Egy csődegyezség alatt lévő cégben a munkavállaló lemondhat-e a neki járó fizetéséről, és ha igen, akkor is kell-e utána fizetni a járulékokat? Olvasói kérdésre dr. Verbai Tamás jogász, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Ügyfelünk egyéni vállalkozó, 1956.05.03-án született férfi. 2014.12.20. napjától rokkantsági ellátásban részesül. Egészségi állapotának mértéke: 59 százalék, minősítése B2. Ezen paraméterek alapján amennyiben tovább működteti az egyéni vállalkozását, alkalmazott nélkül saját maga dolgozik, milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak, és kapcsolódik-e hozzá valamilyen adókedvezmény? Várom megtisztelő válaszukat. Köszönettel Credit-Profit Kft. mint könyvelőiroda.
Tisztelt Cím, az első kérdésem: rehabilitációs és rokkantsági ellátásban részesülő dolgozónak milyen egyéni járulékterhei vannak, azaz kell-e tőle pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonni, így jogosult-e táppénzre és baleseti táppénzre? Amennyiben jogosult táppénzre, a táppénzfolyósítás érinti-e, és ha igen, mennyiben a munkavállaló részére egyébként folyósított ellátást vagy akár a munkáltatót ha például rehabilitációs hozzájárulás kedvezményt, illetve bértámogatást vesz igénybe ezen dolgozója után? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel B.Gyöngyi
Tisztelt dr. Radics Zsuzsanna! Tegnap este megkaptam válaszát kérdésemre, ami a cégvezető járulékaira vonatkozott. Valószínűleg pontatlanul fogalmaztam. Kérdésem egészen pontosan arra irányulna, hogy ha a kültagtag a Ptk 3:113. §-ban és a 3:116 §-ban nevesített cégvezetőként jár el a gazdasági társaság képviseletében, és nem ügyvezetőként, akkor őrá biztosan nem kell a minimumjárulékot megfizetni, hiszen a Tbj. 4. § 4. d.) 5. bekezdése csak az ügyvezetőt nevesít, a cégvezetőt nem. Ráadásul a cégvezető kizárólag munkaviszonyban láthatja el feladatát. Ezek alapján úgy gondolom, hogy cégvezető esetében nem merül föl minimumjárulék-fizetési kötelezettség, arról pedig, hogy a cégvezető teljes vagy részmunkaidőben látja-e el feladatát a vállalkozás dönt. Helyesen értelmezem-e a törvényt? Köszönöm türelmét! Válaszát előre is köszönöm!
Minden évben több mint 500 ezer munkahely megszűnését és közel 13 ezer-milliárd forintnyi kárt okoz a hamisított divatcikkek forgalmazása az EU területén. Az uniós országok közül leginkább a fejlett divatiparral rendelkező Olaszország gazdaságát sújtja a nemzetközi bűnbandák által irányított divattermékek hamisítása.
Munkavállalónk szolgálati járadékban részesül. Az világos, hogy a mellette szerezhető jövedelem maximálva van. Kérdésem az lenne, hogy a szolgálati járadékban részesülő munkavállalótól milyen járulékokat kell vonni.
Új munkavállalónk egészségi állapotának mértéke: 40 százalék. 4 órás munkaviszonyban történne a foglalkoztatás. A kérdésem az lenne, milyen járulékterhek vonatkoznak rá, illetve, hogy a rehabilitációs hozzájárulás megfizetésénél figyelembe vehető-e mint csökkent munkaképességű munkavállaló?
Az utóbbi napokban többen is tettek fel járulékfizetéssel kapcsolatos kérdéseket. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértőnk ezekre adott válaszait gyűjtöttük össze.
Mit érdemel az a bűnös, aki tisztességesen, pontosan megfizeti a tb-járulékokat, de elhanyagolja azok bevallását? A NAV szigora elképesztő, jogértelmezése sajátos.
Egy külföldi állampolgár egyszemélyes kft.-t alapított Magyarországon. Ausztriában heti 30 órás munkaviszonnyal rendelkezik, amiről az A1-es nyomtatvány kikérése folyamatban van. Olyan létezhet, hogy heti 7 órára bejelenti magát a saját magyar kft.-jéhez munkaviszonyba? Ha ez nem lehetséges, milyen lehetőség van, hogy ne kelljen a havi minimumjárulékot fizetnie saját maga után?
Magyar állampolgárok Írországban szeretnének alapítani egy céget, ennek a cégnek lenne egy telephelye Magyarországon. Itt alkalmaznának munkavállalókat. Ez esetben hogyan alakul Magyarországon a járulékfizetés és az adózás?
Olvasónk új vállalkozási formát (egyéni vállalkozás, egyéi céget) választana. A várható közterhekkel kapcsolatos kérdésére Verbai Tamás jogász, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kivás cég esetén, ha a társas vállalkozó nem vesz fel jövedelmet, csak járulékot fizet maga után, bele kell-e kalkulálni a járulék alapját a kiva-bevallás személyi jellegű kifizetések sorába? Ha nem, akkor tényleg meg kell fizetni utána a szociális hozzájárulást, illetve szakképzési hozzájárulást? A 08-as bevallás nem fogja hibaként kezelni, mivel kivás cégről van szó? Köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállalónk kért segítséget. Korábbi munkáltatója még 2011-ben nem fizetette ki 3 havi munkabérét. Mikor még a negyedik hónap végén sem fizették ki, azonnali hatállyal leszámolt, a munkáltató viselkedésére hivatkozva. A munkáltató elismerte, és számfejtett neki 30 napi felmondást, és a havi végkielégítést. A munkáltató ezt sem fizette ki, de a dolgozónak olyan adóigazolást adott, mintha ez ki lenne fizetve, így a dolgozó 2011-re ez alapján csinálta meg szja-bevallását. 2012-ben a munkáltató 2 alkalommal is utalt neki 1-1 havi munkabér nettó értékének megfelelő pénzt, Most munkaügyi per van folyamatban, aminek jogerős ítélete eljárási hiba miatt újra első fokra került. A jogerős ítéletben a bíróság nem ítélte meg felmondási időre járó pénzt. Közben a magyarorszag.hu-n visszanézve az látható, hogy a munkáltató 2011-re a dolgozónak kiadott igazolás szerint vallotta és fizette meg a közterheket. 2012-re nem vallott, és nem fizetett semmit. Kérdésünk: A jogerős ítélet után kinek, mikor, hogyan kell adózni? Ezt bele lehet, vagy kell-e foglalni az ítéletbe? Kit illett a ki nem fizetett bér után (elvileg abból levont) szja és járulék? Előre is nagyon megköszönve várom gyors és kimerítő válaszukat. Üdvözlettel Maiczenne
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték