2496 találat a(z) járulék cimkére

Járulékfizetés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Nem egyszemélyes kft. ügyvezetője, aki egyben a kft. egyik tagja is, a társasági szerződés szerint tevékenységét megbízási jogviszonyban végzi. Jelenleg nem tudja megfizetni a társas vállalkozóként fizetendő járulékokat, ezért heti 20 órás munkaviszonyt létesített egy másik cégnél. Van-e arra mód, hogy saját fent említett cégében is 4 órás munkaviszonyt létesítsen az ügyvezetésen kívül egyéb feladat ellátására például csőszerelőként, és ilyen módon elkerülhető-e a teljes társas vállalkozóként fizetendő járulék a kft.-ben? Párhuzamosan 1 embernek ugyanabban a cégben lehet-e 2 jogviszonya?

Bejelentés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Hogyan lehet végrehajtani egy belföldi kft. harmadik állambeli tagjának és ügyvezetőjének bejelentését, illetve járulékfizetési kötelezettségét, ha az adott személynek nincs lakcímkártyája (és a jövőben sem kíván a sz országban tartózkodni), ennek hiányában pedig a kormányhivatal megtagadja a taj szám kiadását. Köszönöm válaszát

Ügyvezető nem természetes személy Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy kft.-ben jelenleg egy természetes személy tag az ügyvezető, aki a társaság tevékenységében ezen felül nem közreműködik. Az ügyvezetést egy 4 órás munkaviszonyban látja el, a járulékokat a 4 órás munkaviszonyra tekintettel fizeti meg (tehát nincs a minimálbér alapján előírt minimális járulékfizetési kötelezettsége). Tudomásom szerint az új Ptk. szerint egy kft. ügyvezetését nem természetes személy például egy cég is elláthatja. A természetes személy a továbbiakban nem kíván ügyvezető lenni. Ebben az esetben szolgáltatásnyújtásról beszélünk, és az ügyvezető cég számlázni köteles a szolgáltatását az ügyvezetett cég felé? Ebben az esetben hogyan alakul az ügyvezetett cég járulékfizetési kötelezettsége? Ha jól gondolom, akkor semmilyen járulékfizetési kötelezettsége nem lesz az ügyvezetéssel kapcsolatban, mert az ügyvezető cégre tartozik, hogy milyen jogviszonyban és kit foglalkoztat. Köszönöm!

Lehet-e gyes alatt egyéni vállalkozást folytatni? Kérdés

Gyes alatt milyen formában folytathatok egyéni vállalkozást? És mik a járulékvonzatok (kata, egyéni vállalkozó szja szerint, álalányadózás).

Folytatott tevékenység és a minimum járulékalap Kérdés

Tisztelt Szakértő! Abban kérném segítségét, hogy mi alapján dönthető el, hogy egy egyéni vállalkozónak a minimálbér vagy a garantált bérminimum-e a kötelező legkisebb járulékalapja? (Nálunk egy tápboltos, valamint egy baromfitenyésztő egyéni vállalkozó kapcsán merült fel ez a kérdés.) A választ keresgélve az interneten, egy honlapon találtuk, hogy a gépjárművezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknak, mivel nem kell rendelkezzenek sem középfokú iskolai végzettséggel, sem középfokú szakképzettséggel, nem jár a garantált bérminimum. Viszont FEOR alapján nem a 9-es osztályba kerülnek besorolásra, ezért nem tudom, hogy ez így helyes-e? Köszönöm!

Egyéni vállalkozó járulékai: új szabályok a többes jogviszonyra Cikk

Januártól új szabályok szerint kell fizetni a járulékot, ha hóközben válik többes jogviszonyúvá az egyéni vállalkozó, illetve ha hóközben szűnik meg többes jogviszonya.

Tanulói, hallgatói jogviszony szüneteltetése fogalmának bővítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2017. 01. 01-jétől hatályos a 2011. évi CLVI. tv. 466. § 11. pontja, miszerint tanulói, hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt a tényleges szüneteltetés időtartamát, valamint az azt közvetlenül követő 3 hónapot kell érteni. Ez azt jelenti, hogy ha a hallgató újra folytatja tanulmányait, 3 hónapig akkor is fizetni kell utána járulékot, nem lesz automatikusan újra biztosított az oktatási intézményben? Pl. van egy hallgató, aki tag és ügyvezető egy vállalkozásban. Szünetelteti 4 hónapig a hallgatói jogviszonyát, ezalatt a vállalkozásból megfizeti a rá kötelezően előírt járulékokat. Az 5. hónaptól ismét aktív hallgató, amikor is nem kellene utána fizetni semmit, ha nem vesz ki a cégből jövedelmet. Ha jól értem, a 11. pont alapján viszont 3 hónapig továbbra is kell utána fizetni, akkor is, ha nincs jövedelme? Ha igen, akkor mi után kell fizetni? Ugyanúgy kell kezelni, mintha még mindig ténylegesen szüneteltetne? Köszönöm.

Tagi járulékok gyet mellett Kérdés

Tisztelt Szakértő! Korlátolt felelősségű társaság tagja 3 gyermek után gyet ellátásban (gyermeknevelési támogatásban) részesül. Személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, de díjazást nem kap érte. Meg kell fizetni utána a minimálbér (garantált bérminimum) utáni járulékokat vagy nem? Válaszát előre is köszönöm!

Egyszemélyes társaság tagja lehet-e katás egyéni vállalkozó? Kérdés

Egyszemélyes társaság tulajdonosa a társasági szerződés szerint munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket. Jelenleg heti 1 órában, ami után megfizeti a járulékokat. A kérdés, helyes-e ez az eljárás, miszerint a főállasú katás egyéni vállalkozó a társaság tulajdonosa (egyszemélyes) megfizeti az 50 ezer forint havi adót és a társas vállalkozásban a heti egy órára eső járulékot? Vagy nem elegendő a katás jogviszony (főállású), a társas vállalkozás jogviszony kiváltására?

Mobil internet utáni adófizetés Kérdés

Tisztelt Szakértő! A telefonszámlában megjelenő internet adatszolgáltatás után is meg kell-e fizetni az egyes meghatározott juttatások után fizetendő adót és járulékot vagy külön nyilvántartás esetén a beszédforgalom után elegendő-e teljesíteni az adófizetési kötelezettséget?

Ügyvezető részmunkaidőben Kérdés

Tisztelt Szakértő! Jelenleg egy kétszemélyes kft. ügyvezetője – aki egyben tag is – társas vállalkozóként biztosított (1451-en van lejelentve a NAV felé). Heti 36 órát elérő munkaviszonya máshol nincs. Tekintettel arra, hogy a kft.-nek jelenleg nincs túl sok megrendelése, az ügyvezetést és az egyéb feladatokat ezentúl munkaviszonyban látná el, méghozzá napi 4 órás munkaviszonyban – úgy ítéljük meg, hogy napi 4 órás munkaviszonyban az ügyvezetői és egyéb feladatok elláthatóak. Munkabérként így a garantált bérminimum 50%-át fizetné neki a cég. Kérdéseim az alábbiak lennének: – a járulékok tekintetében az ún. minimális tb alapok után kell fizetni a járulékokat, vagy pedig a munkabérként kapott tényleges összeg után [azaz jelenleg a 80 500 Ft-nak a 15%-a (szja), 8,5%-a (egb. és munkaerőpiaci járulék), 10%-a nyugdíjjárulék], illetve a cég fizeti utána a 22%-os szociális hozzájárulási adót (80 500 x 22%)? – jól értem-e hogy egy munkaszerződést kell kötni, amiben ún. kapcsolt munkakört kell alkalmazni? – milyen kóddal kell lejelenteni a NAV felé a változást a 17T1041-es lapon? – mekkora szakképzési hozzájárulást kell fizetnie a kft.-nek? Segítségét köszönöm előre is.

Kft.-tulajdonos munkát végez II. Kérdés

A http://adozona.hu/kerdesek/2017_1_9_kft_tulajdonos_munkat_vegez_gpj kérdéshez kapcsolódva: Ha ugyanezt a tevékenységet kiegészítő tevékenységű saját jogú nyugdíjas végzi, milyen járulékokat kell fizetnie a tevékenység után?

Adók, járulékok befizetése Esemény

Nyugdíjas járulékkötelezettsége Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek két tulajdonosa van. Az egyik tulajdonos nyugdíjas, a másik pedig nappali tagozaton egyetemi hallgató. Mindketten ügyvezetők is. Kérdésem az, hogy a nyugdíjas ügyvezetőnek van-e kötelező járulékfizetési kötelezettsége, illetve mindkét ügyvezetőt kell-e jelenteni a 08-ason havonta, vagy beadhatom az NY-es adatszolgáltatást? Válaszát köszönöm.

Átalányadózás (késve érkezik a bevétel) Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónál a bevétel abban a hónapban érkezik meg, amikor a teljesítést történt. Ha az egyéni vállalkozó adott hónapban nem kapja meg a bevételt, amely után az átalányadót kiszámítjuk, akkor mikor kell a járulékot vagy a minimálbér vagy az átalányadó után megfizetni? 1.) Abban a hónapban, amikor nem kap bevételt, akkor a minimálbér után így is, úgy is meg kell fizetni vagy abban a hónapban, amikor megkapja, akkor kell utána a járulékot bevallani, és megfizetni a kiszámított átalányadó-alap után? Ha abban a hónapban, amikor nem kapott bevételt, a minimálbér után fizetjük a járulékot, és a következő hónapban megkapja a bevételt, akkor a jóváírás hónapjában kell a minimálbér és a megkapott bevétel alapján kiszámított átalányadó alapja közötti különbözet után a járulékot bevallani? Például január hónapban nem kapott bevételt, de februárban megkapta. Akkor január hónapra a minimálbér után valljuk a járulékot és fizetjük, és február hónapban, amikor például a hónap elején megkapja a bevételt, akkor már csak a különbözet után kell vallani és fizetni. Tehát, ha később kapja meg az egyéni vállalkozó a bevételt, akkor csak a minimálbér után kell megfizetni a járulékot? Előre is köszönöm.