hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Itt vannak a globális minimumadóról szóló törvény legfontosabb tudnivalói

  • adozona.hu

Az Országgyűlés 2023. november 21-én fogadta el a T/5877. számú törvényt, amely az őszi adócsomag részeként a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról szóló jogszabályokat is tartalmazza. Ezek – az Európai Unió 2022 decemberében elfogadott irányelvével összhangban – 2023. december 31-én lépnek hatályba. Az Andersen Magyarország összefoglalta a törvény legfontosabb pontjait.

Az IIR, az UTPR és a QDMTT mint beszedési mechanizmusok

A globális minimumadóra vonatkozó szabályok (GloBE szabályok) a multinacionális vállalatcsoport (MNE csoport) vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport alacsony adóterhelésű államban illetőséggel rendelkező csoporttagjaira többletnyereségük után kiegészítő adófizetési kötelezettséget állapítanak meg. A GloBE szabályokkal összhangban alacsony adóterhelésűnek azok az államok minősülnek, ahol az illetőséggel bíró csoporttagra vonatkozó tényleges adómérték alacsonyabb, mint a 15 százalékos minimum adómérték.

A törvény értelmében kiegészítő adókötelezettség alanyává azon csoporttag válik, amely Magyarországon illetőséggel rendelkezik, és amely olyan MNE csoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, amelynek éves bevétele a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolója szerinti az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 millió eurót.

Bizonyos entitások kizárt szervezetnek minősülhetnek a törvény alapján, ilyen lehet például a végső anyavállalatnak minősülő befektetési alap (a kapcsolódó feltételek egyedileg vizsgálandók). A GloBE implementációs törvény egyéb mentesítési, kizárási szabályokat is tartalmaz.

A GloBE szabályok az adó beszedésére az alábbi három módszert tartalmazzák:

  • a jövedelem-hozzászámítási szabályt (IIR),
  • az aluladóztatott kifizetések szabályát (UTPR) és
  • az elismert belföldi kiegészítő adó (QDMTT) szabályt.

Az IIR alapján a Magyarországon illetőséggel rendelkező végső anyavállalatnak minősülő csoporttagnak kell saját maga, valamint az összes alacsony adóterhelésű belföldi és külföldi csoporttagjára vonatkozóan megállapítani és megfizetni a kiegészítő adót (a részarányok figyelembevételével).

Az aluladóztatott kifizetések szabálya az IIR szabály kiegészítése abban az esetben, ha a végső anyavállalat

  • egy olyan Európai Unió tagállamán kívüli államban rendelkezik illetőséggel, amely nem alkalmazza a fenti IIR szabályt, vagy
  • az kizárt szervezetnek minősül a GloBE szabályok szempontjából.

Az aluladóztatott kifizetésekre vonatkozó szabály csak késleltetve, 2024. december 31-ét követően válik alkalmazandóvá.

Elismert belföldi kiegészítő adó (QDMTT)

A törvény alapján Magyarország bevezeti a QDMTT szabályokat, azaz helyi szinten szedi be a kiegészítő adót. A QDMTT minden alacsony adóterhelésű (15% effektív adókulcsot el nem érő) csoporttagra kiterjed. A IIR adót csökkenti az anyavállalatra vagy a csoporttagra megállapított belföldi kiegészítő adó (legfeljebb nulláig).

Amennyiben a QDMTT megkapja a mentességi (safe harbour) minősítést, az IIR adót automatikusan nullának kell vélelmezni.

A QDMTT szabályozás az alkalmazandó számviteli sztenderdet is meghatározza. Ha a vállalatcsoport minden belföldi csoporttagja olyan helyi pénzügyi számviteli standard szerint vezeti a könyvviteli nyilvántartásait, amely alapján

  • a társasági adókötelezettségét is meghatározza, vagy
  • a könyvviteli nyilvántartásokat független könyvvizsgáló ellenőrizte (társasági adókötelezettség hiányában),

akkor a belföldi kiegészítő adót is a helyi pénzügyi számviteli standard szerint szükséges meghatároznia (azaz IFRS vagy magyar számviteli standard alapján).

Társaságiadó-kötelezettség hiányában, ha a belföldi csoporttag több helyi pénzügyi számviteli standard alapján is vezet független könyvvizsgáló által ellenőrzött könyvviteli nyilvántartást, akkor a főszabályt követve a többletnyereséget az IFRS-ek szerint kell meghatározni.

Amennyiben nem minden belföldi csoporttag azonos helyi pénzügyi számviteli standard alapján vezeti könyvviteli nyilvántartásait (pl. IFRS és HAS vegyesen), vagy a helyi pénzügyi számviteli standard szerint meghatározott adóév eltér a csoport által alkalmazott adóévtől, főszabály szerint a konszolidált beszámolót készítő, végső anyavállalat által alkalmazott standardot szükséges alkalmazni.

A tényleges adómérték és a kiegészítő adó kiszámítása

Ahhoz, hogy egy adott csoport aluladóztatottnak minősüljön, a vállalatcsoport tényleges adómértékét (ETR) szükséges kiszámítani (joghatósági szinten), melynek összetevői az elismert nyereség valamint a lefedett adók a meghatározott módosító tételekkel.

Amennyiben egy államra vonatkozó tényleges adómérték a 15%-on alul marad, akkor a vállalatcsoportnak kiegészítő adófizetési kötelezettsége keletkezik.

Az elismert nettó nyereség és veszteség meghatározása

Annak érdekében, hogy az MNE csoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport az adott pénzügyi évre a Magyarországon számított tényleges adómértékét megállapíthassa, a törvény értelmében első lépésként a belföldön található egyes csoporttagok elismert nettó nyereségét vagy veszteségét szükséges meghatároznia.

A csoporttag elismert nettó nyeresége vagy vesztesége megegyezik a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott számviteli standard által meghatározott, a csoporttag adóévi számviteli nettó nyereségével vagy veszteségével, miután azt a törvényben felsorolt módosító tételekkel korrigálták. Ez a kötelezettség nem vonatkozik az elismert belföldi kiegészítő adó meghatározására, amely során a többletnyereséget a helyi pénzügyi számviteli standard alkalmazásával lehet megállapítani.

Az alkalmazandó módosító tételek többek között a nettó adóráfordítások, az adómentes osztalék vagy egyéb juttatás, illetve az adómentes tőkenyereség vagy tőkeveszteség. Emellett például a szokásos piaci árra vonatkozó korrekciók is alkalmazandóak (bizonyos esetekben).

A lefedett adók köre

A tényleges adómérték számításának következő lépése a lefedett adók körének meghatározása, amelyeknek az alapja az adott adóévre vonatkozó számviteli nettó nyereséghez vagy veszteséghez kapcsolódóan megjelenített adóráfordítás. A törvény értelmében ebbe beletartozik például a társasági adó, az energiaellátók jövedelemadója, a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék.

Az egyes csoporttagok lefedett adóit az elismert nyereséghez vagy veszteséghez hasonlóan szükséges kiigazítani bizonyos tételekkel a GloBE szabályokkal összhangban. Ilyen kiigazításnak minősül például a törvény alapján a halasztottadó-kiigazítás.

A halasztott adópozíciók a GloBE rendszerében

Tekintettel arra, hogy a GloBE szabályok az elismert nyereség vagy veszteség megállapítása során a pénzügyi beszámolókra támaszkodnak, az időbeli eltérésekből eredő halasztott adópozíciók tényleges adómértékre irányuló hatásainak kiküszöbölésére kiigazításokat kell alkalmazni.

A magyar számviteli szabályok alapján eddig egyedileg nem lehetett kimutatni az átmeneti időbeli eltérésekből származó halasztott adópozíciókat, azonban a törvény alapján a jövőben erre is lehetőség nyílik. A halasztott adó intézményének bevezetésére vonatkozó főbb szabályokról az őszi adócsomagról szóló cikkben írunk bővebben (a számviteli szabályok módosításáról szóló részben).

A törvény átmeneti szabályokat is tartalmaz a halasztott adópozíciókra vonatkozóan, amelyek keretében bizonyos feltételek teljesülése esetén az egyes halasztott adóköveteléseket és halasztott adókötelezettségeket 2024-ben és az azt követő pénzügyi években lehet figyelembe venni.

Kiegészítő adó elszámolása

A kiegészítő adót a társasági adóval és a kivával azonosan kell elszámolni (vonal alatti tételként).

Bejelentési, adatszolgáltatási és bevallási kötelezettség

Ha a csoporttag a kiegészítő adó alanyává válik, a törvény értelmében köteles erről bejelentést tenni az állami adó- és vámhatóság részére, az adóhatóság által rendszeresített űrlapon, amelyben bemutatja az MNE csoportot vagy nagyméretű belföldi csoportot a kiegészítő adókötelezettséggel érintett adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül.

Emellett a belföldi csoporttag a kiegészítő adóval kapcsolatosan adóbevallás benyújtására és adatszolgáltatásra is kötelessé válik, amelyet szintén az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített, a kiegészítő adó bevallására és az azzal kapcsolatos adatszolgáltatásra rendszeresített űrlapon kell teljesítenie.

A kiegészítő adóval kapcsolatos bevallást főszabály szerint legkésőbb az adatszolgáltatással érintett adóév utolsó napjától számított 15 hónapon belül kell benyújtani az állami adó- és vámhatósághoz, illetve a kiegészítő adót is ezen határidőn belül kell megfizetni. Az átmeneti év kapcsán a törvény az OECD szabályokkal összhangban könnyítést tartalmaz, mely esetben a határidő 18 hónap.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Alvállalkozó egyéni vállalkozó és munkaviszony

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Fiatalkorú családtag beállna dolgozni

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink