A magánszemély egy kft. részére bérbe adja az ingatlanát. Az ingatlan rezsijét a magánszemély kifizeti. A kft. az ingatlant továbbhasznosítja, bérbe adja diákoknak. A kft. az ingatlan rezsijét beszedi a bérlőtől (diákoktól), erről bevételi pénztárbizonylatot állít ki. A bérbeadó magánszemélynek a kft. kifizeti a rezsit, kiadási pénztárbizonylaton. A kft.-nél a bérbeadó részére kifizetett rezsiköltség diákok általi megtérítése bevétel. Helyes ez így?
„X” Kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van, és „X” Kft. tulajdonában van egy bérbeadás céljából épített lakóház, pinceszint: 200 négyzetméter, földszint: 150 négyzetméter, emelet 150 négyzetméter, összesen 500 négyzetméter. „ X” Kft. a múlt évben bérbeadta a lakóházat: a két magánszemély tulajdonos tulajdonában álló „Y” Kft.-nek 115 négyzetmétert, a fennmaradó 385 négyzetmétert a két magánszemély tulajdonos bérelte, illetve a két magánszemély fizette a ház teljes rezsiköltségét. Mivel a teljes ingatlant bérbeadta X Kft., így a teljes ház után elszámolta az éves értékcsökkenést. Ez évtől változik a bérbeadás: „ Y” Kft. bérel a földszinten három helyiséget, 50 négyzetmétert, a két magánszemély tulajdonos pedig az emeleten 150 négyzetmétert, a fennmaradó 300 négyzetméter, a 200 négyzetméteres pinceszint, illetve 100 négyzetméternyi közös helyiség közös használatban vannak. Elszámolható-e a teljes ingatlan értéke után ez évtől az értékcsökkenés, annak ellenére, hogy a bérleti szerződések összesen 200 négyzetméter helyiséget nevesítenek, a többi helyiségek esetén a bérlő jogosult a bérleményhez kapcsolódó közös helyiségek nem kizárólagos szükség szerinti használatára? Vagy a teljes éves értékcsökkenést arányosítani kell, és a fenti esetben csak a 200/500 négyzetméter=40% értékcsökkenést lehet elszámolni?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, akinek a tevékenységi körében benne van az ingatlan-bérbeadás is, most szeretné kiadni a feleségével közös ingatlanjukat. Hogyan teheti ezt meg? 1. Csak a vállalkozás állít ki számlát, és az egész bevétel a vállalkozásé? 2. A feleséggel közösen, mint magánszemélyek állítanak ki számlát, és a bevételt megosztják? 3. Esetleg csak a feleség adja bérbe az ingatlant, és nem osztják meg a bevételt? Mi a törvényes megoldás? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 2018-ban cégnek adtam bérbe ingatlanomat, fix havi bérleti díjban állapodtunk meg, amely a rezsit is tartalmazta, függetlenül a rezsi havi összegétől. A közüzemeknek kifizetett rezsit pedig költségként elszámoltam. 2019-ben ezt hogyan kell csinálni? Továbbra is fix bérleti díjban szeretnék megállapodni a céggel. Ez esetben nem fogom tudni elszámolni költségként a rezsit? Várom válaszát. Üdvözlettel: Wollner Nóra
Tisztelt Szakértő! Az új szabályok szerint a közüzemi díjat nem szükséges az ingatlan-bérbeadás bevételeként nyilvántartani, illetve költségként való nyilvántartása sem szükséges. Amennyiben a bérlő 125 ezer forintot utal a bérbeadó bankszámlájára és ebből csak 100 ezer a bérleti díj, akkor a jóváírt összegtől függetlenül bevételként csak 100 ezret vallunk be? Megerősítését előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. székhelye szerinti ingatlan a két ügyvezető és egyben tag tulajdonában van. Az ingatlanon kereskedelmi egységet létesítettek (ételkiszállítással foglalkoznak). A két tulajdonos szeretné az ingatlant bérleti díj fejében a kft.-nek bérbe adni. Kérdésünk az, hogy ehhez szükséges-e, hogy adószámot kérjenek és bejelentkezzenek a T101-es nyomtatványon az adóhivatal felé, vagy elegendő, hogy a kft. havonta a 08-as nyomtatványon jelenti a bérletidíj-kifizetést a tulajdonosoknak?
Tisztelt Szakértő! Magánszemély ingatlant ad bérbe. A bérleti díj 125 000 Ft, amely tartalmazza a rezsiköltséget is, azt nem külön fizetik. A mérőórák a bérbeadó nevén maradtak. Elszámolhatók-e ebben az esetben a rezsiszámlák költségként 2019-től? Köszönettel: Nagyné
A 2019 januárjától életbe lépő szabályok alapján nem kell vagy nem szabad továbbszámlázni a magánszemélyként bérbeadott ingatlan rezsiköltségét? – kérdezte az Adózóna olvasója. Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
További kérdésem merült fel a költségelszámolással kapcsolatban. Egyik az, hogy a gázkazán cseréjét – ami a kémény bélelésével együtt kb.1 millió Ft – szintén elszámolhatom-e egyösszegben. A másik pedig az, hogy a parkettázás és a gázkazán cseréje is a régi és az új-leendő bérlő közötti időszakban történik, amikor is konkrétan nem számlázok a bérbeadásért. Válaszát köszönöm.
2017 márciusában kiadtunk az anyám lakását. Az ingatlannak három tulajdonosa van (két nyugdíjas (az anyám és a nővérem), egy aktív kereső (a fiam). Én a bérbeadással kapcsolatos feladatokat látom el, tulajdonos nem vagyok. A lakás rezsijét a bérlő a benyújtott számlák alapján egyenlíti ki, a tárgyhónapot követően. A bérleti díjat a tulajdonosok nem osztják szét, azt anyám – remélem minél későbbi – temetésére, illetve amennyiben szükségessé válik, anyám ápolására félreteszik. Eddig úgy véltük, hogy mivel a tulajdonosoknak a kiadásból bevételük nem származott, adózási kötelezettség nem keletkezett. Azonban elbizonytalanodtunk, ezért szeretném kérni a tájékoztatásukat arról, hogy van-e adófizetési kötelezettségünk, illetve milyen feladatunk van. Segítségüket előre is köszönöm! Üdvözlettel: Tömör József
Tisztelt Szakértő! Kérdésem ingatlan-bérbeadásra vonatkozik. Egy szervezet játszóházat üzemeltet, ami fel van szerelve különféle eszközökkel, játékokkal. Itt időnként születésnapot tartanak gyermekcsoportoknak. Ilyenkor megkapják a játszóházat annak eszközeivel együtt. Hozhatnak üdítőket, édességeket a gyermekeknek a szülők. Ha a játszóházrészleget bérbe adjuk az előbb említett esetekben, az minősülhet-e ingatlan-bérbeadásnak? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Bérbeadó folyamatos szolgáltatást nyújt bérbevevőnek 1 darab reklámhordozó kihelyezésére, vagy annak fenntartására. Ekkor a bérlő úgynevezett fenntartási bérleti díj fizetésére köteles, melynek összege a bérleti díj 40 százaléka. A szerződés szerint a fenntartási díj fizetése a bérbeadó számlája alapján negyedévente történik átutalással, a negyedév 3. hónapjának utolsó napja a fizetési határidő. A felek mindezt 2013.01.01-én írásbeli szerződésben rögzítették, azonban a számlák kiállítása 2013. 04. negyedévétől elmaradt, így a pénzügyi elszámolás sem történt meg. A bérbeadó a szolgáltatást mégis tovább nyújtja a mai napig partnerének, a felek a szolgáltatás fenntartása ellenére nem számoltak el egymással, így most a teljes, 2013.10.01-jétől 2018. 09.30-ig tartó időszakra (5 év) vonatkozóan rendezni szeretnék a helyzetet mind pénzügyi, mind adó szempontból. Most történne meg a számlák kiállítása is visszamenőleg. A fentiekben említett időszak vonatkozásában a bérbeadó tartalmilag ugyanazt a szolgáltatást nyújtja a bérbevevő számára (fenntartási bérleti díj). A kérdés a folyamatosan nyújtott szolgáltatás teljesítési időpontjának és az ügyletek adóalapjának meghatározására vonatkozik. Mely időszakban, milyen teljesítési időpont a szabályos, ha a visszamenőleges számlák kiállítása a mai nap, és milyen következményekkel, szankciókkal számolhatnak a felek? Válaszát köszönöm!
2018. évi jövedelmek alapján szeretne a vállalkozó igénybe venni családi kedvezményt és az egyéni nyugdíjszerződés utáni kedvezményt. A vállalkozói kivétje után figyelembe veheti a családi adókedvezményt, és ingatlan-bérbeadásból származó bevételét terhelő szja is alapja e a kedvezmények igénybe vételének? Köszönöm válaszukat.
Az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy az értékcsökkenés összegének meghatározása nem könnyű feladat az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó magánszemélyek számára. Ehhez nyújt fogódzót útmutatójában a NAV.
A Magyar Közlöny 2018. évi 117. számában megjelent, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény érinti a bérbeadói tevékenységet folytató magánszemélyek adózását is. Lássuk, hogyan változik a szabályozás!
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték