Tisztelt Szakértő! Kérdésem ingatlan-bérbeadásra vonatkozik. Egy szervezet játszóházat üzemeltet, ami fel van szerelve különféle eszközökkel, játékokkal. Itt időnként születésnapot tartanak gyermekcsoportoknak. Ilyenkor megkapják a játszóházat annak eszközeivel együtt. Hozhatnak üdítőket, édességeket a gyermekeknek a szülők. Ha a játszóházrészleget bérbe adjuk az előbb említett esetekben, az minősülhet-e ingatlan-bérbeadásnak? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Bérbeadó folyamatos szolgáltatást nyújt bérbevevőnek 1 darab reklámhordozó kihelyezésére, vagy annak fenntartására. Ekkor a bérlő úgynevezett fenntartási bérleti díj fizetésére köteles, melynek összege a bérleti díj 40 százaléka. A szerződés szerint a fenntartási díj fizetése a bérbeadó számlája alapján negyedévente történik átutalással, a negyedév 3. hónapjának utolsó napja a fizetési határidő. A felek mindezt 2013.01.01-én írásbeli szerződésben rögzítették, azonban a számlák kiállítása 2013. 04. negyedévétől elmaradt, így a pénzügyi elszámolás sem történt meg. A bérbeadó a szolgáltatást mégis tovább nyújtja a mai napig partnerének, a felek a szolgáltatás fenntartása ellenére nem számoltak el egymással, így most a teljes, 2013.10.01-jétől 2018. 09.30-ig tartó időszakra (5 év) vonatkozóan rendezni szeretnék a helyzetet mind pénzügyi, mind adó szempontból. Most történne meg a számlák kiállítása is visszamenőleg. A fentiekben említett időszak vonatkozásában a bérbeadó tartalmilag ugyanazt a szolgáltatást nyújtja a bérbevevő számára (fenntartási bérleti díj). A kérdés a folyamatosan nyújtott szolgáltatás teljesítési időpontjának és az ügyletek adóalapjának meghatározására vonatkozik. Mely időszakban, milyen teljesítési időpont a szabályos, ha a visszamenőleges számlák kiállítása a mai nap, és milyen következményekkel, szankciókkal számolhatnak a felek? Válaszát köszönöm!
2018. évi jövedelmek alapján szeretne a vállalkozó igénybe venni családi kedvezményt és az egyéni nyugdíjszerződés utáni kedvezményt. A vállalkozói kivétje után figyelembe veheti a családi adókedvezményt, és ingatlan-bérbeadásból származó bevételét terhelő szja is alapja e a kedvezmények igénybe vételének? Köszönöm válaszukat.
Az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy az értékcsökkenés összegének meghatározása nem könnyű feladat az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó magánszemélyek számára. Ehhez nyújt fogódzót útmutatójában a NAV.
A Magyar Közlöny 2018. évi 117. számában megjelent, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény érinti a bérbeadói tevékenységet folytató magánszemélyek adózását is. Lássuk, hogyan változik a szabályozás!
Tisztelt Adózóna! Kérem szíves szakértői véleményüket arról, hogy lakóingatlant csak annak tulajdonosa adhat-e bérbe? Avagy lehetséges-e, hogy – a tulajdonos felhatalmazásával – a család egy másik tagja (a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója) legyen a bérbeadó, és ő kapja a bérleti díjat, s természetesen ő fizeti az szja-t is? Ha utóbbi is lehetséges, mire kell figyelni? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Tudjuk, hogy az áfatörvény értelmében a katás vállalkozónak magánszemélyként ingatlan-bérbeadásból származó bevétele beleszámít az alanyi mentesség értékébe, a 8 millió forintba. Kérdésünk, hogy ha ez a magánszemély nem adószámos magánszemély, akkor is érvényes-e ez a kitétel? Amikor a magánszemély elkezdte a bérbeadási tevékenységét (2001.), akkor kiváltotta az adószámot. Most ezt a tevékenységi körét töröltetné a NAV-nál, igy az adószáma csak a katára volna érvényes. A magánszemély a bérbeadási tevekénységet továbbra is folytatná, bevételi bizonylata a szerződés volna. Előre is köszönöm a válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérjük szíves állásfoglalását. Egy kft. bérbe vett egy ingatlant, ahol negyven 2-3 ágyas szoba van. A szobákat éjszakára kiadja, de reggelit nem biztosít. Ebben az esetben minek kell minősíteni az ingatlant, illetve a szolgáltatás igénybe vevőjének hány százalékos adómértékkel kell számláznia, és milyen szolgáltatásnak kell feltüntetni? Például, ha egy cégcsoportnak adja ki, amely itt szállásolja el a munkásait. Recepcióval, személyzettel is rendelkezik. Válaszát előre is köszönjük. T. Mária
Ezzel vagy hasonló címmel láttam cikket. Sajnos, nem találom, pedig nagyon szeretném elolvasni. Az általános szabályt ismerem, de ezt a cikket szeretném elolvasni. Kérem, írják meg, hol tudnám újra megnézni. Köszönettel: Fábiánné
2018.01.01-től megszűnt az ingatlan-bérbeadás után fizetendő 14 százalékos eho. Kérdésem, hogy terheli-e a magánszemély által bérbeadott ingatlanból származó bevételt az általános, 19,5%-os egészségügyi hozzájárulás? Vagyis összevont jövedelembe beszámítandó az ingatlan-bérbeadás bevétele?
Tisztelt Szakértő! Adott egy közhasznú alapítvány, amelynek ingatlan-bérbeadásból is keletkezett bevétele, egyebekben csak támogatásokat, adományokat kapott a cél szerinti tevékenységéhez. Áttanulmányoztam a NAV 13. információs füzet 11+12. oldalán a számítást "segítő" példát, de nem értem a következőt: a kapott adomány miatt miért keletkezik korrekció? Ezzel a korrekcióval jóval több tao-t fizet, mintha csak bérbeadásból származna bevétele. Várom mielőbbi válaszát. Előre is nagyon köszönöm: Léderer Györgyné
Adószámos magánszemély ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Bizonyos ingatlanokat számla kibocsátása mellett társaságoknak ad bérbe, más ingatlanokat átalányadózással magánszemélyeknek fizetővendéglátás keretében. A számlázott bérbeadás az szja-bevallásban 10% vélelmezett költséghányaddal összevont jövedelemként megjelenne meg, míg a fizetővendéglátás esetében a szobánkénti átalányt a megfelelő soron vallaná. Lehetséges a kétféle adózási módot alkalmazni? Tisztelettel: Boronkay
A kft. ingatlan-bérbeadással foglalkozik és bérbeadja a főállású katás tulajdonosnak az ingatlant, ahol az végzi a bevételszerző tevékenységét mint katás. A kft. ügyvezetője nem tulajdonos, egy nyugdíjas, aki nem vesz fel pénzt az ügyvezetésért (megbízásos jogviszonyban van, de díjazás nélkül). Járható-e a felvázolt konstrukció? Köszönettel: Béradmin Kft.
Tisztelt dr. Kelemen László Szakértő Úr! Nagyon köszönöm előző, azonos című kérdésemre adott válaszát – igen, minimum fél évre, vagy esetenként több évre szóló bérleti szerződések keretében adom bérbe a nevezett ingatlan külön bejáratú egységeit. További kérdések, illetve jövőbeni hasznositási lehetőségek gondolata merült fel bennem, melynek megválaszolásával ismét nagy segitségemre lenne. 1.) Adószámos magánszemélyként, áfa alanyi mentesként egyéb szálláshely kategóriában rövid távú szálláshely-szolgáltatásként (egy személynek 90 napnál nem hosszabb időre) hasznosíthatnám-e a későbbiekben a nevezett ingatlanban található négy különálló egységet (kereskedelmi egységként van földhivatali bejegyzésben)? 2.) A másik kérdésem: mivel a négy külön bejáratú egység (négy külön áram- és vízműmérőóra-rendszerrel) jól körülhatárolható – utcafronti, kertkapcsolati bejáratos, emeleti – hasznosithatnám-e például az utcafronti egységet hosszú távú bérbeadással, az emeletiket pedig rövidtávúval? Köszönöm megtisztelő válaszát, üdvözlettel: Marria
Tisztelt Szakértő! A következő kérdés megválaszolásához kérem szíves segítségét. Társaságunk (kft.) magánszemélytől bérel próbatermet. Bérbeadónk természetes magánszemély, nem kért a bérbeadáshoz adószámot, és nem is jelentkezett be a NAV-hoz. Számviteli bizonylatot állít ki számunkra, amin feltünteti az adóazonosító számát. Elszámolhatjuk-e költségként ez alapján a számviteli bizonylat alapján a bérleti díjat, vagy számlát kellene ehhez kapnunk a bérbeadónktól? Számlát csak akkor tud kiállítani, ha van adószáma, de nem tudjuk meggyőzni, hogy kérjen adószámot, és számlát állítson ki nekünk. Minden hónapban bevalljuk és befizetjük a tőle levont szja-előleget. Köszönöm válaszát.
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték