403 találat a(z) igazolás cimkére
Szabadság alatti kórházi ellátás Kérdés
Szabadság alatt, előre nem tervezett, műtét miatti kórházi ellátás esetén (a kórházi ellátás hosszabb idejű, mint a szabaság engedélyezett időtartama), lehetőség vane-e arra – amennyinben az érintett szeretné –, hogy a szabadságát a munkáltató kiadja, és csak az efeletti időszakot számolják el táppénzként? Amennyiben igen, milyen módon kérheti a táppénzes állományról szóló igazolást kiadó háziorvosától?
Nyugdíjasként kezelt nem nyugdíjas – ezeka következmények Kérdés
A tájékoztató a munkáltatóknak kíván segítséget nyújtani, de hiányolom, hogy nem hívja fel a figyelmet a nyugdíjas státus igazolására szolgáló fontos bizonylatra. A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága minden év januárjában a saját jogú nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek Igazolást küld, melyből megállapítható az előző évben, illetve tárgyévben folyósított ellátás, illetve ezek összege. Véleményem szerint nyugdíjasként csak azt lehet elszámolni, aki ilyen igazolással rendelkezik, illetve ha a tárgyévben lett nyugdíjas, nyugdíjas igazolványa van. Ez annál inkább fontos, mert az életkor egyáltalán nem ad biztos eligazodási lehetőséget, mivel Tny. 101. § (4) szerint Annak a személynek, akinek az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 1996. évi LIX. törvény 21. § (7) bekezdése alapján megállapított átmeneti járadékot, előnyugdíjat vagy korengedményes nyugdíjat folyósítanak vagy folyósítottak, az öregségi, illetőleg az özvegyi nyugdíja megállapításánál a jogosultra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár alatt – a Tny. rendelkezéseitől eltérően – az ott meghatározott életkor(oka)t kell érteni.
Igazolás bérleti díjból levont szja-ról Cikk
„Cégünk társasháztól bérel helyiséget. Számla ellenében történik a bérleti díj utalása havonta, illetve a levont szja bevallása és befizetése. Milyen nyomtatványon kell igazolnunk a társasház felé, hogy az szja-t levontuk, bevallottuk és befizettük?” Olvasói kérdésre Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
Beteg a nyugdíjas munkavállaló, hogyan igazolja a keresőképtelenséget? Kérdés
A Beteg a munkavállaló: így kell igazolni, nekik jár táppénz cikk nagyon részletes a táppénzjogosultság tekintetében. Sajnos nem tért ki arra, hogy 2019. január 1-jétől alkalmazásban álló öregségi nyugdíjban részesülő munkavállalónak milyen igazolást kell benyújtania a keresőképtelenségről a munkáltatójának. Betegség esetén a nyugdíjas igazolt nem fizetett távolléten van, amennyiben igazolja, hogy beteg volt. Válaszukat várom, üdvözlettel: Havasné
Beteg a munkavállaló: így kell igazolni, nekik jár táppénz Cikk
Többször lehet hallani olyan esetekről, amikor a beteg nem kap keresőképtelenségi igazolást az orvosától, mert táppénzre már nem jogosult, holott továbbra sem tudja ellátni a munkáját ellátni. Cikkünkben részletezzük, mikor és hogyan kell a keresőképtelenséget igazolni – kitérve az idén hatályba lépett új szabályra is –, továbbá bemutatjuk, miként alakul a biztosítási jogviszony a keresőképtelenség alatt.
A származási igazolás alóli mentesség EU-s értékhatárai Cikk
Közzétette az Európai Bizottság a származási szabályok kapcsán alkalmazandó euróban meghatározott értékhatárok nemzeti valutában kifejezett egyenértékeit – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Ne hagyjon veszni 90 ezer forint személyi adókedvezményt! Cikk
Az átmeneti vagy végleges fogyatékosságban szenvedők a nehezített életvitellel járó többletköltségeikre tekintettel, adókedvezményre jogosultak, amelynek évközi érvényesítése érdekében még a januári fizetés számfejtése előtt érdemes erről a kifizető számára nyilatkozatot adni. Ha a kedvezményre jogosultságot esetleg több adóévet érintően utólag állapítják meg, a fogyatékos állapot kezdő napjától (a mindenkori minimálbér figyelembe vételével) az 5 éves elévülési időn belül, önellenőrzéssel visszamenőleg is érvényesíthető.
Értékesítés magánszemélyként Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ismerősöm külföldről rendel különböző apró háztartási dolgokat, melyeket utána továbbértékesít. Most már olyan mértékű a kereslet a termékek iránt, hogy elkezdett izgulni, magánszemélyként meddig teheti ezt meg anélkül, hogy a hatóság felfigyelne rá. Tudomásom szerint az szja-törvény alapján évi 600 ezer forintig adómentesen értékesíthető ingóság. Alkalmazható ez a szabály az ő helyzetére? Vagy már vállalkozást kell alapítania? Ez esetben problémát jelenthet, hogy a legtöbbször Kínából beszerzett termékek eladója nem biztosít a magyar szabályoknak megfelelő számlát. Katás vállalkozás esetén – ahol a beszerzési számla nem kerül költségként elszámolásra, maga a bevétel dokumentálása a lényeg – ez a "rossz" bizonylat kezelhető volna esetleg az áru eredetének bizonyítására? Várom szíves tanácsát, mi a korrekt és törvényeknek megfelelő megoldás Ön szerint. Válaszát előre is köszönöm!
Kata – betegállomány Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjas katás egyéni vállalkozó vagyok, csak én vagyok kisadózóként bejelentve. Mi történik, ha betegség miatt nem tudok dolgozni, háziorvosi vizsgálat alapján, vagy netán kórházi kezelés miatt? Ilyenkor szüneteltetni kell a vállalkozást, vagy hogyan kell igazolni, hogy beteg vagyok? Sajnos nálam ez mostanában akut probléma. Előre is köszönöm a választ. dr. Bikfalvi István
Építési napló és az ideiglenes iparűzési adó Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az ideiglenes iparűzési adónál melyik dátumokkal kell számolni? A kezdő dátumnál a munkaterület-átadás vagy a tényleges munkakezdés dátumával kell kezdeni számolni a a kezdő dátumot? Illetve a befejezésnél mi számít befejezésnek? A munka befejezése, a munkaterület visszaadása, a teljesítésigazolás dátuma, illetve a napló végleges lezárása, amit a megrendelő tud csak megtenni, és esetünkben sajnos csak hónapokkal később teszi meg.Válaszát előre is köszönöm.
A letiltás munkabérből címen feltett kérdéshez Kérdés
Tisztelt Szakértő! A letiltás a munkabérből címen feltett kérdésre kapott válasszal kapcsolatosan kérem még szíveskedjék a kérdésemre válaszolni: Tehát, amennyiben a fő munkáltatójánál (korábbi munkahelyén) már figyelembe vették a munkavállalónak ugyanennél a letiltásnál a nyugdíjminimum összegét, és ezt mentesítették a letiltás alól, akkor a második munkáltató részmunkaidős bérnél már nem alkalmazhatja a mentesítést. Ha viszont a főmunkaidős munkáltató (korábbi) a mentesítést nem alkalmazza, mivel a munkabér mértéke eleve lehetővé teszi a 33 százalékos letiltást, akkor a második részmunkaidőben alkalmazó munkáltató figyelembe veheti a minimumnyugdíj szerinti mentesíthető összeget. Erről a második munkáltatónak véleményem szerint az első munkáltató által kiállított igazolás szükséges, mivel nincs erre információnk. Köszönöttel.
Munkáltatói lakáscélú támogatás adómentessége Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretnék támogatást adni lakásvásárláshoz, mint munkáltató, de nem tudom, hogy milyen tulajdoni bejegyzéssel lehet igazolni a tulajdonjogot, ha az épülő ház – mivel társasház – még nem szerepel az ingatlanbejegyzésben, mint társasház, és az albetétesítés május 31-éig nem történik meg. A vételár kifizetése március 31-éig megtörténik. Nagyon fontos lenne tudni, hogy elég-e a III. részben szerepelnie a vétel feltüntetésének?! Jelenleg csak az látható, hogy társasház előzetes alapításának ténye, melyre az eladó jogosult. Köszönöm a válaszát! Hné
Svájci illetőségű magánszemély megbízási díja Kérdés
Tisztelt Szakértő, A kft.-nek 4 tulajdonosa van: 3 fő belföldi illetőségű magánszemély és 1 fő svájci illetőségű magánszemély. A svájci illetőségű magánszemély tag csak tulajdonos, semmilyen egyéb jogviszonyban nem áll a társasággal. A kft. szeretné ezen tagját megbízni üzletszerzési/ügynöki feladattal két hónapos időszakra megbízási szerződéssel. Kérdéseim: - kell-e társasági szerződést módosítani, hogy a tag személyesen közreműködik a kft. életében? - a megbízási díj kifizetéséhez kell-e illetőségigazolás? - a megbízási díj kifizetéséhez kell-e TAJ számot igényelni? Válaszát előre is köszönöm Szilágyi Szilvia
Törzstőkebefizetés Kérdés
Egy kft alapító okiratában az szerepel, hogy a tag a fennmaradó törzstőkét (2 millió 500 ezer forint) 2019. 03. 31-ig fizeti be a társaság pénzforgalmi bankszámlájára. Arra vonatkozóan nincs "kikötés", hogy ezt egyszerre vagy többször kisebb összegben teszi meg. Kérdéseim: 1. A tag a törzstőke befizetésénél a bankban elég, ha csak jelzi, hogy nem sima készpénzbefizésről van szó, hanem ő a kft. törzstőkéjeként kívánja befizetni az összeget? 2. Kell-e erről külön igazolást kérni a banktól, vagy megfelelő az a bizonylat, amit a bank a készpénzbefizetésről ad, és abból egyértelműen kitűnik, hogy a tag fizette be a pénzt, illetve a megjegyzésben ott szerepel, hogy törzstőke? 3. Ha az alapító okiratban csak az szerepel, hogy 2019.03.31-ig fizeti be a tag a hiányzó összeget, akkor megengedett, hogy akár több részletben teljesítse azt? 4. Ha több részletben fizeti be, és mindig kap róla bizonylatot, akkor bizonylatonként kell a törzstőke befizetésének tényét jelenteni a cégbíróságnak, vagy csak akkor, és egyszer, ha teljes egészében megtörténik a hiányzó törzstőke befizetése? Az alapító okiratban csak annyi szerepel, hogy a tag köteles bejelenteni, ha a törzstőke befizetése megtörtént. Ebből számomra nem világos, hogy az egész törzstőkére utal, vagy annak egy részére. 5. Ha befizette a bankszámlára a törzstőkét, onnantól az a kft. pénzeszköze. Ebből rögtön rendezhetők a kft. kiadásai? Például be lehet belőle fizetni járulékot, áfát stb.-t?
De minimis támogatás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott cég telephelyet vásárolt. Év végén adófeltöltés miatt kérdés, hogy igénybe tudja-e venni a beruházási adóalap-kedvezményt. Tudomásom szerint ez az adóalap-kedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Érdeklődnék, hogy hol tudom pontosan leellenőrizni, hogy a cég az elmúlt 3 évben milyen összegben vett igénybe csekély de minimis támogatást. A társaságiadó-bevallásában az általunk igénybevett kedvezmény világos. Ami esetleg ezen kívül még adódhatott, arról honnan tudnék például egy igazolást kérni? Üdvözlettel: Reinhardt Éva