Korábban már beszámoltunk arról, hogy az Európai Unió irányelvet fogadott el a munka és a magánélet összehangolásának elősegítése érdekében. Az irányelv célja a munkaerőpiaci esélyegyenlőség növelése, illetve az egyenlő bánásmód követelményének fokozottabb érvényre juttatása. Az irányelv jelenleg kihirdetésre vár, azt követően a tagállamoknak 3 éven belül kell átültetniük. Nézzük miben hoz változást a szabályozás!
Nagy többséggel támogatta az Európai Parlament (EP) a tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló új uniós irányelvet, ami képes lesz megvédeni a termelőket a nemzetközi üzletláncok visszaéléseitől – közölte az uniós parlament.
Megerősítette az ízesített dohánytermékek kivezetését is előíró, öt évvel ezelőtt elfogadott uniós irányelv érvényességét szerdai ítéletében az Európai Bíróság.
Az őszi adócsomag számos olyan módosítást tartalmaz, amely az EU adókikerülés megakadályozásáról szóló irányelvet ülteti át a társasági adóról szóló törvénybe.
„Munkaidőnek” kell tekinteni a munkavállaló otthoni készenléti idejét, ha rövid időn belül köteles reagálni munkáltatója hívásaira, és meg kell jelennie a munkavégzés helyén – mondta ki az Európai Unió Bírósága a C-518/15. számú ügyben hozott ítéletében. A hatályos magyar munka törvénykönyve mindössze annyit tartalmaz, hogy a készenlétet teljesítő munkavállaló haladéktalanul köteles rendelkezésre állni a munkáltató utasítása esetén. Azt már nem határozza meg, hogy közelebbről ez milyen időtartamot jelent.
Az új munka törvénykönyve (Mt.) 2014. december 31-éig az uniós szabályokkal ellentétesen tartalmazta, hogy a naptári évenként harminc napot meghaladó keresőképtelenség nem jogosít szabadságra. Emiatt – bár sérült a munkavállaló magánélethez való joga –, nem jogosult kártérítésre a magyar államtól, mivel ahhoz hiányzott a jogszabályi feltétel – mondta ki egy magánszemély ügyében nemrégiben meghozott ítéletében a Kúria.
Az Európai Unió közlekedési biztosánál tiltakoztak a kelet-európai országok fuvarozóinak képviselői az új nyugat-európai szabályok miatt, amelyek megítélésük szerint akadályozzák a szolgáltatások szabad áramlását, ezért ellentétesek az uniós alapelvekkel – mondta Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete főtitkára az M1 aktuális csatornán hétfőn.
Az Európai Unió kiküldtetési irányelvének tervezett módosítása hátrányos lenne Magyarországnak, az előterjesztésről később döntenek, a tárgyalások folytatódnak – olvasható Cseresnyés Péternek, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárának csütörtökön a Luxemburgban tartott foglalkoztatási és szociális ügyek minisztereinek tanácsülését (EPSCO) követően az MTI-nek adott nyilatkozata a tárca honlapján.
A szülési szabadságról szóló irányelv maradéktalan átültetésére szólította fel a héten az Európai Bizottság Budapestet. A testület szerint Magyarországon úgy vették át az irányelvet, hogy az a megengedettnél nagyobb teret nyit például a várandós nők hátrányára a nemek alapján történő eltérő bánásmód előtt.
Fuvarozó kft. úgy oldaná meg a külföldi országokban (osztrák, német, francia) kötelező, rájuk vonatkozó minimálbért, hogy a jelenlegi munkavállalóknak adna 5-5 százalékos részesedést. Zárná a munkaviszonyukat és mint résztulajdonosok társas vállalkozóvá válnának, a rájuk vonatkozó szabályok alapján vallaná be és fizetné a járulékokat. Elfogadható-e ez a megoldás? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám munkajogász szakértőnk válaszolt.
Sok adóellenőrzés végződik azzal a konklúzióval, hogy a vevőpartner közösségi adószámának hiánya közvetlenül a közösségi termékértékesítéshez kapcsolódó adómentesség (illetve szolgáltatások esetén a területi hatályon kívüli minősítés) elveszítését jelenti. Az ördög azonban ebben az esetben is a részletekben rejlik.
A tagállamok egy jelentős részének tiltakozása ellenére az Európai Bizottság szerdán úgy döntött, hogy változatlan formában fenntartja a kiküldetési irányelv módosítására vonatkozó javaslatát, amely a bírálók szerint számos újonnan csatlakozott tagországot hátrányosan érintene.
A teljesítés meghiúsulásával kapcsolatos forgalmi adózási kérdésekről egy magyar vonatkozású ügyben már 2014-ben döntött az Európai Bíróság. Bár az Almos ügyben hozott ítélet (C-337/13.) már idestova két éves, mégis folyamatosan merülnek fel azzal kapcsolatos értelmezési kérdések.
Szolgáltatásnyújtás esetén gyakran felmerül a kérdés, mit lehet tenni akkor, ha a szolgáltatás igénybe vevőjéről nem tudjuk, hogy adóalany-e vagy sem, hogyan kell ilyenkor a szolgáltatásunkat számlázni? Ez a kérdés főként a brit cégek esetén merül fel, amelyeknek jellemzően 82 ezer font bevételig nincs áfa adószámuk. Más államok esetén is felvetődhet ez a kérdés, hiszen például nagyon sok helyen a cégeket akkor tekintik adóalanynak, ha munkavállalót foglalkoztatnak.
Jelentős hatással bír a jövőben a magyarországi társaságiadó-szabályokra az Európai Unió Tanácsának a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló irányelv szövegére vonatkozó javaslata. A dokumentumot január 28-án tett közzé az Európai Bizottság.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték