434 találat a(z) igazolás cimkére

Kérdés

Egyáltalán, az irat létéről sem tudnánk, ha egy becsületes NAV alkalmazott telefonon meg nem kereste volna a céget, hogy akkor most mi van, miért nem veszik át? És ez az pont, ami mindenkit érint! Mert a NAV úgy hozhat határozatokat és büntethet, hogy a fordított bizonyítási teher miatt nem tudod igazolni, hogy sosem láttál tőlük határozatot. Ha nem érnek el téged elektronikusan, akkor idéntől ügygondnokot neveznek ki, aki "elméletben" téged képvisel, helyettesít az ügyedben, amiről te nem is tudsz! Lefolytatják úgy az ügyeket, hogy egyszer csak azzal szembesülsz, a végrehajtó kilakoltat olyan tartozásért, amiről nem is tudsz és ami lehet, hogy valójában sosem létezett! A kérdésem a következő: mit javasoljunk a magánszemélyeknek és vállalkozásoknak, milyen módon tudják hitelesen igazolni, ha NAV vagy bármely egyéb iratot sosem kaptak meg, annak létezéséről sem tudnak? Hogyan előzhető meg, hogy tömeges eljárások induljanak tetszőleges határozatok alapján, az ügyfeleket saját védelmükből kizárva, hiszen az ellenük folyó ügyekről sem tudnak ezen a módon?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: közhasznú alapítványnak juttatott támogatás esetén ha az igazolás kelte 2017.12., de a juttatás időpontja 2018.01. hó, 2017. vagy 2018. évi ráfordításként kezelendő az adott támogatás? Valamint 2017. vagy 2018. évi társaságiadóalap-csökkentő tétel a juttatás 20 százaléka? köszönettel a választ.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Pályakezdő munkavállaló adott időponttól határozott idejű munkaszerződéssel dolgozott egy cégnél. A szerződés lejárta után fizikailag maradt a társaságnál, de kölcsönző cégen keresztül foglalkoztatták, majd pár hónap után felvette határozatlan idejű munkaviszonyba ugyanez a cég. Azt szeretném megtudni, hogy a NAV-os 180 napos igazolás alapján, melyet kikértek a legelső határozott idejű munkaszerződés létesítésekor, a határozatlan idejű munkaszerződés kötésekor, felhasználható-e? Hiszen fizikailag mindig ugyanannál a cégnél dolgozott, csak egy átmeneti időszakban kölcsönözve volt a munkavállaló. Ha újat kérnék, már nem biztos, hogy kiadnák. Szíves válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Gyesről visszatérő munkavállalónk gyermeknevelési támogatásra adta be az igényét, akit jelenleg részmunkaidőben foglalkoztatunk. Mivel még semmilyen igazolást nem tudott hozni, így a munkáltató nem tudta érvényesíteni az anyasági ellátásban részesült munkavállaló után az adókedvezményt. A kérdés az lenne, hogy a gyetről szóló igazolás birtokában – amennyiben az csak két hónap múlva lesz, akkor onnantól – 5 évig (3 + 2) érvényesítheti (69 hónapba belefér) az adókedvezményt a munkáltató, vagyis nem veszíti el a kedvezményt azért, mert később kapja meg az igazolást?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk építőipari tevékenységet végez. 2013. évben megrendelőnk nem írt alá egy építési projekt végelszámolásához kapcsolódó teljesítési igazolást, nem tudtuk a végszámlát kiállítani, ezért bírósághoz fordultunk. A bíróság első-, és másodfokon (2017-ben) is nekünk adott igazat, ily módon jogosulttá váltunk a végszámla kiállítására. A megrendelő részére ki nem számlázott építőipari munka önköltségét a készletek között tartottuk nyilván befejezetlen építőipari termelésként. Értékvesztést nem számoltunk el, céltartalékot nem képeztünk az adott munkához kapcsolódóan az előző években. Kérdésem arra vonatkozik, hogy a kiállított számlát 2013. évi, vagy a másodfokú ítélet jogerőre emelkedése szerinti teljesítési/áfateljesítési dátummal kell kiállítanunk – azaz mikor teljesült az ügylet adójogilag; illetve szükséges-e önellenőrzéseket benyújtani/számviteli helyesbítéseket végezni 2013. évre vonatkozóan? Arról is meg tudjuk magunkat győzni, hogy az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni mind az árbevételt, mind a befejezetlen termelés önköltségét, illetve arra vonatkozóan is sorakoztathatunk fel érveket, hogy miért lesz 2017. évi a bevétel és a költség. Várjuk szíves segítségét! Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. promóciós nyereményjátékot szervez, nyereménytárgyakat oszt ki magánszemélyeknek. A kft. mint kifizető a nyereménytárgyak 1,18x-osa után megfizeti és bevallja az szja-t és az ehót. Kérdésem, hogy a magánszemélyeknek kell-e igazolást kiállítani erről és nekik be kell-e vallaniuk ezt az szja-bevallásukban? Ha ki kell állítani igazolást, akkor az M30-at kell-e és melyik sorban kellene feltüntetni a nyereményt és milyen értékkel? Válaszát köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk egy lakást bérel magánszemélytől. A magánszemély ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme után mi valljuk be és fizetjük meg a személyi jövedelemadót havonta. Kérdésem, hogy milyen igazolást kell erről kiadnunk a magánszemélynek?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Civil szervezetek igazolásával kapcsolatban kérném szíves tájékoztatását. 1.) Alapítvány, egyesület stb. adományokat kap év közben. Amennyiben nem végez vállalkozási tevékenységet, akkor az alapítvány kiállítja az igazolást, mely szerint a 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklet B) 17. alapján az adomány költség az adományozónál. Mivel nem végez vállalkozási tevékenységet, ezért erre az igazolásra ráírható, hogy a taotörvény 3. számú melléklet A) 13. alapján vállalkozási tevékenységet nem végez. Ebben az esetben további igazolás kiállítására nincs szükség? 2.) Amennyiben a civil szervezet végez vállalkozási tevékenységet, de a támogatást a célszerinti tevékenységéhez kapta, akkor ahhoz, hogy megfeleljünk a taotörvény 3. számú melléklet A)13.-nak, a bevételről, az adóalapról, az eredményről, a társasági adóról nyilatkozni kell. Itt melyik bevételre, adózás előtti eredményre stb. vonatkozik a nyilatkozat? Külön csak a vállalkozási tevékenységet kell vizsgálni? Amennyiben a vállalkozási tevékenység után nem kell társasági adót fizetni, akkor is kiállítható ez a nyilatkozat, ha a szervezet célszerinti tevékenysége nyereséges? Mi a helyzet abban az esetben, ha akár a célszerinti, akár a vállalkozási, vagy esetleg az összesített eredmény veszteséges? Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. közösségen kívüli országba értékesít, milyen szabályai vannak a számla kibocsátásnak? Az áfatörvény értelmében, ha közösségen kívülre történik az értékesítés és a termék közösségen kívüli kiszállítását az értékesítő tudja igazolni, akkor export miatti adómentességről beszélünk – ez esetben nem számít az, hogy magánszemély vagy adóalany a vásárló (áfatörvény 98. §). A kérdésem az lenne, hogy milyen módon lehet igazolni a kiszállítást egyéni vállalkozói okmányon kívül? Elegendő-e például, ha a termék átvételét a vevő visszaigazolja? Mi történik abban az esetben, ha nem tudja az értékesítő a kiszállítást igazolni? Kell-e ebben az esetben akkor az áfa mértékét szerepeltetni a számlán? Helyesbítő számla kiállítása szükséges abban az esetben, ha mégis áfás számlát kell kiállítani? És ezt elegendő egy számlával egy tekintet eső alá okirattal helyesbíteni? Köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkavállaló munkaviszonyát 2017 novemberében kezdi, a vállalatnál. December 5-ei dátummal hoz NAV-os igazolást, mely szerint pályakezdő. A munkáltató igénybe veheti a kedvezményt már novemberre is, hiszen az igazolás szerint pályakezdő volt már akkor is, vagy csak az igazolás kézhezvételétől jár? Köszönöm a választ

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy Ausztriában 40 órás munkaviszonyban lévő magánszemély szeretne Magyarországon egyéni vállalkozást indítani. A kérdésem az lenne, milyen igazolást kell bemutatnia, hogy Magyarországon másodállású egyéni vállalkozó lehessen? Bognárné

Kérdés

Egy kft. 2016. 01. 28-án a törvényi előírásoknak megfelelően határozott jegyzett tőkéje 500 ezer forintról 3 millió forintra emeléséről. A jegyzett tőke egy részét azonnal befizették, 2 millió forint befizetését azonban csak 2018.01.28-ig vállalták. Ez a határidő nemsokára lejár, a pénzt több részletben, készpénzben fizették be a házi kasszába. Szabályos-e ez így, és kell-e erről valamiféle igazolást küldeni a cégbíróságnak vagy a NAV-nak, vagy bármely más helyre?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Webshopban értékesítés

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

DRS könyvelése

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Műszakpótlék

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink