A Kúria sajtótitkársága tájékoztatót közölt a Kúria Kfv.V.35.249/2018/9. számú ügyben hozott ítéletéről. Előzmény: az elsőfokú bíróság közigazgatási perben az ajándékozás útján vagyont szerző felperes terhére ajándékozási illetékfizetésről rendelkező határozatok jogszerűségéről döntött.
Tisztelt Szakértő! 2017-ben egy kft. munkavállalói részére kötött „whole life” életbiztosítást. 2017-ben a havi díj adómentes volt, 2018-ban egyes meghatározott juttatásként adózott. 2019-ben pedig mint bérjövedelem fog adózni. A társaság úgy döntött, hogy "bruttósítja" a biztosítási díjat, és az adók levonása utáni nettó díjat fizeti ki a biztosítónak. Hova kell ezt a kft.-nek könyvelnie? Milyen igazolást kell erről a magánszemély felé kiállítania? Köszönettel: Mónika
Tisztelt Szakértő! Kft.-nk egyik alkalmazottja, nálunk mellékfoglalkozásban, napi 4 órás munkaidőben dolgozik (dolgozott). Van (volt) főállása is, jelenleg gyesen van, ami 2019. 03.10-ig tart. De még február hónapban újra szülni fog. Kérdésem: ebben az esetben nekünk kell-e foglalkoztatói igazolást kiállítanunk a csed és a gyed igényléséhez, vagy elég, ha ezt csak a főállású munkahelyének munkáltatója teszi meg? Ha nekünk is kell, akkor mi lesz az irányadó időszak, és ez esetben mi lesz az igazolandó jövedelem? Esetleg a jelenleg érvényes minimálbér (bérminimum) arányos része? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdés-válaszokat és vonatkozó cikkeket átnézve, az már világos, hogy a repikiadások általában egyes meghatározott juttatásnak minősülnek, ennek megfelelően kell adózni utánuk a hatályos törvények szerint, és könyvelni az egyéb személyi jellegű ráfordítások közé kell ezeket. Jól tudom? Egy-kétszemélyes kisvállalkozásoknál a repikiadás alapesete, hogy üzleti partnereiket látják vendégül (például étteremben), ajándékot vesznek nekik, esetleg a szállásköltségüket is kifizetik. Egyébként az ajándék bármi lehet? Az elszámolás alapbizonylata nyilván a partnert fogadó cég nevére kiállított éttermi, szállodai, illetve bolti számla. De hogyan lehet (kell) bizonyítani azt, hogy nem a családját vitte ebédelni, kirándulni az ügyvezető, és nem a feleségének vett ajándékot? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Kft. magánszemélytől társasházi lakást bérel. Megállapodás alapján a kft. fizeti a közös költséget, a bérleti díjon felül. A bérleti díjról számlát állít ki a bérbeadó, amelyből a kft. mint kifizető levonja az szja-t 10%-os költséghányadra vonatkozó nyilatkozat figyelembe vételével. A bérbadó helyett megfizetett közös költség a bérbeadó bevétele? Erről hogyan kell igazolást kiadni? A közös költség miatt is kellett volna szja-t levonni, kifizetőként megfizetni? Hogyan kell igazolást kiadni a bérleti díjról és a közös költségről? Köszönettel: Varga Zsuzsa
Megjelent a Válaszadó 2019/2 számában, hogy ha a személyi kedvezményre való jogosultságot a 335/2019. kormányrendelet mellékletébe beiktatott betegségek esetében utólag állapítják meg,......... Pontosan hogyan kell értelmezni az utólag kifejezést? Milyen keltezésű orvosi igazolás esetén lehet visszamenőlegesen önellenőrzéssel érvényesíteni az adókedvezményt?
Segítséget szeretné kérni a fogyatékossági kedvezmény igénybevételéhez. Egyik vállalkozónak a részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottja 2012-től a rokkantsági ellátását rehabilitációs járadékként kapta tovább, jelenleg is. A kimutatott betegségek BNO F4120, I2500,I2550, M5180, J4590, H3500. A munkavállaló 2017-ben és 2018-ban heti 10 órát dolgozott. Nem jelentős összeg amit vissza tudna igényelni, de számára sokat jelentene. Kérdésem: elfogadható-e a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális szakértői bizottság szakvéleménye, vagy külön igazolást kérnie a betegségekről? Előre köszönöm a segítséget. Üdvüzlettel Kutasi Gabriella
A 10 évnél "fiatalabb" lifteket havonként kell karbantartatni. A mi társasházunkban egy jónevű cég kapta erre a megbízást. A lift karbantartási szerződés szerint a karbantartási díjról szóló számla a karbantartási munka elvégzésének igazolása alapján nyújtható be. A cég azonban a munkavédelmi szabályokra való hivatkozással nem teszi lehetővé a szerelő által végzett munka figyelemmel kísérését, ellenőrzését. A cég úgy gondolja, hogy annak alapján kell igazolni a teljesítést, hogy „… ha a szerelőnk végzett a munkával, kinyitja Önnek az aknaajtót és kívülről a biztonsági előírások szigorú betartása mellett…” utólag „…megmutatja a felvonóaknát és az elvégzett munkákat”, vagyis a szerelő tájékoztatása alapján kell/kellene a munkavégzést igazolni, ha volt, ha nem volt tényleges munkavégzés. Bár a teljesítés igazolásához – tudomásunk szerint – csupán a számviteli törvény ad előírásokat, de ezt a cég – a mások által nem kifogásolt gyakorlata miatt – nem fogadja el, ezért kérdezzük, hogy az adótörvények, vagy az Önök által esetleg ismert egyéb jogszabályok szerint igazolható-e a lift-karbantartás a szerelő utólagos tájékoztatása, de utólag már nem többnyire nem látható munkavégzése alapján? Kérjük, hogy a válaszukat szíveskedjenek joghelyekkel alátámasztani! Előre is köszönettel : egy lift karbantartások igazolására felhatalmazott társasházi tulajdonostárs.
Tisztelt Szakértő! Kérem, szíveskedjen segíteni: milyen dokumentáció, bizonylat szükséges a munkáltatónak ahhoz, hogy a dolgozónak juttatott kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj összegét adómentesen elszámolhassa? Például megveszi a konkrét előadásra szóló színházjegyet, és számlát kér róla, akkor a számla lesz a bizonylat? