Kedves Szakértő! Az egyik cégünk bérel két helyiséget, a bérbeadó nem választotta az áfát a bérbeadásra, tehát mentesen számláz. Ez a cég ezt a két helyiséget tovább adja bérbe, ő sem választotta az ingatlan-bérbeadásra az áfát. A kérdésem az, hogy attól függetlenül, hogy nem az ő ingatlanát, hanem egy bérelt ingatlant ad tovább bérbe, azt ugyanúgy megteheti áfamentesen, ugye? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy magyar kft. számlát kapott egy társasháztól, amelyben bérleti díjat számlázott ki a társasház a kft. részére. Az Szja törvény szerint a bérleti díj után a kft.-nek kell az szja-t levonni, bevallani és igazolást kiállítani. Viszont az nem egyértelmű, hogy a társasház levonhat-e vagy le kell-e vonnia (ha másképp nem nyilatkozik) a 10% költséghányadot vagy a teljes bérleti díj lesz az szja alapja nála. Az a kérdésünk, hogy kell-e 10% költséghányadot levonni a bérletidíj-bevételből és az így keletkezett jövedelem lesz-e az szja alapja vagy a teljes bérleti díj? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Válaszadó! Egy magyar magánszemély van egy német vállalkozása (egyéni vállalkozó). Magyarországon lévő ingatlanát kiadná fizetővendéglátóként, de a külföldi vállalkozása által. 1.) kérdés: az egyezmény 6. vagy a 7. cikke az irányadó? 2.) kérdés: ha Magyarországon lesz adóköteles a jövedelem, hogyan adózik, illetve kell-e magyar adószámot kiváltani? Köszönöm előre is.
Adott egy szakszervezet, amelynek van a tulajdonába egy nagyobb értékű ingatlan (üdülő). A szakszervezet ezt az ingatlant bérbe adja egy kft.-nek, amely azt üzemelteti. Az ingatlanon a kft. szeretne nagyobb beruházást végezni, nyílászárócserék, villamos vezetékek cseréje stb. A beruházás értéke kb. 15 millió forint. Mivel a szakszervezetnek is érdekében áll az ingatlan felújítása, szükségesek ezek a munkálatok, pénzügyileg részben (50%) kívánja finanszírozni. A szakszervezet milyen jogcímen adhat a kft. részére pénzt? Adhat véglegesen átadott pénzeszközt fejlesztési célra? A kft. természetesen nyilatkozna, hogy e nélkül is nyereséges, és megfizetné a 9 százalék társasági adót. Működhet ez? Ebben az esetben a szakszervezetnek kell valamilyen adót ezzel kapcsolatban fizetnie? A szakszervezet ezt ráfordításként tudja elszámolni? Ha nem működik, milyen más formában tud átadni pénzt erre a beruházásra?
Tisztelt Szakértő! Szíveskedjen a segítségünkre lenni az alábbi helyzetből adódó számviteli-adóügyi problémák megválaszolásában! Cégünk egy magánszemély beépíthető területére kíván építeni egy kb 800 m2-es üzemcsarnokot. A terület használati díjában (bérleti díj) is megállapodtak 10 éves időre úgy, hogy cégünk a használati díj összegét nem fizeti meg, hanem a futamidő végén ennek fejében a magánszemély megszerzi az üzemcsarnok tulajdonjogát. Kérdéseim: az ügylet állítólag jogilag elfogadható, a cég könyveiben ezt hogyan jelentetjük meg? A magánszemély áfa fizetési körbe tartozik (egyéb tevékenységei miatt). A havonta számlázott, de meg nem fizetett területhasználati díjra az áfát fel kell-e számítani és ténylegesen megfizetni? A magánszemélynél mikor keletkezik jövedelem az Szja tv. szerint, mikor kell bevallani? Köszönöm megtisztelő válaszát. Dr. Pásztor Lászlóné
Tisztelt Szakértő! Egy társaság fő tevékenysége keretében adómentes terembérbeadásokkal foglalkozik. Tervei szerint karácsony előtt két-három napra karácsonyi vásárt szervez, amely abból áll, hogy a magányszemélyek, társaságok asztalokat bérelhetnek és ott mindenki a saját termékét árusíthatja. A karácsonyi vásárt honlapján, illetve szórólapokon hirdetni fogja. A karácsonyi vásáron lehetőséget biztosít egy alapítványnak adománygyűjtésre, adománygyűjtő dobozok kihelyezésével,megállapodás keretében. Kérdésem: - a karácsonyi vásár keretében az árusítóhely, az asztal és az általa elfoglalt terület bérbeadása ingatlan-bérbeadásnak minősül-e és mentesen számlázható? - vagy árusítási lehetőség biztosításának a karácsonyi vásár keretében és mint ilyen szolgáltatás esetén az áfát fel kell számítani az általános szabályok szerint? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély ingatlant ad bérbe, a kifizető minden hónapban levonja és bevallja az szja-t. A magánszemély a bérleti díjon felül meg akarja téríttetni a bérbe vevővel az ingatlanhoz kapcsolódó építményadót és telekadót, ami a magánszemély nevére szól az önkormányzat adókivetése alapján. Az a kérdésem, hogy a magánszemély továbbszámlázhatja 100%-ban az említett helyi adókat, vagy ugyanúgy, mint a bérleti díj összegéből, szja-t kell levonni a kifizetőnek az év elején adott nyilatkozat alapján? Válaszát előre is köszönöm V.G.
Egy kft. tulajdonosa bérbe adja a lakását a kft.-nek, ahol a székhely van. Nyugdíjas munkaviszonyban látja el az ügyvezetést. Mellette lehet-e katás egyéni vállalkozó, ha bérbe adja a kft.-nek a lakást és a cég vonja le az adót tőle, és az 53-as szja-bevallásban vallja be?
Tisztelt Szakértő! Építőipari cég (áfakörös fő tevékenység: út, autópálya építése) hasznosítás céljából építési telket vásárolna. Hasznosítás: vagy autómosó építése vagy ingatlan-bérbeadás, vagy eladás. A kérdés, hogy ebben az esetben az áfa levonható? Egy esetleges kiutalás előtti ellenőrzésen hogyan tudom bizonyítani, hogy áfás tevékenység érdekében történt a telekvásárlás? Jelenleg csak az ingatlan-bérbeadás áfamentes, egy másik ingatlan miatt, amely már értékesítésre is került ebben az évben. Igaz az, hogy ha a levonás pillanatában nem voltam bejelentkezve áfakörre, akkor nem vonhatom le az áfát ingatlanvásárlás esetén? Hol találom meg, hogy lehetőségem van decemberben bejelentkezni ingatlan esetében az áfakörre? Megoldás lehetne egy új cég létrehozása 4120-as TEÁOR-ral, és ott eleve bejelentkeznénk az áfakörre ingatlanhasznosítás esetében? A 240 hónap figyelési időszak csak áfamentes értékesítés esetén van? Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély tételes költségelszámolást választ ingatlan-bérbeadásra. Bevétellel szemben elszámolható költség az áram és a gázszámla. Ha az ingatlant bérbe adta 01-06. hónapokban, majd a 07-09. hónapban üresen áll a lakás (a bérbeadó keresi a bérlőt, szépítgeti a lakást), majd októbertől újra sikerül bérbeadni az ingatlant, akkor a 07-09. hónapokban fizetett áram és gázszámla elszámolható költségként az októberi bevétellel szemben? Köszönettel: Mónika
Ügyfelünk a bérleti díjat tárgyi adómentesen számlázza. A rezsi öltségek áfáját visszaigényli, és áfásan számlázza tovább a bérlőnek. Helyesen jár el?
Tisztelt Szakértő! Kataalany egyéni vállalkozó magánszemélyként ingatlan-bérbeadást végez egyrészt magánszemélynek, másrészt vállalkozásnak. Kötelező-e számlát kiállítania a magánszemély részére akkor, ha a magánszemély nem kér számlát? Milyen dokumentummal kell igazolnia a bérleti díj átvételét előző esetben? Helyesen jár-e el akkor, ha a vállalkozó bérlője részére a saját kataalany egyéni vállalkozása adószáma alatt ad a bérleti díjról számlát? Segítségüket köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély lakásokat és garázst ad bérbe. A jövedelem – mint szja-alap – megállapítása során a bevétellel szembeállítja az Szja tv. által megengedett kiadásokat, többek között az ingatlanok értékcsökkenését is. Kérdésem az, hogy a bérbeadásból származó jövedelemadó alapjának megállapítása során a három ingatlan bevételeit és a bevételt csökkentő tételeket összegezheti-e? (Az ingatlanonkénti esetleges negatív adóalap csökkentheti-e a másik ingatlan bérbeadásánál keletkezett pozitív adóalapot?) Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Katás vállalkozás mellett bérbe adná kft.-nek ingatlanját egy vállalkozó. Úgy tudom, hogy mivel van adószáma, csak adószámos magánszemélyként teheti ezt meg. A 19T101E bevalláson kellene bejelenteni, viszont nem találom, melyik sorát kell a dokumentumnak kitölteni ehhez, természetesen a tárgyi mentességet is jelölve az áfa szempontjából. A bérbeadást számlázná, a rezsiköltségekről számviteli bizonylatot állítana ki. Ebben az esetben a 1953-as bevallásban csak a bevétel-költségelszámolást szabad alkalmazni? Vagy emellett a 10% költségelszámolás is lehetséges? Év közben lehet, hogy ha magánszemélynek adja ki az ingatlant a vállalkozás, akkor a 10% költséglevonást alkalmazza, az előlegnél viszont utána vállalkozásnak másik verzióval adja ki az ingatlant? Év végén természetesen csak az utolsó verzió szerint vallja be a költségeket? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy lakás tulajdonosa két magánszemély (szülő és lánya). A lakást 2018-ban vásárolták, felújították, és 2019-ben bérbeadták. A számlák egy része a szülő, más része a lánya nevére szól. Sőt, néhány számlán nem a bérbeadott lakás címe szerepel, hanem a lakóhelyük címe. A bérleti szerződésen csak a szülő neve szerepel mint bérbeadó. Kérdéseim a következők: - Elszámolhatók-e a 2018. évi felújítási számlák a 2019. évben? - Problémát jelent-e, hogy a költségszámlákat nem mindig ugyanarra a névre, illetve címre állították ki? - Az értékcsökkenés100%-ban elszámolható-e, ha csak az egyik tulajdonos a bérbeadó? - A vagyonszerzési illeték, ügyvédi költség, értékbecslés, hirdetési költség elszámolható-e? Válaszát előre is köszönöm!
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték