2473 találat a(z) könyvelés cimkére

Cikk

Bérszámfejtést végző cég és megbízója között megszűnt az üzleti kapcsolat. A partnercég többszöri felszólítás után sem vitte el a bérszámfejtőnél lévő, nagy mennyiségű, eredeti számfejtési alapdokumentumokat (munkalapok, orvosi igazolások stb.). A megbízott cég helyszűkében van, nem kívánja tovább őrizni a papírokat, milyen lehetőségei és kötelezettségei vannak? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó megveszi a Szerencsejáték Zrt.-től a sorsjegyeket, amelyeket azonnal kifizet (NEM bizományos értékesítés). A Szerencsejáték Zrt. elszámolási bizonylattal átadja a sorsjegyeket, majd azonnal önszámlázás formájában számlázza a jutalékot, és az elszámolási bizonylat végén a sorsjegyek eladási árából levonva, megállapítja, hogy mennyi az egyéni vállalkozó által fizetendő összeg. Mit és hogyan kell az egyéni vállalkozónál könyvelni (az egyéni vállalkozó eredményébe számít-e a sorsjegyekből befolyt bevétel illetve kiadás)? A sorsjegy eladásakor az ellenértéket be kell ütni a pénztárgépbe? Amennyiben a vásárló nyer, akkor azt a pénztárgépben milyen jogcímű kifizetésként kell rögzíteni (csak 5000 forint alatti nyereményt fizethet ki az egyéni vállalkozó, a szemközti lottózóban váltható ki az efölötti nyertes összeg. Nap végén a lottózó által kifizetett összeget átadja az egyéni vállalkozónak.)? Hogyan könyvelendő? A kapott összeget szerepeltetni kell a pénztárgépben?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk (továbbiakban: ÜGYINTÉZŐ Kft.) főtevékenysége mellett, a tulajdonosi körbe tartozó kapcsolt vállalkozások (továbbiakban KAPCSOLT Kft. teljes körű gazdasági és pénzügyi ügyintézését, könyvelését végzi. Kérdésem: 1. Lehet-e az ÜGYINTÉZŐ Kft. alkalmazásában álló dolgozó a KAPCSOLT Kft.-ben pénztáros? 2. Lehet-e az ÜGYINTÉZŐ Kft. alkalmazásában álló dolgozó a KAPCSOLT Kft.-ben pénztárellenőr? 3. Elláthatja-e a pénztárosi feladatokat olyan magánszemély, aki nem az adott társaság munkavállalója? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkáltató dolgozói részére adóköteles csoportos élet- és egészségügyi biztosítást kötött. A biztosítás megkötését nem a dolgozók kérték, fluktuáció következtében a biztosítottak névsora változik, leszámolnak, új dolgozók lépnek be a céghez. Jogviszonyuk alapján a munkáltató fizeti az adókat, egyes meghatározott juttatásként. A dolgozóra jutó díj arányosítással sem állapítható meg a változások különböző dátumai miatt. A szerződéskötés 2017-ben keletkezett, nem módosították. A fenti biztosítási díjat hogyan kell könyvelni? Könyvelhetem-e egy tételben vagy személyenként szét kell-e bontanom, és csak személyenként könyvelhető? Tisztelettel: Kecskemétiné HK

Kérdés

Kedves Hölgyem! Cafetéria elemei között szerepel nálunk a bérként való felvét is, ha nem szeretne SZÉP-kártyát, akkor választhatja ezt a lehetőséget is. A könyvelését szeretném megkérdezni. Az 55-be (személyi jellegű)vagy az 54-be (bérként) kell-e ezt könyvelnem? T 55 K 471 vagy T 541 K 471 Illetve lenne még egy kérdésem, hogy ha színházjegyről hoz cégnévre szóló számlát a dolgozó, akkor kell-e csatolni hozzá a színházjegyet is? Vagy elég a számla? Köszönöm szépen!

Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Ügyfelem a bérelt ingatlanon beruházást végez. A beruházás alatt nem tartózkodik az ingatlanban, de már fizeti a bérleti díjat. A bérleti díjat a beruházás alatt szolgáltatásként az 5-ösbe, vagy a beruházásra ,161-re kell könyvelni? Köszönettel

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk 2019-es évben pénzügyi elszámolású. A decemberben kiállított számlák elszámolási időszaka december, teljesítési ideje 2020. január, az ellenérték befolyik januárban. 2020-tól viszont a kiva szerinti adózásra jelentkeztünk be, a pénzügyi elszámolás maradt. Kérdésem az lenne, hogy ezen összegeket mely időszakra kell lekönyvelni? Köszönöm válaszát. Práczkyné Ress Mária

