51 találat a(z) irányelv cimkére

Cikk

Az Európai Parlament ma nagy többséggel, 531 igen szavazattal, 69 nem szavazattal és 17 tartózkodással elfogadta az Európai Bizottság „Stop the Clock” javaslatával kapcsolatos álláspontját, amely kétéves halasztást irányoz elő az EU CSRD (vállalati fenntarthatósági jelentésételi direktíva) alkalmazására azon 2. körös nagyvállalatok számára, akik eredetileg a 2025-ös üzleti évük tekintetében lettek volna legkorábban kötelezettek erre. Ez a kör most 2027-es évig kapott haladékot. Emellett a 3. körös, tehát a közérdeklődésre számot tartó (praktikusan tőzsdén jegyzett) kkv-k is 2 év haladékot kaptak (2026 helyett 2028), illetve a nagyvállalati értéklánc fenntarthatósági átvilágítását előirányzó CSDDD-rendelet első körének hatályba lépése is halasztásra kerül 1 évvel (2027 helyett 2028).

Cikk

Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét – derül ki a Deloitte sajtóközleményéből.

Cikk

Az EU-ban hamarosan konszenzusra juthatnak a 2021-ben benyújtott, de később elakadt energiaadó-irányelv reformjának ügyében, amelynek célja az adózási szabályok uniós klíma- és energiapolitikához való igazítása. Az elfogadást az akadályozza, hogy minden tagállam egyetértése szükséges, amit eddig nem sikerült elérni. Most azonban a versenyképességi nyomás elősegítheti a kompromisszum kialakítását, így a reform végre életbe léphet – írja a portfolio.hu.

Cikk

Kétrészes cikkünk első részében az Európai Uniós fenntarthatósági szabályozás, ezen belül két kulcsfontosságú irányelv, a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) és a CSDDD vagy CS3D (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) előírásait ismertettük. Most lássuk, hogyan jelenik meg a szabályozás a magyar jogrendben!

Cikk

Korábbi írásainkban áttekintettük az európai fenntarthatósági szabályozás kialakulásának útját. Kétrészes cikkünkben megnézzük, miképp jelent ez meg ténylegesen az európai és a hazai jogrendben.

Cikk

Megjelent a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló európai uniós irányelv, azaz a Corporate Sustainability Due Diligence Directive (CSDDD), amelyet két éven belül kötelesek átültetni saját nemzeti jogszabályaikba a tagállamok. A vállalatok feladatai közé fog tartozni az emberi jogi és környezetvédelmi káros hatások kezelése, panaszkezelési rendszer működtetése, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási terv készítése is. A kötelezettségeken túl a szabályozás lehetőségeket is teremthet a beszállítói lánc tudatos átvilágítása és indukált fejlesztések biztosítása révén. Az átvilágított kkv-k pedig akár célzott támogatásban is részesülhetnek, hogy biztosítsák a vállalati elvárásoknak való megfelelést – derül ki a KPMG sajtóközleményéből.

Cikk

Bár az egyenlő munkáért járó egyenlő bér elvét az EU minden tagállama osztja, ennek ellenére a nők és a férfiak közötti bérszakadék továbbra is makacsul fennáll. Ennek a helyzetnek a megszüntetésére az EU a közelmúltban irányelvet fogadott el. Az irányelv hamarosan részletes jelentéstételi kötelezettséget fog előírni a közép- és nagyvállalatok számára a női és a férfi dolgozóik fizetéséről, a munkavállalók pedig akár bírósági pert is indíthatnak a kikért adatok alapján.

Cikk

A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.

Cikk

Az Országgyűlés 2023. november 21-én fogadta el a T/5877. számú törvényt, amely az őszi adócsomag részeként a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról szóló jogszabályokat is tartalmazza. Ezek – az Európai Unió 2022 decemberében elfogadott irányelvével összhangban – 2023. december 31-én lépnek hatályba. Az Andersen Magyarország összefoglalta a törvény legfontosabb pontjait.

Cikk

Az Európai Bizottság 2023. szeptember 12-én tette közzé a transzferárszabályok uniós szintű harmonizálását célzó jogalkotási javaslatát. A szabályozás célja, hogy uniós szinten egységesítse és átláthatóbbá tegye a transzferárszabályokat, ezzel megakadályozva az eltérő rendelkezésekből eredő esetleges adóoptimalizálási lehetőségeket, illetve biztosítva a kettős adóztatás kockázatának mérséklését, olvasható az Andersen Magyarország honlapján megjelent elemzésben

Cikk

Az Európai Bizottság irányelve szerint 2026 júniusáig valamennyi tőzsdén jegyzett uniós nagyvállalatnál tíz vezetőből legalább négynek női döntéshozónak kell lennie a nem ügyvezetői tanácsokban, és az összes tanácsban is el kell érniük a 33 százalékot írja közleményében az EY.

Cikk

Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937. számú irányelvet (Irányelv) átültető 2023. évi XXV. törvény (Panasztörvény) kihirdetése óta jelentős vita övezi, hogy az egyes vállalkozások hogyan tudnak a nem mindig pontosan körül határolt követelményeknek megfelelni. Cikkünkben a leggyakoribb kérdések megválaszolására vállalkozunk.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Beiskolázási támogatás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Alapítvány által szervezett verseny díjazása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink