Tisztelt Szakértő! Ügyfelemnél kiderült, hogy egyik alkalmazottja (nálam jelenleg főállású) nappali tagozatos hallgató is. Szeretném megkérdezni, hogy visszamenőlegesen 5 évre mik azok a járulékok, amiket vonnom kell tőle, és mi az amit nem, egészségbiztosítási járulék (természetbeni, pénzbeni), munkaerőpiaci járulék. Köszönöm szépen előre is a segítségüket!
Tisztelt Szakértő! Az átalányadózó egyéni vállalkozó fizetendő adóelőlegét a „göngyölítéses módszer” alkalmazást alkalmazhatja a 2014. évre? Például: ha az egyik hónapban a bevétele 800 000 forint, a másik hónapban 0 forint - 80%-os költséghányadot alkalmazva -, akkor a 160 000 forint után fizeti meg a járulékot, vagy mind a két hónapban a minimálbér után?
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa, aki 8 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, édesapja gondozásáért kaphat-e ápolási díjat? Ha igen, akkor hogyan alakulnak a járulékai a kft.-ben, mivel munkaviszonyban ápolási díj mellett maximum napi 4 órában dolgozhat. Meg kell-e fizetnie a minimálbér után a társaságban az adott járulékokat, ha már ápolási díjat fog kapni? Válaszát előre is köszönöm.
Van egy egyéni vállalkozó, aki most februártól lett katás. Kevés neki ez a lehetőség (összegben), mert kb. 11 milliós bevételre számít. Ezért csinálna egy bt.-t is, ami szintén katás lenne, ahol ő lenne a kültag, a nyugdíjas apuka a beltag. Viszont a srác lenne az ügyvezető stb., minden joggal ő lenne felruházva, mivel igazából neki kell a cég bevételei miatt. Kérdésem, hogy kültagként csak a 25 ezer forintot fizetné? Mivel egyéni vállalkozóként fizeti az 50 ezer forintot. Mit kell fizetni a beltag nyugdíjas apukának? Lehet például csak 2 órában bejelentve? Vagy utána a 6930 forinton felül egyáltalán kell bármit is fizetni? Illetve az alapító okiratban fel kell tünteti, hogy ki az ügyvezető, mivel igazából a fiúnak kell a cég a jövedelme miatt, és a szerződéseket is a fiú kötné, ezért gondolom, hogy csak ő lehetne az ügyvezető. De akkor nem üti egymást az egyéni vállalkozással? Kicsit sok a kérdés, remélem érthető voltam.
Tisztelt Szakértő! Korhatár előtti nyugellátásban részesülő munkavállalótól milyen egyéni járulékokat kell levonni?
Gyes mellett érvényesítve volt az őstermelői igazolvány 2014-re, és most 2015-re is. 2015 évközben a gyes megszűnik, mi után kell a járulékot fizetni? Ha nem volt bevétele, akkor nincs járulékfizetési kötelezettsége, akkor a 1558 as bevallást 0-an kell beadni, ha 600 ezer alatt volt a bevétele akkor például 250 000 forint, akkor annak a 20%-a a járulékalap?
Tisztelt Szakértők! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: Egyszemélyes kft. ügyvezető finn állampolgár, és évtizedek óta állandó tartózkodási engedéllyel Magyarországon él, itt van a családja és vállalkozása. A társaság 2015-től nem tevékenykedik, 1 db számlát sem bocsát ki, felgyülemlett tartozásai miatt várja felszámolását, amit megnehezít banki hiteleinek vissza nem fizetése. 2014. december 31-éig megfizettük utána a minimum járulékot. 2015.január 1-jétől közölte, hogy Finnországban van bejelentve és utána ott járulékolnak. Kérdésem az, hogy mit kell kérni tőle ennek bizonyításául? Amennyiben kint biztosított, abban az esetben itthon el lehet-e tekinteni a járulékfizetéstől és a T1041-es nyomtatványon jelöljük meg, hogy 36 órás munkaviszonya van? Munkáját interneten tudja végezni, időnként kell csak kiutaznia. Tekintettel arra, hogy továbbra is állandó tartózkodási helye Magyarország, így a kinti biztosítása révén egészségügyi ellátásra jogosult-e, vagy meg kell fizetnie a havi 6930 forintos járulékot?
Befizetheti-e a társas vállalkozás tagja az előírt járulékok összegét a cégbe? Kell-e járulékot fizetni a végelszámolás időszaka alatt? Olvasónk kérdéseire Pölöskei Pálné okleveles adószakértőnk válaszolt.
A közterhek lehető legkisebbre szorítása természetes törekvése a kisvállalkozásoknak is. Az adók és járulékok optimalizálásának egyik tere a jogviszonyokkal való „sakkozás”.
Sajnos évek óta bevett törvényhozási gyakorlat Magyarországon, hogy az adózókat az adóév kezdete előtti utolsó pillanatig bizonytalanságban hagyják abban, mire is kell figyelniük, milyen új, illetve megmaradt szabályokhoz kell igazodniuk az új esztendőben. Nem volt ez másként 2014 decemberében sem.
A költségeket még az idén kell rendezni, a megbízási díjból származó bevétel viszont csak jövőre esedékes. Elszámolhatók-e a költségek, milyen adó- és járulékvonzata lesz a jövedelemnek? Olvasónk kérdésére Kneitner Lea okleveles és igazságügyi szakértőnk válaszolt.
Egy egyszemélyes kft. 2014 márciusában alakult. Az ügyvezető albán állampolgár. Bejelentésre került 1041-en 35-ös kóddal, mert Magyarországon volt munkaviszonya.(Egy másik cégnél.) (Az alapított cég nem működik, azaz tevékenységet nem folytat) 2014. 07.31-el munkaviszonyát megszüntették az ügyvezetőnek, mert lejárt a munkavállalási engedélye. Mi a helyes gyakorlat? Be kell jelenteni 30-as kóddal? Meg kell fizetni a járulékokat a garantált bérminimum alapján? (A cég továbbra sem működik.)
Tisztelt Szakértők! Egy személy tulajdonosa egy egyszemélyes kft.-nek és egyben bt.-beltag is. Ha a bt. katát választ és megfizeti az 50 ezer forintot, akkor az egyszemélyes kft.-ben kell járulékot fizetnie? Továbbá a bt. kültagja után kell-e katát fizetni, ha ő nem személyesen közreműködő tag? Köszönettel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték