További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Így térítheti meg a munkáltató az utazási bérlet árát 2019-ben

  • adozona.hu
1

A munkába járáshoz BKK- és Volán-bérletet vásárol a budapesti munkavállaló vidéki munkahelyére utazáshoz. Megtérítheti a munkáltató mindkét bérletet 100 százalékban? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

Egy cég leendő munkavállalója budapesti lakos és Budapestről jár dolgozni Dunaharasztiba, a cég székhelyére. A munkába járáshoz budapesti, BKK- és Volán-bérletet vásárol. A munkáltató megtérítheti mindkét bérletet 100 százalékban? Idén január 1-jétől melyik bérlet kifizetése lesz bérjövedelem? Egyáltalán ebben az esetben felmerül az adófizetési kötelezettség? Adózás szempontjából az adó alapja a bérlet ára, vagy azt kell nettó jövedelemnek tekinteni, és lényegében fel kell "bruttósítani"? – sorolta kérdéseit olvasónk.

A munkába járásról szóló 39/2010. kormányrendelet, illetve a szja-törvény 25. paragrafusának (2) bekezdése alapján térített bérletre vonatkozó előírások 2019. január 1-jétől is változatlanul érvényesek. Azaz fő szabály szerint helyközi (távolsági) utazással megvalósuló napi munkába járás, illetve hazautazás esetén jövedelemként nem kell figyelembe venni az utazási bérlettel történő elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet árát („100 százalékát”) meg nem haladó értékben a munkáltató által fizetett térítést. Tehát a munkavállaló által vásárolt Volán-bérlet leadása ellenében akár a rendelet szerint fizetett kötelező 86 százalékos, akár a munkáltató elhatározásából fizetett 100 százalékos térítés továbbra sem jár adókötelezettséggel.

Ez a lehetőség azonban továbbra sem vonatkozik a helyi utazási (BKK) bérletre, azt a munkáltató, ha jónak látja ezentúl is térítheti. De mivel hatályát vesztette a szja-törvény 89. paragrafusának (6) bekezdése, ez a helyi bérlet árának megtérítése 2019. január 1-jétől már nem lehet egyes meghatározott juttatás, hanem a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmeként kell figyelembe venni.

Az egyik megoldás, hogy a cég a nevére szóló számla alapján számolja el személyi jellegű egyéb ráfordításként a helyi bérlet árát, amely után a közterheket a szja-törvény 46. paragrafusának (6)–(10) bekezdéseiben, valamint a Tbj. 50. paragrafus (5) bekezdésében foglaltak szerint kell számfejteni, bevallani, igazolni. Ebben az esetben tehát a juttatást terhelő személyi jövedelemadót és a járulékokat is a dolgozó béréből kell levonni, vagy, ha ez nem lehetséges, a dolgozónak kell megfizetnie.

Annak érdekében, hogy a munkavállaló nettó bére emiatt ne csökkenjen, nem kifogásolható, ha a cég munkaviszonyból származó jövedelemként olyan „bruttó” összeget állapít meg (számfejt), és a megfizetett szociális hozzájárulási adóval (szocho), szakképzési hozzájárulással (szakho)együtt számol el személyi jellegű ráfordításként, vall be (08-as bevallás 304. sor) és igazol a dolgozó számára, amelynek a szja és a járulékok levonása után fennmaradó nettó összege megegyezik a bérlet árával.

Például, ha a bérlet ára 9500 forint, ahhoz, hogy dolgozó nettó bére ne változzon, 14 286 forint bruttó összeget kell személyi jellegű egyéb ráfordításként számfejteni, illetve könyvelni, 2786 forint szochót és szakhót, továbbá 2256 forint szja-t és 2782 forint járulékot kell az adóhatóságnak befizetni, bevallani, így a szja és a járulékok levonása után (14 286-4786=9500) maradó összeg éppen megegyezik a bérlet árával.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (1)

Könyvelőőő

Csak egy kis kiegészítés:
39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet
5. §17 A munkáltató a 4. § c) és d) pontjában említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti.
4. §
c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;

d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Hallgatói munkaszerződés díjazása

Széles Imre

tb-szakértő

Szocho változása

Széles Imre

tb-szakértő

2019 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X