hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Így térítheti meg a munkáltató az utazási bérlet árát 2019-ben

  • adozona.hu
1

A munkába járáshoz BKK- és Volán-bérletet vásárol a budapesti munkavállaló vidéki munkahelyére utazáshoz. Megtérítheti a munkáltató mindkét bérletet 100 százalékban? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

Egy cég leendő munkavállalója budapesti lakos és Budapestről jár dolgozni Dunaharasztiba, a cég székhelyére. A munkába járáshoz budapesti, BKK- és Volán-bérletet vásárol. A munkáltató megtérítheti mindkét bérletet 100 százalékban? Idén január 1-jétől melyik bérlet kifizetése lesz bérjövedelem? Egyáltalán ebben az esetben felmerül az adófizetési kötelezettség? Adózás szempontjából az adó alapja a bérlet ára, vagy azt kell nettó jövedelemnek tekinteni, és lényegében fel kell "bruttósítani"? – sorolta kérdéseit olvasónk.

A munkába járásról szóló 39/2010. kormányrendelet, illetve a szja-törvény 25. paragrafusának (2) bekezdése alapján térített bérletre vonatkozó előírások 2019. január 1-jétől is változatlanul érvényesek. Azaz fő szabály szerint helyközi (távolsági) utazással megvalósuló napi munkába járás, illetve hazautazás esetén jövedelemként nem kell figyelembe venni az utazási bérlettel történő elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet árát („100 százalékát”) meg nem haladó értékben a munkáltató által fizetett térítést. Tehát a munkavállaló által vásárolt Volán-bérlet leadása ellenében akár a rendelet szerint fizetett kötelező 86 százalékos, akár a munkáltató elhatározásából fizetett 100 százalékos térítés továbbra sem jár adókötelezettséggel.

Ez a lehetőség azonban továbbra sem vonatkozik a helyi utazási (BKK) bérletre, azt a munkáltató, ha jónak látja ezentúl is térítheti. De mivel hatályát vesztette a szja-törvény 89. paragrafusának (6) bekezdése, ez a helyi bérlet árának megtérítése 2019. január 1-jétől már nem lehet egyes meghatározott juttatás, hanem a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmeként kell figyelembe venni.

Az egyik megoldás, hogy a cég a nevére szóló számla alapján számolja el személyi jellegű egyéb ráfordításként a helyi bérlet árát, amely után a közterheket a szja-törvény 46. paragrafusának (6)–(10) bekezdéseiben, valamint a Tbj. 50. paragrafus (5) bekezdésében foglaltak szerint kell számfejteni, bevallani, igazolni. Ebben az esetben tehát a juttatást terhelő személyi jövedelemadót és a járulékokat is a dolgozó béréből kell levonni, vagy, ha ez nem lehetséges, a dolgozónak kell megfizetnie.

Annak érdekében, hogy a munkavállaló nettó bére emiatt ne csökkenjen, nem kifogásolható, ha a cég munkaviszonyból származó jövedelemként olyan „bruttó” összeget állapít meg (számfejt), és a megfizetett szociális hozzájárulási adóval (szocho), szakképzési hozzájárulással (szakho)együtt számol el személyi jellegű ráfordításként, vall be (08-as bevallás 304. sor) és igazol a dolgozó számára, amelynek a szja és a járulékok levonása után fennmaradó nettó összege megegyezik a bérlet árával.

Például, ha a bérlet ára 9500 forint, ahhoz, hogy dolgozó nettó bére ne változzon, 14 286 forint bruttó összeget kell személyi jellegű egyéb ráfordításként számfejteni, illetve könyvelni, 2786 forint szochót és szakhót, továbbá 2256 forint szja-t és 2782 forint járulékot kell az adóhatóságnak befizetni, bevallani, így a szja és a járulékok levonása után (14 286-4786=9500) maradó összeg éppen megegyezik a bérlet árával.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (1)
Könyvelőőő

Csak egy kis kiegészítés:
39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet
5. §17 A munkáltató a 4. § c) és d) pontjában említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti.
4. §
c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;

d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Egészségügyi dolgozó bér

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyenlőtlen beosztás, szabadságszámítás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Nyugdíjjárulék II.

Széles Imre

tb-szakértő

2019 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X