503 találat a(z) kiküldetés cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Esetünkben külföldön dolgozó és adózó, kiküldött munkavállalókról van szó, akikre a biztosítás az 883/2004/EK rendelet alapján Magyarországon terjed ki. Helyesen jár-e el a közterhek megállapítása során az a magyarországi székhelyű kft., amely a németországi fióktelepéhez 24 hónapot meg nem haladóan kiküldött munkavállalói magyarországi munkaszerződésében rögzített 200 ezer forint összegű alapbér után fizeti meg Magyarországon terhelik a járulékok, a szociális hozzájárulási adó, és az egyéni járulékok is itt kerülnek levonásra. A németországi fióktelep által juttatott 1000 euró összegű jövedelemből pedig kizárólag a személyi jövedelemadót fizeti meg a német jogszabályoknak megfelelően a társaság. Jól értelmezzük-e a jogszabályt, ha a szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározása során a szochotörvény 1. § (3) bekezdése értelmében a Tbj. 4. § k) pontjának 2. alpontjának előírásait megfelelően alkalmazzuk? Ebben az esetben meg kell-e fizetni a járulékokat a németországi bér után Magyarországon? Külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik a munkát, szükséges-e külön munkaszerződést kötni a magyarországi és a külföldi munkavégzésre vonatkozóan a munkavállalóval? Válaszát előre is köszönjük.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó egy multinacionális cégnek dolgozik. Havonta kétszer-háromszor kiküldik külföldre. Ilyenkor autót bérel, üzemanyagot tankol a bérelt autóba és szállásdíjat fizet. Ezekről a saját vállalkozása nevére hoz számlát. Ezeket a költségeket továbbszámlázza áfával növelten a multicég felé, aki ez alapján megtéríti neki. Kérdésem, hogy az egynapos autóbérlés áfáját levonhatja-e a vállalkozó? Levonhatja-e a belföldi szállásdíj áfáját? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy belföldi árufuvarozással foglalkozó cég az alkalmazottak részére elszámolhat adómentesen napidíjat legfeljebb 3000 forint/nap mértékben? A cégnek 3,5 tonnát meghaladó tehergépjárművei vannak. A személyesen közreműködő tag felé is elszámolható? Kiküldetésnek minősül a napi munkavégzésük során végzett gépjárművezetés? A munkaszerződésben jelölni kell a munkavégzés helyét, vagy ha változó van megadva, akkor is adható neki a napidíj? Bizonylat nélkül elszámolható, ettől függetlenül szükséges valamivel dokumentálni? Válaszát előre is nagyon köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben a munkavállalók külföldi hivatalos úton voltak. Az szja-törvény 70. §-a alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás. Ez után az adóalap 1,18-szorosa után szja-t és idén már szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Ez arra vonatkozik, amikor számlával rendelkeznek a költségekről? A hivatalos kiküldetéssel elszámolható jövedelem, amikor meghatározott összeget adnak a munkavállalónak és abból a napi 30%, legfeljebb 15 euró adómentes? A kérdésem az, hogy melyiket, mikor kell használni? Ha nincs számla, akkor kiküldetés, és járulékköteles jövedelem is keletkezik, ha van számla, akkor juttatásnak minősül, és a céget terhelő adó keletkezik? A kft. esetében, ahol a kérdés felvetődött, előleget adtak a dolgozóknak, akik nyugtákat hoztak a kinti útjukról étkezésről, utazási jegyekről. Ez esetben kiküldetést kellene számfejteni nekik? A kiküldetés adóköteles része szja-, nyugdíjjárulék- és egészségbiztosításijárulék-levonással is jár, úgy tudom. Várom válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó alkalmanként Ausztriába jár kiküldetésbe. Kérdésem az, hogy mit lehet erre elszámolni?

Kérdés

Az elmúlt napokban láttam az engem is érdeklő kérdést, mely arra irányult, hogy ha valaki megbízási szerződéssel kötődik egy kifizetőhöz, akkor elszámolhatja-e a kifizető érdekében megtett útjait kiküldetési rendelvényen. A kérdés sokkal szabatosabban volt megfogalmazva és engem is nagyon érdekelne, de ma nem találom sem a megválaszolatlanok (tegnap még ott volt) sem a megválaszoltak között. Segítenének? Köszönöm.

Cikk

Kiküldetésekre vonatkozó korábbi cikkünkben elemeztem az Európai Unió tagországaiba irányuló kiküldetésekről. Ezt a témakört kiegészítve olyan esetekre szeretném ráirányítani a figyelmet, mely az egyezményes országokba irányuló kiküldetéseknél fordulhat elő, és az illetőség speciális vizsgálatát igényli.

Cikk

A személyi jövedelmek adóztatása mellett társadalombiztosítási kötelezettségeket is befolyásolja, ha a magánszemély külföldön dolgozik. Általánosságban megállapítható, hogy szinte minden élőmunkát terhelő adónak és járuléknak alapja az a jövedelem, amelyet az szja-előleg megállapításánál figyelembe vettünk. Ez alól kivételt képeznek például azok a jövedelmek, melyek után a külföldön történő munkavégzés következtében Magyarországon részben, vagy egészben nem kell szja-előleget fizetni.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magyar cég felkérést kap egy svájci cégtől, hogy Svájcban végezzenek el egy szolgáltatást. Az lenne a kérdésem, hogy ezekre a napokra a kiküldött munkavállalóknak meg kell-e adni a svájci minimálbért? A munkavállalókkal kapcsolatban kell-e valamilyen hivatalhoz bejelentést tenni? Illetve a magyar cégnek be kell-e valahova jelentkezni? Kell-e Svájcban adószámot kérni és ezzel számlázni? Függenek-e ezek attól, hogy ez a munka hány napot vesz igénybe? És hogy változik mindez, ha svájci magánszemély a megrendelő? Tisztelettel: Jancsó Katalin

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyvezető tartózkodási helye külföldön van. Az ügyvezetői teendőket megbízási szerződéssel látja el. A cég székhelye belföldön van. Kiküldetés miatt, és a cég ügyeinek intézése miatt gyakran utazik az ügyvezető. A kiküldetési költségek között a cég telephelye és az úticél között felmerült költségeket számolhatjuk el, ha jól gondolom. A tartózkodási hely és a cég telephelye közötti jegyek, saját gépkocsi költségek milyen jogcímen fizethetők ki az ügyvezetőnek és milyen feltételekkel? Munkába járásról csak munkaviszonyban beszélhetünk, ugye?

Cikk

Törvényjavaslat-csomagot terjesztett be a kormány az Egyesült Királyság Európai Unióból történő megállapodás nélküli, rendezetlen kilépése esetén szükséges törvénymódosításokról, amelyek számos társadalombiztosítást, nyugdíjat és egészségbiztosítást, családtámogatást, és a megváltozott munkaképességű személyek jogosultságát érintő szabályt is érintenek; cikkünkben összegyűjtöttük a legjelentősebbeket.

Kérdés

Már sokadjára bújom át a jogszabályokat, de nem találtam a témában normális magyarázatot. Adott egy dolgozó, aki főként egy helyen dolgozik de az év meghatározó részében a cég többi telephelye, partnerei között ingázik, amit kiküldetésként szeretnénk elszámolni. A dolgozók kiküldetésben eltölthető napjainak számát az Szja törvény nem szabályozza. Külföldi kiküldetés esetében a 183 napot nem haladhatja meg. A munka törvénykönyvében találtam egy kitételt, melyben a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás alatt korlátozza a kiküldetésben eltöltendő napok számát. Mégpedig a limit 44 nap, amit kiküldetésben eltölthet a dolgozó. Viszont ezzel a szabállyal ütközik a külföldi kiküldetésben eltölthető 183 nap. Úgy sejtem, hogy van erre egy kiskapu, vagy enyhítő körülmény ami a 44 napos limitet feloldja, de nem találtam meg. Feltételezem, ha a munkaszerződésbe beleírjuk, hogy eltérünk a 44 naptól és ebbe a munkavállaló is belegyezik, akkor meg lehet hosszabbítani a kiküldetésben eltöltött napok számát. De itt találtam a következő csavart. Ha a munkaszerződésbe belefoglaljuk, hogy a dolgozó rendszeres jelleggel (44 napot meghaladóan) kiküldetésben lesz, akkor innentől ez lesz a munkaszerződésben foglalt munkavégzés helye. Hogyan számoljunk el így kiküldetést, ha a munkaszerződésben foglalt helyszínen dolgozik? Hiszen a belföldi kiküldetés az lehet, ha a munkavállaló időleges foglalkoztatása munkaszerződésben megjelölt állandó munkahelyétől eltérő helyen van. Előre is köszönöm a válaszukat!

Cikk

Az utóbbi években jelentősen megváltozott a magyar társaságok munkavállalóinak külföldön történő munkavégzése. Míg korábban jellemzően a külföldi vezetők jöttek Magyarországra kiküldetés keretében dolgozni, addig napjainkban szinte gyakorlattá vált a magyar munkavállalók hosszabb-rövidebb munkavégzése a határainkon túl.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy belföldi egyéni vállalkozó, aki fuvarozással is foglalkozik. A fuvarozás álltalában építkezéseken belül történik, értem ez alatt, hogy egy új beruházásnál, építkezésnél anyagot mozgat. Például útépítésnél egyik helyről a másikra hordja a földet az építkezésen belül. Esetleg a Tüzépről anyagot hoz vagy a mart aszfaltot elszállítja az út felújítása során. A kérdés az lenne, hogy a sofőrök, akik napi 8 órát dolgoznak, kaphatnak-e adómentesen 3000 forint napidíjat? Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozóként fuvarozást végzek. A belföldi napidíjat és a külföldi kiküldetési díjat elszámolhatom-e saját részemre visszamenőleg? Ha elszámolható visszamenőleg, akkor adóéven belül vagy korábbi évekre is? Megtisztelő válaszát köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Rehabilitációs hozzájárulás

Széles Imre

tb-szakértő

Pihenőidő munkaidőkeretben

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Román cég magyarországi lakóingatlan vásárlása

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink