Tisztelt Szakértő, Az lenne a kérdésem, hogy egyszemélyes kft. esetében, az ügyvezető-tulajdonos után kell-e bármiféle adót és járulékot fizetni, ha rendelkezik máshol 36 órát meghaladó jogviszonnyal, de a társasági szerződés alapján az ügyvezetést munkaviszonyban látja el? Előre is köszönöm,
Tisztelt Szakértő! Egy kft. megbízási szerződést kötött 2016. szeptember 15. és 2017. június 15. közötti időszakra egy magánszeméllyel, bruttó 330 ezer forintos megbízási díjra. A kifizetés az időszak végén történne, egy összegben. A megbízott 10%-os költséghányadot választott, így a jövedelme 297 ezer forint lenne. Helyesen gondoljuk, hogy ez elosztva 9 hónapra, havi 33 ezer forintos jövedelmet jelent, ami így 2016-ban sem éri el a minimálbér 30%-át, tehát nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt? Második kérdésem, hogy ha a kft. 2017. január 1-jétől áttért a KIVA szerinti adózásra, helyesen gondoljuk-e, hogy ebben az esetben a megbízási díj teljes összege után kivát kell fizetni, és nincs szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség? Harmadik kérdésem, hogy a megbízási díjról szóló 08-as bevallásban kell-e jelölni (ha igen, hol) a megbízási díj időszakát? Köszönettel: VL
Tisztelt Szakértő! Annak, aki munkaviszony mellett (heti 36 óránál több órában) megbízást vállal abban a kft.-ben, amelyben tag is és ügyvezető is (a munkaviszony, amelyre tekintettel a járulékfizetés fennáll nem ebben a kft.-ben van) kell-e megbízási díjat fizetni, vagy lehet térítésmentesen ellátni a feladatokat, kell-e a megbízási díjra tekintettel adót/járulékot fizetni?
Tisztelt Szakértő! Kérném segítségét az alábbi kérdésekben. Ügyfelem öregségi nyugdíjas, adószámos magánszemély, áfa alá tartozó őstermelő. – Magánszemélyként bérleti díjról is állít ki számlát. Ezt is áfával növelten kell kiállítania? A 10% költséghányad-levonást nem alkalmazhatja, ha adószámos magánszemélyként a tételes költségelszámolást alkalmazza? –Van-e, és milyen mértékű adó- és járulékkötelezettsége a kiadott számlái (szőlőeladás) után, ha a havi bevétele meghaladja a minimálbér 30%-át? – Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot (fix összegűt) fizetnie? – Mint adószámos magánszemély van-e valamilyen korlátozás a költségelszámolásában, értékcsökkenési leírás elszámolásában? – Úgy tudom, mint adószámos magánszemély, nincs iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége. – 2016-ban több alkalommal mezőgazdasági fejlesztési támogatásban részesült (például fagykár miatt), ez ugye nem adóköteles bevétel? Köszönöm segítségét!
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. tagja sehol nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, ám a kft.-ben semmilyen tevékenységet nem végez (csak a nevét és a pénzét adja), akkor kötelező-e neki megfizetni a minimális járulékokat? Milyen jogszabályi összefüggésből derül ki a válasz? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Betéti társaság kettő beltaggal, egy kültaggal alakult 23 éve. A magyar beltag, aki azóta már nyugdíjas, ki szeretne lépni a társaságból, amely évek óta nem működik. Maradna egy orosz beltag, aki már nem tartózkodik Magyarországon. A nullás bevallásokat a könyvelő beadná, ellenérték nélkül, hogy a cég költségei minimálisak legyenek. Az orosz beltag, aki hazájában nyugdíjas, mint ügyvezető keletkeztet valamilyen kötelezettséget? A magyar nyugdíjas ügyvezető, ha nem tudja átadni a tulajdonjogát az oroszoknak, akkor halálát követően mi történik (gyermekeinek nem kell ez a cég)? Mi lenne a legköltségtakarékosabb megoldása a cég fenntartásának? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő ! Két kérdésben kérném a segítségét. 1. Egy főállású őstermelő előző évi bevétele után fizeti a járulékokat. Emellett egy kft. ügyvezetője, tagi jogviszonyban mint tulajdonos, jövedelme ebből a jogviszonyból nem származik. Helyes-e hogy ezek alapján főállású őstermelőként biztosított, vagy a tagi jogviszonyban lenne elsődlegesen járulékfizetési kötelezettsége? 2. Egy őstermelő érvényes betétlappal rendelkezik 2017.01.01-től. 2016-ban a mezőgazdasági tevékenységet egyéni vállalkozásban végezte, 2017-től őstermelő. Azonban a NAV törzsadatokban még nem jelentette át a tevékenységet egyéni vállakozásban végzett tevékenységből magánszemély által végzett tevékenységgé. Mikortól számítanak a bevételek és költségket őstermelői tevékenységbe? A betétlap érvényesítéstől ( 2017.01.01) vagy amikor a NAV törzsadatban is változtatva lesz (várhatóan 2017.03.10)? Köszönettel
A biztosítási kötelezettség elbírálása során számos érdekes szabállyal találkozhatunk (például a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók jövedelemhez köthető biztosítási összeghatára, a rokkantsági ellátásban részesülő kisadózó vállalkozó egészségi állapotától függő státusza), de ezek közül a legizgalmasabbak a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályokhoz köthetők.
Tisztelt Szakértők! Magánszemély egy kft.-ben 25 százalékban tulajdonos, valamint ugyanebben a kft.-ben (egy másik ügyvezető mellett) megbízásos jogviszonyú ügyvezetést lát el havi 20 ezer forintért. Megteheti-e, hogy főállású katás egyéni vállalkozóként 50 ezer forint adót fizet havonta és semmi mást? Konkrétan arra gondolva, hogy helyesen jár-e el a kft. akkor, ha NEM fizeti meg a tb közterheket legalább az úgynevezett minimális tb-alapok után? Válaszukat várva tisztelettel maradok!
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét megbízási díj járulékaival kapcsolatban. Milyen járulékokat kell levonni és megfizetni 2017. évben, ha a minimálbér 30%-át nem éri el a megbízási díj, illetve ha fölötte van, a 1,5% munkaerő-piaci járulékot kell e vonni a megbízási díjból? Az az egyéni vállalkozó, aki otthonápolást végez (és csak ezt a tevékenységet), az OEP-pel kötött megállapodást, ha az általa a megbízottaknak fizetett megbízási díj a minimálbér 30%-a fölött volt, köteles lett volna szakképzési hozzájárulást is fizetni? Eddig ez nem történt meg. Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Adózóna! Amennyiben egy katás bt. beltagja megfizeti maga után a havi 50 ezer forintos kötelezettséget, akkor abban a kft.-ben, ahol tagként és ügyvezetőként is személyesen közreműködik, nem kell kötelezően járulékot fizetnie, csak a tényleges jövedelmét alapul véve? Köszönettel: Szentesi Péter
Dr. Radics Zsuzsanna azt írja, hogy "Ha tehát a vállalkozó a bt.-ben kisadózóként dolgozik, és egyidejűleg a tag a kft.-ben társas vállalkozóként tevékenykedik, akkor a bt.-ben kisadózóként nem főállású kisadózónak minősül". Ehhez a mondathoz kapcsolódva kérdezem, hogy ha a tag személyesen nem működik közre a cég tevékenységében, de ügyvezető, akkor is a kft.-ben lesz tb-köteles? Az ügyvezetés is személyes közreműködés? Mit jelent a társas vállalkozóként tevékenykedés? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft. ügyvezető tagja jelenleg társas vállalkozóként fizeti a járulékokat maga után. Amennyiben máshol rendelkezne heti 36 órát elérő munkaviszonnyal, akkor ebben a kft.-ben sem ügyvezetőként, sem személyesen közreműködő tagként (ő végzi egyedül a tevékenységet, alkalmazott sincs) nem kellene járulékot fizetni, csak akkor, ha jövedelmet is szeretne kivenni a cégből? Köszönettel: Szentesi Péter
Tisztelt Szakértő! A feleségem jelenleg katás egyéni vállalkozó. Én 8 órában bejelentett alkalmazott vagyok egy cégnél, illetve van egy egyszemélyes kft.-m. Én szeretnék a kft. és az alkalmazotti munka mellett egy katás egyéni vállalkozást is indítani, de úgy tudom, ezt addig nem tehetem meg, amíg egyszemélyes kft. tagja vagyok. Amennyiben a feleségemet is felvesszük a kft.-be ügyvezetőnek 50-50% tulajdonnal: - én onnantól már lehetek katás, és ha igen milyen járulék fizetése mellett? - A feleségemnek a kft.-ben lenne járulékfizetési kötelezettsége a kata mellett, ha a kft.-ből nem vesz fel fizetést? - A feleségem onnantól, hogy tagja lett a kft.-nek, vásárolhat a katás cégébe terméket a saját kft.-jétől? A kft. olyan terméket árul, amit az ő szolgáltatásához igénybe vesz. Előre is köszönöm a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Cégünk 1 napos előadásra kötött megbízási szerződést egy osztrák állampolgárságú magánszeméllyel. A megbízási díj eléri a minimálbér 30 százalékát. A magánszemély A1 igazolást adott le, illetőségigazolást viszont nem hozott. Kérném tájékoztatását jól tudom, hogy ebben az esetben nem kell járulékot levonni, csak szja-t? Az osztrák biztosítótól kaptunk egy levelet, hogy a 883/2004/EK rendelet 13. cikkének (4) bekezdése alapján az osztrák jogszabályok hatálya alá esik a magánszemély magyarországi foglalkoztatása és mellékeltek egy nyomtatványt, amin be kell jelentenünk a kinti biztosítóhoz a foglalkoztatást és tájékoztattak, hogy 37,75 százalék járulékot vonjunk le és fizessük meg a hatóságnak. A magyarországi foglalkoztatást be kell jelentenem a külföldi biztosítóhoz, ha levonom az általuk írt járulékokat, azt kinek milyen számlaszámra utalom? Válaszát köszönöm: Anikó.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték