Külföldi cég, magyar fióktelep: mit, hol kell kimutatni, mennyiben diktálhat az anyacég?

Megosztás Tetszik

Harmadik országbeli vállalkozás Magyarországon létesít fióktelepet. A fióktelep szolgáltatások nyújtásával foglalkozik, amelynek vevőköre, annak digitális jellegénél fogva, a világ bármely részéről származhat. Mi alapján kell meghatározni egy fióktelep bevételeit, költségeit a tulajdonos és fióktelepének megosztási arányait tekintve, ha abba az anyavállalat is "beleszól"? Szabályos-e az a megosztás, ha felülről "diktálják" a fióktelep bevételét és költségeit? Van-e jelentősége annak, ha az anyavállalat olyan államban rendelkezik székhellyel, amely nem ad ki információt (arab ország)? – kérdezte olvasónk. Dr. Juhász Péter, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. jogász-adószakértője válaszolt.

Szakértőnk elöljáróban arra hívja fel a figyelmet, hogy egzakt válasz csak a tényállás teljes körű ismeretében adható.

A fióktelep a külföldi vállalkozás önálló szervezeti egysége Magyarországon, ugyanakkor nem önálló jogi személy. Ez azt jelenti, hogy a fióktelep működéséről, gazdálkodásáról, bevételeiről és ráfordításairól a külföldi vállalkozás dönt, azonban a magyar számviteli és adózási szabályok alapján önálló nyilvántartást kell vezetni, saját beszámolót kell készíteni (függetlenül attól, hogy a jogi személyiség a külföldi vállalkozásnál van), amely a magyarországi tevékenység eredményét tükrözi.

A fióktelep adózás szempontjából telephelynek minősül, így a társasági adó (tao) hatálya alá tartozik. Az OECD modellegyezmény, a kettős adóztatást kizáró egyezmények és a társasági adóról szóló törvény alapján a fióktelepnek úgy kell meghatároznia az adóalapját, mintha önálló, független vállalkozás lenne. Ez gyakorlatban a transzferárelv alkalmazását jelenti: a központ és a fióktelep közötti ügyleteket piaci áron kell kezelni a társasági adó meghatározásakor (ezt célszerű szem előtt tartani a számviteli elszámolások kialakításakor is).

Kapcsolódó cikkünk:
Külföldi vállalkozás pénzt utal magyarországi fióktelepének: hogyan kell könyvelni?

Ezen elv érvényre juttatásához vizsgálni kell, hogy a fióktelep érintettségével megvalósuló gazdasági tevékenység kapcsán mi a központ és a fióktelep szerepe, ki, mit csinál (értékesítés, szolgáltatásnyújtás, gyártás, támogatás, ügyfélkapcsolat), hogyan oszlanak meg a kockázatok (piaci, hitel-, készlet-, deviza-, garanciális kockázatok), kihez kapcsolódnak a személyi és tárgyi erőforrások, eszközök (tárgyi eszköz, immateriális javak, know-how, humán erőforrás) stb. Ez az elemzés mutatja meg, hogy a központ és a fióktelep milyen szerepet játszik a tranzakcióban, és így milyen díjazás indokolt.

A fióktelep köteles a magyarországi tevékenységéből származó, a fentiek szerint meghatározott nyereségét kimutatni (a jogszabályban meghatározott esetekben transzferár-nyilvántartást készíteni) és leadózni, ugyanakkor a kettős adóztatást kizáró egyezmények biztosítják, hogy a központ és a fióktelep nyeresége ne adózzon kétszer.