Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság 2016. évi bevétele úgy alakult, hogy az egy főre eső bevétel (támogatás nélkül) meghaladta a 8 millió forintot. Kérdésem, hogy 2017. évben hogyan alakul a járulékfizetés, minek alapján kell fizetni (minimálbér) és havonta vagy negyedévente? Köszönöm a segítségét!
Tisztelt Szakértő! Munkavállalóinkat egy egészségügyi központ szűrővizsgálatára küldtük el, ahol ultrahang, szív és érrendszeri szűrés, labor, röntgen vizsgálat történt. Számlát kértünk, a vizsgálatról értéke 46 ezer forint/fő volt. Kérdésem, hogy személyi jellegű kifizetésként vagy egyéb szolgáltatásként számoljam el az összeget, illetve ennek milyen járulékvonzata van? Előre is köszönöm a válaszukat! Üdvözlettel: Lendvainé
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem X Kft.-ben nem többségi tulajdonrésszel rendelkezik. Ott személyesen nem működik közre, semmilyen díjazásban nem részesül. Jelenleg Y Kft.-ben alkalmazott, ahol a munkaviszonyát megszünteti amint vállalkozó lesz. Egyéni vállalkozó szeretne lenni katás adózással. Kell-e X Kft.-ben járulékot fizetni utána, mivel a kata havi befizetésével (még az emelttel sem) nem fizeti meg a kötelező járulékalapot vagy a kata megfizetésével mint vállalkozó kifizet minden járulékot és X Kft.-nek nincs fizetési kötelezettsége? Segítségüket köszönöm.
Hol kell élniük a családi gazdaság tagjainak, hogyan és hová kell iparűzésiadó-bevallást benyújtaniuk, s milyen járulékszabályokkal kell tisztában lenni – tudakolta olvasónk. Sinka Júlia, okleveles adószakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Több válaszban is olvasható, hogy az egyéni vállalkozó, ha személyesen nem végzi vállalkozói tevékenységét, akkor gyes mellett nem köteles megfizetni a járulékait legalább a minimális járulékalapok után. Kérdésem az lenne, hogyan igazolható, hogy nem végzett személyesen vállalkozói tevékenységet? Elég ennek igazolásához az, hogy a gyes időszaka alatt nem származott bevétele, és nem számolt el költséget a vállalkozásában? Vagy ennek igazolásához szükséges, hogy alkalmazottja vagy megbízottja is legyen? Köszönettel: VL
Tisztelt Szakértő! Arra kérném szépen válaszát, hogy az alábbi 5 fő munkavállalónál valóban nem kell-e vonni a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, és vonni kell a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot plusz a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot, valamint a 10 százalék nyugdíjjárulékot 2015-2017.években? 1. munkavállaló: Komplex minősítés alapján rehabilitációs pénzbeli ellátást kap 36 hónapra, az egészségi állapot mértéke 50 százalék, állapota alapján C1 minősítési kategóriába tartozó. 2011.12.31-ig III. csoportos rokkantási nyugdíjban részesült. 2. munkavállaló: 1996-tól III. csoportos rokkant, a 2015. évi szakvélemény szerint össz. egészségkárosodása 50 százalékos, rehabilitációval foglalkoztatható, rokkantsági ellátást kap, rehabilitációs kártyája van. 3. munkavállaló: 2007. évi az utolsó határozata, véglegesítették, 1997. évtől III.csopostos rokkant, munkaképesség-csökkenésének mértéke 67 százalék. Rehabilitációs kártyája van 4. munkavállaló: Rokkansági ellátást kap 2014.01.01-től. 5. munkavállaló 2013.11.01-től nők 40 éves nyugdíját kapja. Köszönettel: Reményi Győzőné
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségét kérni, hogy egy jelenleg gyed-en lévő kismama ha egyéni vállalkozást indítana egy pályázat miatt, abban az esetben a gyed, illetve ezt követően a gyes változatlan formában jár-e neki tovább. Illetve, hogy ezen ellátások mellett főállású vállalkozónak minősül-e és így hogy alakulnak a járulékfizetési kötelezettségei? Illetve olyan információt olvastam, hogy ha nem személyesen látja el a vállalkozásban a feladatokat, akkor nem kell járulékot fizetnie az ellátásokkal fedezett időszakra. Ez kivitelezhető úgy, hogy megbízási vagy munkaszerződés keretében foglalkoztat valakit? Ha igen, akkor itt van-e foglalkoztatási minimum-korlát (akár időtartamban akár díjazásban), vagy egyszerűen ha nem szerez adott időszakra bevételt, akkor az is felmentést jelent a személyes közreműködés alól? Válaszát előre is köszönöm!
Egyszemélyes kft. tulajdonos, ügyvezető. Az ügyvezetést munkaviszonyban, 2 órában látja el, ez alapján fizeti a járulékokat a kft.-ben. Egyéni vállalkozásában lehet-e főállású katás, vagy a kft.-ben van minimum járulékfizetési kötelezettsége?
Egyszerűsített végelszámolást végző betéti társaság mely időpontig köteles megfizetni a társas vállalkozónak minősülő végelszámolója után a minimum járulékokat? A végelszámolás tervezett záróidőpontja 2017.02.15. A 17T1041 nyomtatványt lehet kiállítani?
Tisztelt Szakértő! Katás bt. esetében a beltag ügyvezetést lát és megfizeti a havi 50 ezer forint adót, emellett egy másik kft.-ben ügyvezetést lát, ahol havi juttatást nem vesz fel és nem fizetünk utána járulékot. Kérdés: jogszerűen járunk el a fentiek szerint? Köszönettel: Égei Emese
Tisztelt Adózóna! Egy kft. ügyvezetője 2016.11.15-étől elvileg jogosult lett volna a gyedre, mivel lejárt a csedre való jogosultsága. Sajnos azonban a gyed folyósításával kapcsolatos kérelmet csak 2017.02.12-én nyújtotta be az OEP-hez. Közben elkezdett személyesen közreműködni. Kérdés, hogy 2016.11.15-étől kezdődően kellett volna járulékokat fizetnie a személyes közreműködés miatt? Jövedelmet nem vett fel egyébként. Ha utólag folyósítják neki a gyedet, akkor azt ugye 2016.11.15-étől fogják visszamenőleg és visszamenőleg mégis mentesülne a járulékok fizetése alól, vagy csak a gyed folyósítás tényleges megkezdésétől mentesülne járulékfizetés alól? Mi lesz ez esetben a gyed folyósításának kezdő napja, amelytől a társas vállalkozás mentesül a járulékfizetés alól?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem rokkantsági ellátásban részesül, főállású egyéni vállalkozó, működik a vállalkozása. Mi után, milyen járulékot kötelező fizetnie?
Egy tehetséges sportoló fiatalembert, hogy ne kelljen abbahagynia a sportot és elmenni dolgozni, magánszemélyek támogatnák. Havi szinten 30-50 ezer forintot utalnának át neki. Mi lenne ennek a járulék- és adóvonzata?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem segítségét. Fuvarozással foglalkozó ügyfelünk munkavállalója 18 órát vezetett Németország területén, amelyre a hatályos német jogszabályok szerint 8,84 EUR/óra órabért kell fizetni a dolgozónak. Kérdésem, hogy milyen jogcímen kell számfejteni a német minimálbért, illetve azt milyen adó- és járulékterhek terhelik? Kell-e éjszakai pótlékot fizetni a németországi időtartamra?
Már feltettem ezt a kérdést, de valószínűleg nem voltam egyértelmű. Azt szeretném tudni, hogy ha egyszemélyes kft.-ben a társasági szerződésben az van meghatározva, hogy az ügyvezetői feladatokat az ügyvezető munkaviszonyban látja el, hogyan kell számfejtenem. Az ügyvezetőnek nincsen máshol sem munkaviszonya, sem tagi jogviszonya. A következőképpen kell-e eljárni. A saját kft.-jébe alkalmazottként bejelenteni, és a járulékokat a munkabér (bruttó 180 000 Ft) után megfizetni, és ez alapján válik biztosítottá. Így a fizetendő járulék kevesebb, mintha tagi jövedelemként fizetné meg a garantált bérminimum utáni járulékokat. Jól van ez így? A másik kérdésem, hogy nem kell-e ugyanebbe a kft.-be egy másik jogviszonnyal is bejelenteni mint heti 36 órás munkaviszony melletti tagot, ahol nem vesz ki jövedelmet, és így járulékot sem kell fizetnie, mert már az alkalmazotti státusza után biztosított. Válaszát előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték