztelettel köszönöm a segítségét!
Tisztelt Szakértő! A következő ügyben szeretnék állásfoglalást kérni: Egy dolgozó munkaszerződésben a munkavégzés helyeként ez szerepel: 1./ A Munkavállaló elsődleges munkavégzési helye: 9022 Győr, XY utca X. szám 2./ A Munkáltató és a Munkavállaló megállapodnak abban, hogy a Munkavállaló helyettesítés céljából mindazokon a helyszíneken végezheti munkáját, ahol a Munkáltató bármely tevékenységet kifejt. A győri cím a munkáltató egyik fióktelepe. A munkáltató ezen kívül még több fiókteleppel rendelkezik az országban. A munkáltató a szabadságon lévő dolgozók helyettesítésére a győri fióktelepen lévő munkavállalóját a kapuvári fióktelepre küldi munkavégzés céljából. A két fióktelepen dolgozó munkavállalók azonos munkakörben dolgoznak. A munkavállaló munkavégzés céljából azokon a napokon, amikor helyettesítenie kell, a lakcíméről, és nem a győri fióktelepről indul munkába a kapuvári fióktelepre. Kiküldetésnek vagy munkába járásnak minősül-e a fenti utazás? Jár-e napidíj a dolgozónak? Munkában töltött időnek minősül-e az utazás? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Belföldi társaság munkavállalói kiküldetésben dolgoznak Németországban. Magyarországon minimálbér után biztosítottak, míg Németországban devizaellátmányban részesülnek. Kérdésem, hogyan kell adózni a devizaellátmány után? Jelenleg csak Németországban adózik az ellátmány. Köszönettel: Reményi Győzőné
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás az EU több országába 183 napot meghaladó időtartamra kiküldi a munkavállalóit. Személyi jövedelemadót külföldön fizetnek a bér után, járulékokat pedig "csak" a magyarországi munkaszerződésben meghatározott bér után. A devizaellátmány adózásával kapcsolatosan több eltérő információt olvastam. Évekig elfogadott álláspont volt, hogy ez után nem kell itthon járulékot fizetni. 2010-ről olvastam egy ÉVOSZ tájékoztatót, mely szerint az APEH elnöke azt írta, hogy a devizaellátmány egyéb munkajövedelem, és nem képezi járulék alapját. Bírósági állásfoglalásban viszont bérjövedelemnek tekintették. Mi a ma érvényben lévő szabályozás? Mi a NAV jelenlegi állásfoglalása ebben a témában? Szocho és szakképzési hozzájárulás alapját képezi? Egyéni járulékok? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Belföldi kiküldetés esetén a 437/2015 (XII.28) kormányrendelet alapján a munkavállalónak kifizetett napi 500 forintos költségátalányt, hogyan kell számfejteni? A munkavállalónál az 500 forintból kell-e vonni személyi jövedelemadót, járulékokat? Illetve a kifizetőnél milyen adót kell utána fizetni? Válaszát előre is köszönöm!
Hogyan kell dokumentálni a belföldi és külföldi kiküldetést, elszámolást munkaviszonyban és megbízási jogviszonyban? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazdász válaszolt.
Olvasónk a következőket kérdezte: Egy kft. minden alkalmazottja 3 napos szakmai úton vesz részt Ausztriában, az utazás a kft. tulajdonában lévő gépjárművekkel történik. A programban több szakmai kirándulás szerepel, melyhez kapcsolódóan a belépőket, az étkezést és a szállást a kft. fizeti. Hogyan számolhatók el ezek a költségek? Melyiknek van adóvonzata, melyiknél vonható le az áfa? Kiküldetésnek minősül-e? Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.
Munkavállaló belföldön konferenciára utazik saját gépkocsijával. A belföldi kiküldetési és költségelszámolás B.sz.ny 18-70 r.sz. formanyomtatvány I. fejezete a kiküldetési utasítás, ezt kiadom részére a saját gépkocsi hivatali célú használata végett, továbbá a kiküldetési rendelvényt B.18-73/új/V.r.sz is kiadom számára. A megbízási szerződéssel alkalmazott ugyanerre a konferenciára ugyanúgy saját gépkocsijával utazik, számára milyen nyomtatványokat kell kiadnom? Ha a megbízott vonattal utazna, esetében milyen dokumentumigénye lenne a kiküldetésnek és az elszámolásnak? Ugyanígy a külföldi kiküldetés is érdekel mindkét foglalkoztatási forma esetére, a B.sz.ny 7300-260 r.sz. nyomtatványt ismerem, aminek I. fejezete kiküldetési utasítás, ezt kiadhatom megbízás alapján foglalkoztatottnak? A belföldi és külföldi kiküldetés elrendelése – dokumentumigénye – közti különbözőség munkavállaló és megbízott esetében a fő kérdésem. Köszönöm válaszukat! Üdvözlettel: Kovács Andrea
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk egy németországi cég magyarországi fióktelepe. A fióktelep számára időszaki jelleggel külföldi illetőségű vállalkozók végeznek munkát. Angol szóhasználattal ők "freelancer"-ek, akik külsősként dolgoznak néha nekünk, néha az anyavállalatnak. Gyakorlatilag ugyanazt a munkát végzik, mint amit a bejelentett munkavállalók (raktári munkások és van egy titkárnő is). Általában 1-3 hónapig vannak nálunk, amikor a munka szezonalitása miatt éppen sürgősen kell tapasztalt munkaerő. Viszont van olyan, aki több éve itt él Magyarországon, minden hónapban leadja a német számláját, amin német cím és adószám szerepel. A kérdésem, hogy egy munkaügyi ellenőrzéskor mire számíthat a cég, ha az illető munkásokhoz munkaügyi papírokat nem tudunk bemutatni, de vélelmezni lehet, hogy ők itt dolgoznak. Vajon milyen mélyen próbálják kideríteni az ellenőrök, hogy valaki ténylegesen hol él, hol tartózkodik, hol jogosult adótfizetni stb. Köszönöm a választ.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték