149 találat a(z) kötelezettség cimkére
Járulékfizetési kötelezettség rendezése
Kérdés
Tisztelt Szakértők! 1708-as bevallás önellenőrzésével és az ebből adódó kötelezettségek rendezésével kapcsolatban kérnénk állásfoglalásukat, segítségüket az alábbi témában: Társaságunkat egy volt munkavállalónkkal összefüggésben a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság rendkívüli munkavégzésért járó díj és pótlékai, valamint annak kamatai megfizetésére kötelezte. A kifizetés hónapjának 1708-as járulékbevallását, ezért önellenőriznünk kell. A kifizetés megtörtént, a volt dolgozó úgy rendelkezett, hogy a bruttó bérét teljesítsük felé, ezt írásban nyilatkozat formájába adta, így számára a bruttó bér került átutalásra. Mivel korábban ilyen bejelentést még nem tettünk, ezért nem tudjuk, hogyan töltsük ki és jelentsük a járulékbevallást az adóhatóság felé. Állásfoglalásukat kérnénk abban, hogy ilyen esetben mi a teendő, mit kell tennünk annak érdekében, hogy a volt munkavállalótól levont járulékokat az adóhatóság ne cégünktől, hanem a volt dolgozótól követelje? Segítségüket előre is köszönjük!
Olyat reklámoztak, amit amúgy is kötelezettségük garantálni – tízmilliókat kell fizetniük
Cikk
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint az Autocentrum AAA AUTO Kft. (AAA) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, hiszen úgy jelenítette meg a fogyasztók törvényes jogait reklámjaiban, mintha azok az AAA ajánlatának sajátosságai lennének. A GVH a jogsértésért mintegy 30 millió forint bírságot szabott ki az AAA-ra, és megtiltotta a jogsértő magatartás folytatását. A GVH határozatában egyetemleges felelősként nevesítette a cég anyavállalatát, az AAA Auto International a.s.-t.
Átalakulási terv és üzletrész értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 6 millió forintos jegyzett tőkével rendelkezik, az apa 3 millió forint törzsbetéttel, a két gyerek pedig 2*1,5 millió=3 milliót forint törzsbetéttel . Az apa kiválással létrehoz egy kft.-t, amely vagyonmérleg-tervezet az alábbi paraméterekkel rendelkezik: - 1,5 millió forint törzsbetéttel válik ki (tehát 1,5 millió forint törzsbetét bent marad a változatlan formában tovább működő kft.-ben) és arányosan viszi az eszköz, az eredménytartalék (más saját tőkeelem nincs) és a kötelezettségeket, így az új kft. adatai a tervezett szerint: eszköz 20 millió forint, (ez egy ingatlant jelent, ami a kiválás célja is egyben, hogy ez kikerüljön egy új kft.-be) jegyzett tőke: 1,5 millió+1,5 millió =3,0 millió forint (eredménytartalék-átcsoportosítással) eredménytartalék: 17,5-1,500=16 millió forint kötelezettség: 1,0 millió forint Kérdésem a következő lenne: 1. A végleges vagyonmérleg megszerkesztése esetében, pontosan hogyan alakulnak a kiválás számadatai? Tehát, ha az átalakulási terv úgy szól, hogy viszi a negyedét (1500/6000) mindennek, és az ingatlan az összes eszköz 25 százalékánál kevesebb hányadot tesz ki, akkor még kell vinni, más eszközt is vagy kevesebb kötelezettséget vihet ki? Vagy pedig nevesítve van, hogy ezt az ingatlant viszi ki, és a kötelezettség és eredménytartalék összege változhat? Avagy ez mind a felek megállapodásán múlik? Tehát az átalakulási tervben ezt hogyan érdemes meghatározni? 2. Az apa, a jogutód új kft.-ben meglévő részesedés eladásakor hogyan adózik?
Követelés kapcsolt vállalkozások esetében
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek kapcsolt vállalkozásnak minősülő bt.-vel szemben van egy 2011.0.01. teljesítésű nagy összegű követelése, valamint egy 2012.10.31. teljesítésű kisebb összegű követelése. Kérdésünk, hogy hogyan lehet ezeket a követeléseket kivezetni, és azok milyen adózási kötelezettségekkel járnak (tao, áfa) mindkét vállalkozásnál?
Fel nem vett osztalék
Kérdés
Egy rt. megvásárolta saját részvényét, mely az előző évekre vonatkozóan osztalékszelvényt is tartalmazott. Az adásvételi szerződésben az osztalékról nem rendelkeztek, rögzítették, hogy a szerződés aláírásától minden jog és kötelezettség a vevőre száll. A részvény bevonásra került. Az adásvételt megelőző évekre előírt osztalék az eladó részére nem fizethető ki, a szerződés alapján a jogok a vevőt illetik. A vevő saját részvénye után nem vehet fel osztalékot. Számvitelileg hogyan rendezendő a kötelezettségként nyilvántartott osztalék?
Formanyomtatványokat tett közzé a NAV
Cikk
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közzétette ma a vámjogszabályok alapján biztosítékként elfogadható kötelezettségvállalási okmányok formanyomtatványait.
Pénztárgép-kötelezettség
Kérdés
Kedves Szakértők! Átvettem most egy cég könyvelését, s felmerült bennem, hogy az üzlet/bemutatóterem, ahol be-betérő magánszemélyeknek is értékesítenek, de főleg átutalásos számlákkal, akad azért készpénzes is. Az üzlet nyílászárók eladásával, s egyben beszerelésével foglalatoskodik. Kötelezettek-e a készpénzes magánszemély vevőik miatt pénztárgépet használni, illetve ennek kiváltására havonta megküldeni a NAV felé a PTGSZLAH nevű nyomtatványt? Köszönettel
Társasház felújítási alapja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társasház naplófőkönyvében hogyan kell könyvelni a felújítási alapra befizetett, Fundamenta Lakáskassza számlán vezetett összegeket, és a betétre jutó kamatot, az állami támogatást? Felhasználás előtti években? (Amikor befizetésre kerül, felhasználásig, bevétel, vagy pedig tulajdonosokkal szembeni kötelezettség?) Felhasználáskor? Előre is köszönöm a segítséget.
Előlegek könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kereskedelemmel foglalkozó kft.-nek 2016.12.31-én marad fenn vevőtől kapott előlege és szállítónak készletre kifizetett előlege. 453 főkönyvi számon a vevői; 353 főkönyvi számon a szállítói előleg szerepel. Kérdésem az lenne, hogy a 453-as főkönyvi számlán a vevői előleget áfával növelt értéken tartom nyilván és a mérlegben kötelezettségként szerepel? A szállítónak adott előleg pedig áfa nélkül szerepel a 353-as főkönyvi számlán és a készletek között szerepel a mérlegben? Válasza sürgős lenne egy vitás ügy miatt! Köszönettel;
Társaságiadó-felajánlás támogatás céljára
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy kft. 2015-évi (1529) társasági adója terhére, a Tao tv.24/A § alapján LÁTVÁNY-CSAPATSPORTNAK adófelajánlást tett támogatás céljából. Erre az adófelajánlásra kötött együttműködési, és kiegészítő szponzori szerződéseket. A felajánlott összeg összesen 2700 ezer Ft. A NAV a folyószámlán (2016-ban) előírt kötelezettség csökkenést, 2700 ezer forintot, és pénzügyi teljesítés csökkenést (kiutalást), 2700 ezer forintot. A kérdésem az lenne, hogy a kötelezettségcsökkenést az egyéb bevételek közé könyvelem? A kiutalást pedig az egyéb ráfordítások és egyéb szolgáltatások közé? Ha a fenti elgondolás nem helyes, szíveskedjen tájékoztatni a megfelelő elszámolási módról! Köszönettel: Lázárné
Ki nem fizetett osztalék
Kérdés
Tisztelt szakértő! 2016. évtől a számviteli törvény változása miatt osztalékot nem kell a kötelezettségek között kimutatni. A kérdésem az lenne, hogy az előző években előírt osztalékkal mit kell tenni? Először is a 2015. évben előírt osztalék, függetlenül attól, hogy az eredménytartalékból, vagy a tárgyévi eredményből lett előírva, szerepel a mérlegben. A 2016. évi mérlegben viszont már erre nincs lehetőség, tehát az előző évi adatot nem tudom beírni. Ezt, ha jól tudom, a kötelezettségről vissza kell vezetni az eredménytartalék számlára. Ezt mikor kell lekönyvelni? A másik kérdésem, hogy a 2015. előtt előírt eddig ki nem fizetett osztalékkal mi a helyzet? Annak ott kell maradni kötelezettségként, vagy azt is vissza lehet vezetni az eredménytartalékba? Válaszukat előre is köszönöm
Elévült kötelezettség
Kérdés
Egy kft. 2010-ben leszállította a jegyzett tőkéjét 3 millióról 500 ezer forintra. Előre nem látható körülmények miatt bevételszerző tevékenysége megszűnt, így nem tudta visszafizetni a tagok részére járó 2,5 millió forintot. Kötelezettségként maradt 1 350 ezer forint. A cég azóta sem működött. A céget a tulajdonosok szeretnék megszüntetni végelszámolással. Milyen lehetőségek vannak a fennálló kötelezettség kivezetésére? Elévült kötelezettségként kivezethető-e? Segítségüket előre is köszönöm.
Kötelezettség-átvállalás és tanulmányi szerződés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, ha a munkáltató átvállalta az új munkavállalója korábbi tanulmányi szerződése megszegésének költségeit, akkor azt részévé teheti-e a vele kötendő új tanulmányi szerződésnek? Ha igen, akkor annak milyen adóvonzatai vannak a felekre nézve? Ha nem szükséges a tanulmány a munkakör betöltéséhez, az elemek (átvállalás, munkaidő-kedvezmény, tandíj) milyen adóvonzatokkal járnak? Emellett arra is gondolok, hogy egyszer átvállal egy összeget a cég, majd ezt az összeget (is) a tanulmányi szerződés részévé teszi, nem visel-e valaki többször költséget ugyanazért? Bemásolom egy, ezt a kérdést részben érintő választ. http://adozona.hu/kerdesek/2013_11_18_Kotelezettseg_atvallalas_tanulman_flh Segítségét köszönöm! Tisztelettel.
Áfaalanyiság: kötelezettség, választhatóság – mikor, melyik?
Cikk
Összeszedtük, hogy mikor válik kötelezően áfaalannyá az adózó, mikor dönthet erről szabadon, s milyen következményekkel járhat ez a választása.
Egyéni vállalkozó járulékai/költségei
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy 25 éves diák személy, amennyiben kiváltja az egyéni vállalkozói igazolványt, abban az esetben milyen havi és éves fizetési kötelezettségei vannak az állam felé 6 millió alatt, és esetleg felett is. Jár esetleg a diákoknak valamilyen kedvezmény?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
