Kiküldetési irányelv: Magyarország nem támogatja a módosítást

Megosztás Tetszik

Az Európai Unió kiküldtetési irányelvének tervezett módosítása hátrányos lenne Magyarországnak, az előterjesztésről később döntenek, a tárgyalások folytatódnak – olvasható Cseresnyés Péternek, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárának csütörtökön a Luxemburgban tartott foglalkoztatási és szociális ügyek minisztereinek tanácsülését (EPSCO) követően az MTI-nek adott nyilatkozata a tárca honlapján.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy a foglalkoztatási és szociális ügyek minisztereinek tanácsülésén Magyarország két témában volt érintett, az Európai Bizottság 2017. évi országjelentés és a kiküldetési irányelvek tárgyalásában.

Cseresnyés Péter kifejtette: az európai uniós kiküldetési irányelv beterjesztett módosítása sértené a nemzeti önrendelkezést. A módosítással nem minimálbért, hanem egyfajta javadalmazást vezetnének be a kiküldött munkavállalók jövedelmének számításánál. A javadalmazás fogalom tartalmát nem definiálnák pontosan, így azt mindenki saját értelmezése szerint használná, a kelet-európai vállalkozások pedig elveszítenék jelenlegi versenyelőnyüket a nyugat-európai társakkal szemben – mondta.

Továbbra is kérdés, hogy az uniós kiküldetési irányelvet kiterjesztik-e a fuvarozásra, ez esetben ugyanis áldatlan állapotok állnának elő, ellehetetlenítenék a magyar fuvarozásban dolgozók munkáját, megszüntetnék a verseny lehetőségét az EU belső piacán – hangsúlyozta Cseresnyés Péter.

Magyarország az ülésen azt képviselte, hogy próbáljanak közös álláspontot kialakítani a versenysemlegesség biztosítására, ne avatkozzon be senki a nemzetállomok belső döntési kompetenciájába – fejtette ki az államtitkár.