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Szabályos-e az alábbi számlát elszámolni a cégben: Cégnévre szól, a számlán szereplő tételek egy része céges költség, egy másik része magánköltség. Ezek elszámolására a gyakorlatban az alábbi megoldásokkal találkoztam: 1. teljes számla elszámolása és a magánkiadások összegét pénztárba megtéríti a tulajdonos, számla nem képződik róla, csak pénzmozgás. 2. a számlából csak azon tételek kerülnek bekönyvelésre, amelyek céges kiadások. az áthúzott, magánköltségként kezelendő tételek nem kerülnek könyvelésre. A számla végösszege és a felkönyvelt tétel nem egyezik meg. Ezek valamelyike szabályos? Ha igen, akkor ezt az elszámolási módot rendszeresen is gyakorolhatja a cég, vagy inkább kerülendő a rendszeresség? Köszönettel

Kérdés

Tisztelt Adózóna ! Áfakörös egyéni vállalkozó külterületi ingatlanán ráépítési jogot engedélyez 25 évre napelemes kiserőmű beruházás megvalósításához gazdasági társaságnak. A ráépítő ráépítés címén tulajdonjogot szerez 2 napelem parkba, és egyben földhasználati jog jogosultja 25 évre. A földtulajdonos bérbeadó és ráépítő 25 millió forint + áfa bérleti díjban állapodnak meg 25 évre, évi 1 millió forint + áfa bérleti díj mellett. Kérdéseim: 1. Egyszerre vagy évenként egyenlő részben kell számlázni a bérleti díjat? A bérbeadó hogyan szerepelteti könyvelésében a tartós bérbeadást és az abból származó bevételt, hogy az adózás szempontjából megfelelő legyen? 2. A ráépítő könyveiben hogyan és mi alapján szerepelteti a tartós bérleti jogosultságát, valamint a fizetendő bérleti díjat? 3. Mikor kell aktiválni, a bérbeadás bejegyzésekor, vagy a műszaki átadáskor? 4. Hány százalékos az értékcsökkenési leírása a naperőműnek ? 5. Mennyi a maradványérték ?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdezni szeretném, hogyan kell könyvelni a cégautóadót, mivel kétféle lehetőséget említenek a szakmai fórumok: a járulékok közé (56-osra) vagy egyéb ráfordításra (86-osra)? Válaszát köszönöm. Üdvözlettel.

Kérdés

Nonprofit közhasznú kft. ügyfelünk tárgyi eszközöket létesít. Ennek megvalósítása úgy történik, hogy az anyagokat maga szerzi be, az építési-szerelési tevékenységet pedig térítés nélkül kapja más szervezetektől. Kérdésem: Hogyan kell könyvelni az eszköz megvalósításához a másik fél által nyújtott, térítés nélküli szolgáltatás összegét? (Ebben az esetben is el kell határolni az ingyenes szolgáltatás értékét az egyéb bevételekkel szemben és az értékcsökkenéssel párhuzamosan „ csöpögtetni” az értéket?) Kezelhető-e ebben az esetben saját rezsis beruházásként az eszköz létrehozása?

Kérdés

Ügyvezető egy közhasznú alapítvány árverésén vett részt, ahol egy borválogatást vett. A borok a tényleges ár többszöröséért keltek el. A bevételt beteg gyerekek támogatására fogják fordítani és a támogatásról kap majd igazolást az alapítványtól. Hogyan kell ezt könyvelni, és milyen adóvonzata van?

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy kft. ingatlanának fűtéséhez szükséges gázt egy másik ingatlanon keresztül kapja. A gázfogyasztást egy cég számlázza mindig neki, egy főmérő és egy almérő (ez a kft.-é) mérőállásának különbözete alapján. Most ez a kft. úgy döntött, hogy egy közvetlen mérőt szeretne. Az eddig felmerült költségek: gázcső, illetve a gázcső elhelyezése a föld alatt (közműfektetés pneumatikus földfúró rakétával). Valószínű, hogy még további költségek is fognak felmerülni. Az lenne a kérdésem, hogy a gáz közvetlen vételének kialakítása beruházásnak minősül-e? Ha igen, akkor miként történik a könyvelése aktiválás előtt (külön költségszámlákon kell a költségeket gyűjteni, vagy azonnal a 161 beruházási számlára történik a könyvelés)? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Lászlóné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Pénztárgépzárások könyvelésével kapcsolatos a kérdésem, számviteli szempontból. A pénztárgép napi zárás külön részletezi a napi készpénzes, bankkártyás, utalványos....stb. bevételeket. Elegendő egy tételben lekönyvelni a napi zárások alapján a napi pénztáras bevételeket? Például a napi készpénzes bevétel T3811 K91 és 467 ..... napi bankkártyás bevétel szintén naponta egy tételben.... napi utalványos bevétel szintén napi egy tételben. Köszönettel.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Digitális szolgáltatás áfája

Nagy Norbert

adószakértő

Alanyi adómentesség – őstermelők

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Szolgáltatás áfatartalma

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink