2170 találat a(z) könyvelés cimkére
Külső céggel végeztetett szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Nonprofit egyesület alapszabály szerinti tevékenysége többek között szakmai konferenciák szervezése. Az egyesület elnyerte egy nemzetközi orvosi szakmai konferencia megrendezésének lehetőségét. A feladat volumene miatt az egyesület szerződést kötött egy konferenciaszervező céggel a megszervezés teljes ellátására, lebonyolítására, beleértve a regisztrációs költségek kiszámlázását, annak beszedését és a konferenciával kapcsolatos költségek rendezését is. Ezt a megbízott cég a saját nevében számlázta, intézte (a számlákon a megbízott cég feltüntette, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz). Kérdésem a következő: ha a megbízott cég elkészíti az elszámolást, és megküldi felénk, az elszámolás alapján kimutatott eredményt milyen címen kell könyvelnünk, van-e utána számlakiállítási, áfa- vagy egyéb adóbevallási, -fizetési kötelezettségünk? Köszönettel: Erdélyi Jánosné
Vendéglátó egység specialitás könyvelési szabályai
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy egy étterem könyvelése során van-e valamilyen speciális dolog, amire figyelni kell például a bevallások, adatszolgáltatás, standolás? Köszönettel.
Beolvadáskor követelés/kötelezettség elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! "A" Zrt. tulajdonosa "B" Kft.-nek. "B" Kft.-nek folyamatosan nyújt kölcsönt "A" Zrt., úgyhogy most már elég tekintélyes tőkével és kamatokkal tartozik "B" "A"-nak. Viszont be fog olvadni jövőre "B" Kft. "A" Zrt.-be. Ilyenkor ezt a kölcsön- és kamatkötelezettséget hogyan kell majd szerepeltetni az átvevő zrt. könyveiben? Gondolom, valahogy ki kell vezetni, mivel önmagának nem tartozhat majd. Ilyenkor ez elengedett követelésként viselkedik? Kell esetleg adózni is utána? Köszönöm a segítségét.
Könyvelési anyag átadása III.
Kérdés
Tisztelt Dr. Szeiler Nikolett! A fenti kérdésben az alábbi linken adott válaszával kapcsolatban kérdezném, hogy a Ptk.alábbi rendelkezése alkalmazható e a kérdésben http://adozona.hu/kerdesek/2017_11_16_Konyvelesi_anyag_atadasa_all 6:277. § [Törvényes zálogjog] A megbízottat a megbízási díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába. Köszönettel.
Tanulószerződés számfejtése
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Munkaviszonyban álló munkavállalónk tanulását támogatva tanulószerződést kötöttünk vele. Így kettős jogviszonyban van nálunk. Kérdésem a következő: a kötelező juttatáson felül biztosítani kell részére a gyakorlati napokon a kedvezményes étkezést, valamint a vizsgákra, beszámolókra való utazás során meg kell téríteni részére az utazást, amelyek 2017.01.01-től adómentes juttatásnak minősülnek. Az étkezést olyan formában biztosítanánk neki, hogy a telepen lévő büfében meleg ételt ehetne a gyakorlati napjain, és erről számlát állítana ki a büfé a cég részére. Ez tudtommal lehetséges megoldás, mivel nem szabályozza a törvény, pontosan milyen módon kell az étkezést biztosítani. Ha ezt a módot választjuk, akkor – annak ellenére, hogy a számlát beállítjuk a könyvelésbe – le kell-e számfejteni ennek az összegét a kötelező juttatással együtt? Valamint a részére térítendő utazási költségtérítést is kell-e számfejteni, vagy elegendő, ha a jegyről kapott számlát berakjuk a könyvelésbe? Válaszukat előre is köszönjük!
Bankkivonat: forint vagy fillér?
Kérdés
Könyvelőprogramunk beállítása a forintos tételekre egész forintot kezel. Ugyanakkor a bank kivonatán időnként devizás tételek forintosításakor vagy kamat és jutalék elszámolásakor filléres terhelések, jóváírások is vannak. Ezeket lehet-e kerekítve felvinni a könyvelésbe, vagy kizárólag a bankkivonaton lévő, xxxx,yy formában lehetséges ez?
Elszámolásra felvett összeg
Kérdés
Cégünknek van egy szerződése, amelyben megállapodnak a felek, hogy a bevétel 50 százaléka a cégünké, a másik ötven százaléka egy másik kft.-é. A pénztárban megjelenik a teljes bevétel a mi cégünkben, a másik fél kiszámlázza az 50 százalékot. A könyvelő úgy könyveli le, hogy 50 százalékot a számlák alapján bevételre, a másik ötven százalékot kötelezettségre, a megkapott számlát pedig kötelezettséggel szemben könyveli fel. Szerintem a teljes összeget kellene bevételnek és költségnek a számlaszerinti részt. Melyik a helyes? Köszönöm a segítségét: Némethné Éva
Könyvelők, figyelem: több rendelet módosul
Cikk
Az utóbbi hetekben megszavazott törvényváltozások következtében a számvitelt érintő több kormányrendelet módosul, derül ki a kormányzati portálról. A tervezetek november 24-éig véleményezhetők.
Telekapport
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. tagja apportként vinne be telket a kft.-be. A telekre autószerelő műhelyt szeretne építeni. Hogyan kell kezelni a könyvekben majd a telket és a rá megépülő műhelyt? Kérem részletes válaszát! Tisztelettel.
Könyvelési anyag átadása II.
Kérdés
Tisztelt Dr. Szeiler Nikolett! Köszönöm válaszát, de az alábbi kérdés merült fel még ezzel kapcsolatban. A fenti esetre nem alkalmazható a Ptk. 6:277. §-a a törvényes zálogjogról, mely szerint a megbízottat a megbízási díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába? Illetve a kérdésem még az, hogy ha az anyagátadás megtörtént, én milyen úton tudom követelni a felmondási időszakról a könyvelési díjat? Akár cégbírósági úton is megoldható? Üdvözlettel. Horváth-Krivanek Tímea
Utazásszervezés árrése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Külföldi síutakat értékesítő (szállás+síbérlet együtt) utazási iroda ősszel szedi be a következő év eleji utak előlegét, amelyeket tárgyévben előlegként és csak a következő évben könyvelünk árbevételként. Helyesen járunk-e el akkor, hogyha a számlán feltüntetett jutalékot is csak az utazás évében könyveljük bevételnek, vagy azt már a számlázással egyidőben - az előző évben - kellene közvetlenül árbevételnek könyvelni? Válaszát előre is köszönjük!
OEP-finanszírozás könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Járóbeteg-ellátást végző egészségügyi centrum nonprofit kft. bevételei között szereplő OEP-finanszírozás része-e a nettó árbevételnek, ezáltal az iparűzési adó alapját képezi-e? Hogyan könyvelhetjük helyesen? SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: Tisztelt Kérdező! Az egészségügyi ellátást folytató vállalkozás részére a társadalombiztosítás (2017 január 1-jétől OEP helyett NEAK) által történő finanszírozás nem támogatás, hanem az ellátott szolgáltatás díjának a betegek helyett történő megtérítése, azaz a szolgáltatás ellenértéke. Ezért azt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) szerint árbevételként kell az egészségügyi tevékenységet végző vállalkozásnak elszámolni. [Szt. 72. § (1) – (2) bekezdés] Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan kérdezném, hogy a könyvelés másik oldalát hova kell könyvelni, a 311 vagy a 36 számlaosztályba?
Adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata új eljárásra kötelezve II.
Kérdés
Kedves dr. Szeiler Nikolett! Köszönöm válaszát. A kialakult helyzet tényleg összetett, és pont abból adódik a fő probléma, hogy a NAV által megállapított adóhiány és a hozzá kapcsolódó mulasztási bírság és késedelmi pótlék vitte a céget ilyen helyzetbe, aminek a jogosságát vitatja, ezért is fordult bírósághoz. A számviteli törvény szerint csak olyan követeléseket/kötelezettségeket lehet elszámolni a cégnél, melyeket elismer. NAV-határozat esetén nem foglalkoznak a jogosságával, el kell könyvelni a határozat jogerőre emelkedésével egy időben. Bár a per lefolytatásáig felfüggesztették az adóhátralék behajtását, a könyvelésben élő kötelezettségként van előírva és ráfordításként elszámolva. A bírósági eljárás hosszú éveket is igénybe vehet, közben olyan helyzet áll elő, hogy a cégnek lépnie kell. Meglátásom szerint mivel a bíróság – megvizsgálva az ügyeket – új eljárás lefolytatását kezdeményezte, ezzel is kezd beigazolódni, hogy a per végén a már előírt ráfordítások el lesznek törölve. Lehetséges-e olyan megoldás, hogy a cég a NAV ügy miatt lekönyvelt (veszteséget gerjesztett) ráfordításait addig az ideig elhatárolja, amíg a per le nem zárul? Mert akkor ezzel a lépéssel a veszteség nem élő veszteség lenne, nem lenne mínusz az eredménytartalék, át tudna alakulni, és persze a jogfolytonosság miatt a per lezárásakor, ha jogos lenne az időbeli elhatárolás visszahatárolva? Ha ez nem lehetséges út, akkor a cég szinte azt kell mondjam patthelyzetbe kerül, ami szerintem igazságtalan lenne.
Szabadalom megszűnése
Kérdés
Tisztelt Szekértő! Egy informatikai szoftverfejlesztő cég több fejlesztését levédeti a Szellemi Tulajdon Hivatalánál mint szabadalmi oltalom. Az egyes szabadalmi oltalmak levédésének folyamatos biztosítása érdekében a vállalkozásnak időszakonként ezzel kapcsolatban díjfizetési kötelezettsége van. Ezen vállalkozás nem fizette meg ezt a jogkövetési fenntartási díjat, így a szabadalmi oltalom megszűnt. Sajnos ezen tájékoztatásról csak most szerzett tudomást a vállalkozás, holott ez már a 2016. évet is érintette. Kérdésünk: hogyan kell korrigálni a beszámolóban ezen tételek kihatását (értékcsökkenés)? A tételek nem számítanak jelentős összegűnek.
Számlán lévő vásárlási utalvány
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét az alábbi tétel pénztárkönyvben való helyes könyvelésében: áfakörös egyéni vállalkozó árut rendel a BARDI AUTÓ Zrt.-től. A rendelt termékek összegének nagyságától függően kap bónuszpontot, egy pont 1030 forint. (A szállító cég tájékoztatása alapján bónusz, engedmény.) A szállító cég számláján a vásárolt termékek mellett "vásárlási utalvány" szerepel 0 százalékos áfával 1030 forint, illetve például 2*1030 forint vagy 3*1030 forint. A következő számlán ugyanez a vásárlási utalvány megnevezés mellett az összeg mínusszal például -1030 forint van feltüntetne.Úgy tűnik a számlák alapján hogy a megrendelt termékek értéke csökkentve van a vásárlási utalvány értékével, illetve a visszáruszámlán a fizetendő érték is csökken a vásárlási utalvány összegével. Hogyan kell pénztárkönyvben helyesen könyvelni a vásárlási utalványok plusz, illetve mínusz összegét? Köszönöm a segítséget.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
