A 40 év jogosultsági idő alapján nyugdíjas nőkkel kapcsolatban sok kérdést kaptunk a tb- besorolásukra, továbbá a keresőtevékenység melletti járulékfizetésükre vonatkozóan. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
A társaságban két ügyvezető van, férj és feleség. A férj főállású munkaviszonyban látja el az ügyvezetői és mérnöki tevékenységet. A feleség jelenleg gyesen van, óraadó pedagógusként dolgozik heti 26,56 órában közalkalmazottként, bére 169 200 forint bruttó. Később terveik szerint gyermeknevelési támogatást igényel egészen addig, míg a foglalkoztatása nem éri el a heti 30 órát. Kérdésünk, elég, ha taggyűlési jegyzőkönyvben rögzítik, hogy a feleség nem vesz részt személyesen a társaságuk tevékenységében, mert nem szeretnének utána is járulékot fizetni? Mi a helyes eljárás?
Tisztelt Szakértő! Bt. beltag és kft.-tag, aki egyben a kft. és a bt. ügyvezetője is, katás egyéni vállalkozó szeretne lenni. Ügyvédi tanácsra bt.-kültag lenne, a bt. ügyvezetője lenne a saját kft.-je. A kft.-ben pedig a bt. lenne az ügyvezető. Ebben az esetben főállású katás vállalkozó lehetne, a bt.-ben és a kft.-ben pedig csak akkor kellene járulékot fizetnie, ha vesz fel jövedelmet. Kérdésem : a leírt megoldás lehetséges-e? Az adó-járulék fizetési kötelezettség a leírtak szerint helyes -e? Köszönettel: Reményi Győzőné
Mindenki szeret spórolni a költségein. Sokan azonban nem gondolnak arra, hogy a megtakarított tb-járulékoknak később meglesz a böjtje.
Tisztlet Szakértő! A 2013. évi SZÉP-kártyára utalt összegek 2015. május 31-én lejárnak. Erről az értésítést a munkáltatók meg is kapták, vagy kapják. A fel nem használt összegeket a munkáltatónak utalják vissza, melyet egyéb bevételként könyvel le. Kérdésem a járulékokra, adókra vonatkozna. Mi lesz azokkal a közterhekkel, amelyeket a munkáltató ezen juttatások után kifizetett? Válaszát köszönve, tisztelettel: Gubányiné Szalai Katalin
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét. Van egy egyszemélyes kft., amely nem folytat tevékenységet Mo-on, a tag/ügyvezető Németországban heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik, munkavállaló nincs a társaságban. Az A1-es papírja megvan a tagnak. NAV 2011-es válasza alapján: "ez esetben a tagot Magyarországon járulékfizetés nem terheli, ehhez be kell szereznie a munkaviszony alapján történő munkavégzés helye szerinti tagállam illetékes hatóságától az A1/E101-es igazolást. A biztosítási kötelezettség megszűnése miatt be kell adni a T1041-es nyomtatványt. (883/2004/EK 13. cikk)" Ez idáig rendben is van. A kérdésem, hogy ilyen esetben Mo-on be kell-e adni a 08-as bevallást nullásan, vagy sem? Az M-es lapon a jogviszony kódnál találtam egy 59-es számút, aminek a jelentése: "magánszemély EGT tagállamban biztosított, igazolással rendelkezik" A válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt szakértő! Segítséget szeretnék kérni a következő kérdésben: kapcsolt vállalkozás esetén az ügyvezetést mindkét cégben ugyanaz az ügyvezető látja el. Az ügyvezető nem tulajdonos egyik cégben sem, munkaviszonyosként van foglalkoztatva mindkét cégben. Kérdésünk az lenne, hogy ilyen esetben mindkét cégnél keletkezik-e munkaviszonyból származó jövedelme vagy megtehetik a cégek azt, hogy csak az egyik cégtől kap jövedelmet? Válaszukat előre is köszönöm
Abban kérném a segítséget, ha megerősítenének, hogy a nyugdíjasnak nem jár táppénz, hiszen nem vonunk tőle pénzbeli egészségbiztosításijárulékot és nem csak táppénzre, üzemi baleseti táppénzre sem jogosult. Köszönettel: Ildikó
Tisztelt Szakértő! Járulékkötelezettséggel kapcsolatban kérnék segítséget. Egyszemélyes kft.-t, alapított tulajdonos külföldi állampolgár szíriai, Magyaroszágon 61 napot tartózkodott 2014-ben. Tartózkodási engedélye 2014. 06.03-án megszűnt. A társaság működött 2014-ben. Kérdés: társas vállalkozónak minősül-e? Ha igen, akkor emiatt mindent meg kell fizetni a kft.-nek? (Nyugdíjbiztosítás, egészségbiztosítás, szocho, stb.) Köszönettel: Ildikó
Tisztelt szakértők! 6 lakásos társasházban - melynek egyik tulajdonosa is vagyok - közös képviselői tevékenységet látok el. A díjazás milyen formában lehetséges, megbízási szerződés alapján, vagy egyszerűsitett foglalkoztatásként? Én heti 40 órában máshol mint alkalmazott dolgozom, adószámmal rendelkezem. A havi díjazás 15 000 forint a közös képviseletért. Milyen különböző adót, járulékot kell megfizetni, a közös képviselőnek, illetve a társasháznak és ezt milyen formában teheti meg? Köszönöm válaszukat
Tisztelt Szakértő! A munkaviszonyos (40 órás) ekhós jövedelem melletti egyéni vállalkozó köteles-e a minimálbér után megfizetni a járulékot? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Ügyfelemnél kiderült, hogy egyik alkalmazottja (nálam jelenleg főállású) nappali tagozatos hallgató is. Szeretném megkérdezni, hogy visszamenőlegesen 5 évre mik azok a járulékok, amiket vonnom kell tőle, és mi az amit nem, egészségbiztosítási járulék (természetbeni, pénzbeni), munkaerőpiaci járulék. Köszönöm szépen előre is a segítségüket!
Tisztelt Szakértő! Az átalányadózó egyéni vállalkozó fizetendő adóelőlegét a „göngyölítéses módszer” alkalmazást alkalmazhatja a 2014. évre? Például: ha az egyik hónapban a bevétele 800 000 forint, a másik hónapban 0 forint - 80%-os költséghányadot alkalmazva -, akkor a 160 000 forint után fizeti meg a járulékot, vagy mind a két hónapban a minimálbér után?
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa, aki 8 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, édesapja gondozásáért kaphat-e ápolási díjat? Ha igen, akkor hogyan alakulnak a járulékai a kft.-ben, mivel munkaviszonyban ápolási díj mellett maximum napi 4 órában dolgozhat. Meg kell-e fizetnie a minimálbér után a társaságban az adott járulékokat, ha már ápolási díjat fog kapni? Válaszát előre is köszönöm.
Van egy egyéni vállalkozó, aki most februártól lett katás. Kevés neki ez a lehetőség (összegben), mert kb. 11 milliós bevételre számít. Ezért csinálna egy bt.-t is, ami szintén katás lenne, ahol ő lenne a kültag, a nyugdíjas apuka a beltag. Viszont a srác lenne az ügyvezető stb., minden joggal ő lenne felruházva, mivel igazából neki kell a cég bevételei miatt. Kérdésem, hogy kültagként csak a 25 ezer forintot fizetné? Mivel egyéni vállalkozóként fizeti az 50 ezer forintot. Mit kell fizetni a beltag nyugdíjas apukának? Lehet például csak 2 órában bejelentve? Vagy utána a 6930 forinton felül egyáltalán kell bármit is fizetni? Illetve az alapító okiratban fel kell tünteti, hogy ki az ügyvezető, mivel igazából a fiúnak kell a cég a jövedelme miatt, és a szerződéseket is a fiú kötné, ezért gondolom, hogy csak ő lehetne az ügyvezető. De akkor nem üti egymást az egyéni vállalkozással? Kicsit sok a kérdés, remélem érthető voltam.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték