Formanyomtatványokat tett közzé a NAV Cikk
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közzétette ma a vámjogszabályok alapján biztosítékként elfogadható kötelezettségvállalási okmányok formanyomtatványait.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közzétette ma a vámjogszabályok alapján biztosítékként elfogadható kötelezettségvállalási okmányok formanyomtatványait.
Kedves Szakértők! Átvettem most egy cég könyvelését, s felmerült bennem, hogy az üzlet/bemutatóterem, ahol be-betérő magánszemélyeknek is értékesítenek, de főleg átutalásos számlákkal, akad azért készpénzes is. Az üzlet nyílászárók eladásával, s egyben beszerelésével foglalatoskodik. Kötelezettek-e a készpénzes magánszemély vevőik miatt pénztárgépet használni, illetve ennek kiváltására havonta megküldeni a NAV felé a PTGSZLAH nevű nyomtatványt? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Társasház naplófőkönyvében hogyan kell könyvelni a felújítási alapra befizetett, Fundamenta Lakáskassza számlán vezetett összegeket, és a betétre jutó kamatot, az állami támogatást? Felhasználás előtti években? (Amikor befizetésre kerül, felhasználásig, bevétel, vagy pedig tulajdonosokkal szembeni kötelezettség?) Felhasználáskor? Előre is köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Kereskedelemmel foglalkozó kft.-nek 2016.12.31-én marad fenn vevőtől kapott előlege és szállítónak készletre kifizetett előlege. 453 főkönyvi számon a vevői; 353 főkönyvi számon a szállítói előleg szerepel. Kérdésem az lenne, hogy a 453-as főkönyvi számlán a vevői előleget áfával növelt értéken tartom nyilván és a mérlegben kötelezettségként szerepel? A szállítónak adott előleg pedig áfa nélkül szerepel a 353-as főkönyvi számlán és a készletek között szerepel a mérlegben? Válasza sürgős lenne egy vitás ügy miatt! Köszönettel;
Tisztelt Adózóna! Egy kft. 2015-évi (1529) társasági adója terhére, a Tao tv.24/A § alapján LÁTVÁNY-CSAPATSPORTNAK adófelajánlást tett támogatás céljából. Erre az adófelajánlásra kötött együttműködési, és kiegészítő szponzori szerződéseket. A felajánlott összeg összesen 2700 ezer Ft. A NAV a folyószámlán (2016-ban) előírt kötelezettség csökkenést, 2700 ezer forintot, és pénzügyi teljesítés csökkenést (kiutalást), 2700 ezer forintot. A kérdésem az lenne, hogy a kötelezettségcsökkenést az egyéb bevételek közé könyvelem? A kiutalást pedig az egyéb ráfordítások és egyéb szolgáltatások közé? Ha a fenti elgondolás nem helyes, szíveskedjen tájékoztatni a megfelelő elszámolási módról! Köszönettel: Lázárné
Tisztelt szakértő! 2016. évtől a számviteli törvény változása miatt osztalékot nem kell a kötelezettségek között kimutatni. A kérdésem az lenne, hogy az előző években előírt osztalékkal mit kell tenni? Először is a 2015. évben előírt osztalék, függetlenül attól, hogy az eredménytartalékból, vagy a tárgyévi eredményből lett előírva, szerepel a mérlegben. A 2016. évi mérlegben viszont már erre nincs lehetőség, tehát az előző évi adatot nem tudom beírni. Ezt, ha jól tudom, a kötelezettségről vissza kell vezetni az eredménytartalék számlára. Ezt mikor kell lekönyvelni? A másik kérdésem, hogy a 2015. előtt előírt eddig ki nem fizetett osztalékkal mi a helyzet? Annak ott kell maradni kötelezettségként, vagy azt is vissza lehet vezetni az eredménytartalékba? Válaszukat előre is köszönöm
Egy kft. 2010-ben leszállította a jegyzett tőkéjét 3 millióról 500 ezer forintra. Előre nem látható körülmények miatt bevételszerző tevékenysége megszűnt, így nem tudta visszafizetni a tagok részére járó 2,5 millió forintot. Kötelezettségként maradt 1 350 ezer forint. A cég azóta sem működött. A céget a tulajdonosok szeretnék megszüntetni végelszámolással. Milyen lehetőségek vannak a fennálló kötelezettség kivezetésére? Elévült kötelezettségként kivezethető-e? Segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, ha a munkáltató átvállalta az új munkavállalója korábbi tanulmányi szerződése megszegésének költségeit, akkor azt részévé teheti-e a vele kötendő új tanulmányi szerződésnek? Ha igen, akkor annak milyen adóvonzatai vannak a felekre nézve? Ha nem szükséges a tanulmány a munkakör betöltéséhez, az elemek (átvállalás, munkaidő-kedvezmény, tandíj) milyen adóvonzatokkal járnak? Emellett arra is gondolok, hogy egyszer átvállal egy összeget a cég, majd ezt az összeget (is) a tanulmányi szerződés részévé teszi, nem visel-e valaki többször költséget ugyanazért? Bemásolom egy, ezt a kérdést részben érintő választ. http://adozona.hu/kerdesek/2013_11_18_Kotelezettseg_atvallalas_tanulman_flh Segítségét köszönöm! Tisztelettel.
Összeszedtük, hogy mikor válik kötelezően áfaalannyá az adózó, mikor dönthet erről szabadon, s milyen következményekkel járhat ez a választása.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy 25 éves diák személy, amennyiben kiváltja az egyéni vállalkozói igazolványt, abban az esetben milyen havi és éves fizetési kötelezettségei vannak az állam felé 6 millió alatt, és esetleg felett is. Jár esetleg a diákoknak valamilyen kedvezmény?
Tisztelt Cím! Egy kft.-nek három jogi személy tulajdonosa van, a tulajdoni hányadok: 40%, 30%, 30%. A szavazati arányok és a tulajdoni hányadok megegyeznek, nincs egyéb megállapodás a tulajdonosok között. Kérdésem, hogy 2016-tól az éves beszámoló melyik sorában kell feltüntetni: - a tulajdonosoktól kapott hosszú lejáratú kölcsön összegét, - a tulajdonos felé számlázott vevői követeléseket és - a tulajdonosok által számlázott szállítói kötelezettségeket? (Eddigi iránymutatás: 9/2010/Szt. 3. § (2)/ISZ)) Köszönettel!
T. Adózóna! EV.,2014-ben kezdte meg működését.Tevékenységei között van: 9.52 bútor-javítás. A 48/2013-as és a 9/2016-os rendelet 1.m. b.pont szerint ezen tevékenység pénztárgép használatra kötelezettnek minősülnek.A NAV „Ki kötelezett pénztárgéppel, taxaméterrel teljesíteni a nyugtaadási kötelezettséget” címmel,2013.04.26-i tájékoztatója alapján,mivel az EV-nak nincs üzlethelyisége,még telephelye vagy műhelye sincs,a javítási tev.-ét kizárólag a megrendelői címén,telephelyén, végzi,és mivel nincs üzlethelyisége,így nem köt. pt.gép használatra,ezáltal a PTGSZLAH benyújtására sem. Eddig a PTGSZLAH nem is lett benyújtva. A kikötést,hogy csak az üzletnek, mozgóboltnak kell pt.gép, a fent hivatkozott jogszabályokban nem találtam,csak a NAV által közzétett tájékoztatóban. Sajnos az újabb pt.gép köt.változás okán,olvastam, pl. az Önök kérdései-válaszai között,hogy az üzlethelyiség nem kritériuma a pt.gép-használatnak, hanem ebben az esetben változó munkahelyként pt.gépet kell használnia. A fentiek alapján,az EV pt.gép-használatra kötelezettnek minősül-e? Ha igen, van-e arra mód,hogy késedelmesen legyen az elmúlt kb.2 év PTGSZLAH benyújtva? Ha igen, milyen szankcióra számíthat az EV? Ha kötelezett, de nem pótolja a PTGSZLAH-okat,és a NAV fedezi fel a mulasztást, milyen szankcióra számíthat, és ebben az esetben,mivel katás váll.-ról van szó, elveszítheti-e a kataalanyiságát? Válaszukat szíveskedjenek jogszabályhellyel alátámasztani. Pl. eltérő válaszokra: 2016.06.09,Kneitner Lea, 2016.08.22, Szolnoki Béla
Az életben két dolog biztos a halál és az adó – tartja a mondás. Nem könnyű, ha elveszítjük egy szerettünket, de az élet nem áll meg. Bármennyire is nehéz, de számos kötelezettség vár még ránk a gyász időszaka alatt.
A cikk azt szedi csokorba, hogy a társaságiadó-kötelezettséggel kapcsolatban mikor, milyen módon és következményekkel kell tekintettel lenni a kapcsolt vállalkozásoknak a szokásos piaci árra.
Belföldi magánszemély taggal szemben keletkezett tagi kölcsönről, vagy/és egyéb tulajdonossal szembeni kötelezettségről törtépnő lemondást adójogilag (illeték és minden egyéb felmerülő adónem vonatkozásában) a társaságnak és a követelésről lemondó belföldi magánszemély tagnak hogyan kell helyesen kezelnie és könyvelnie?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől