Egy külföldi állampolgár egyszemélyes kft.-t alapított Magyarországon. Ausztriában heti 30 órás munkaviszonnyal rendelkezik, amiről az A1-es nyomtatvány kikérése folyamatban van. Olyan létezhet, hogy heti 7 órára bejelenti magát a saját magyar kft.-jéhez munkaviszonyba? Ha ez nem lehetséges, milyen lehetőség van, hogy ne kelljen a havi minimumjárulékot fizetnie saját maga után?
Magyar állampolgárok Írországban szeretnének alapítani egy céget, ennek a cégnek lenne egy telephelye Magyarországon. Itt alkalmaznának munkavállalókat. Ez esetben hogyan alakul Magyarországon a járulékfizetés és az adózás?
Olvasónk új vállalkozási formát (egyéni vállalkozás, egyéi céget) választana. A várható közterhekkel kapcsolatos kérdésére Verbai Tamás jogász, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kivás cég esetén, ha a társas vállalkozó nem vesz fel jövedelmet, csak járulékot fizet maga után, bele kell-e kalkulálni a járulék alapját a kiva-bevallás személyi jellegű kifizetések sorába? Ha nem, akkor tényleg meg kell fizetni utána a szociális hozzájárulást, illetve szakképzési hozzájárulást? A 08-as bevallás nem fogja hibaként kezelni, mivel kivás cégről van szó? Köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállalónk kért segítséget. Korábbi munkáltatója még 2011-ben nem fizetette ki 3 havi munkabérét. Mikor még a negyedik hónap végén sem fizették ki, azonnali hatállyal leszámolt, a munkáltató viselkedésére hivatkozva. A munkáltató elismerte, és számfejtett neki 30 napi felmondást, és a havi végkielégítést. A munkáltató ezt sem fizette ki, de a dolgozónak olyan adóigazolást adott, mintha ez ki lenne fizetve, így a dolgozó 2011-re ez alapján csinálta meg szja-bevallását. 2012-ben a munkáltató 2 alkalommal is utalt neki 1-1 havi munkabér nettó értékének megfelelő pénzt, Most munkaügyi per van folyamatban, aminek jogerős ítélete eljárási hiba miatt újra első fokra került. A jogerős ítéletben a bíróság nem ítélte meg felmondási időre járó pénzt. Közben a magyarorszag.hu-n visszanézve az látható, hogy a munkáltató 2011-re a dolgozónak kiadott igazolás szerint vallotta és fizette meg a közterheket. 2012-re nem vallott, és nem fizetett semmit. Kérdésünk: A jogerős ítélet után kinek, mikor, hogyan kell adózni? Ezt bele lehet, vagy kell-e foglalni az ítéletbe? Kit illett a ki nem fizetett bér után (elvileg abból levont) szja és járulék? Előre is nagyon megköszönve várom gyors és kimerítő válaszukat. Üdvözlettel Maiczenne
A kérdésem a következő lenne. Egy bt. esetében, ahol felszámolási eljárás keretében az ügyvezetőt mint mögöttes kötelezettet az adótartozás megfizetésére kötelezték. A betéti társaságnak a tartozása 2008-ban járulék meg nem fizetésből keletkezett. Kérdezni szeretném, hogy hány év után évül el az adókötelezettség ebben az esetben? Köszönettel várom válaszát.
Egyszemélyes kft. tulajdonosa nem tudta teljesíteni adó- és járulékkötelezettségeit, új munkahelyén kapott béréből letilthatja-e a NAV a tartozás? Olvasói kérdése dr. Verbai Tamás jogász, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
A feltett kérdés esetében milyen adózási és járulék-fizetési kötelezettségek vannak? A vállalkozásokban külön-külön az östermelés, az egyéni vállalkozás és a kft. esetében?
Tisztelt Szakértő! Az Mt. szerint nyugdíjasnak minősül a rokkantsági ellátásban részesülő személy! Ezzel kapcsolatosan szeretnénk néhány kérdést tisztázni. Aki rehabilitációs ellátásban részesül az nem minősül nyugdíjas munkavállalónak? A rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, ha nyugdíjasnak minősül, akkor az Mt. többi, nyugdíjasokra vonatkozó szabályozásokat is megfelelően alkalmazni kell a foglalkoztatásánál, gondolok itt a végkielégítésre, felmondás feltételeire? Nyugdíjas munkavállalótól nem vonunk 3 százalék pénzbeni eg.észségbiztosítási járulékot és nem vonunk 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot, ez a szabály vonatkozik a rokkantsági ellátásban részesülőre is? Köszönettel: Benkő Eszter
Tisztelt Szakértő! Adott egy bt. A bt. beltagja és egyben ügyvezetője is 2015.02.28-áig egy másik bt.-ben volt 36 órát meghaladóan biztosított. így járulékfizetésre nem volt kötelezett. A 08-as bevallás M főlapjának E részében fel volt tüntetve a másik bt. adószáma és neve, ahol a járulékfizetési alsó határa utáni járulékot az ügyvezető után megfizették. 2014.03.01-től az adott bt. ügyvezetője két másik bt.-ben dolgozik 6 és 2 órás munkaviszonyban. Ebben az esetben is feltüntethetjük annak a bt.-nek az adószámát és nevét, ahol őt napi 6 órában alkalmazzák az elvárt bérminimum alapján? Megjegyzem, a nyomtatványon csak egy vállalkozást lehet feltüntetni, a mi esetünkben azonban a a járulékfizetés alsó határát nem egy, hanem két bt.-ben fizetik meg az ügyvezető után. Köszönöm a segítségét.
Kaphat-e keresőtevékenysége után 0,5 százalékos nyugdíjemelést a korábban rokkantnyugdíjban részesülő személy? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértőnk válaszolt.
Magyarországi többes társas vállalkozó külföldön céget alapítana. Hol, milyen kötelezettségek terhelik? Olvasói kérdésére dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértőnk válaszolt.
T. Szakértő! Egy kft.-ben jelenleg a 33 százalékos tulajdonnal rendelkező, öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, nyugdíjas tag az ügyvezető, amit munkaviszony keretében lát el, valamint személyesen is közreműködik a cég tevékenységében. Költségcsökkentés miatt változtatni szeretnének a jogviszonyon. Milyen lehetősége van? Ha kiegészítő tevékenység melletti társas vállalkozónak jelentem be, akkor ezzel elláthatja az ügyvezetői teendőket? Így csak a 6930 forint megfizetését kell a cégnek vállalni. Vagy kell még ezen kívül készíteni egy megbízási jogviszonyos szerződést, amivel az ügyvezetői teendőket, vagy esetlegesen a személyes közreműködést is elvégzi? Ebben az esetben akár 0 forintos megbízási díjjal is dolgozhat? Köszönettel!
Ötvenezer oldalas iratanyaggal zárult annak a győrújbaráti takarítócégnek a büntetőügye, amely a gyanú szerint másfélmilliárd forint adót csalt el. A NAV győri pénzügyi nyomozói vádemelést javasolnak a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészségnek – olvasható a NAV honlapján.
Elfogadta a bukaresti kormány az új adótörvénykönyv tervezetét, amely jövő évtől kezdődően a jelenlegi 24-ről 20 százalékra csökkentené az általános forgalmi adót (áfa), az alapvető élelmiszerek áfáját pedig 9 százalékra mérsékelné.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték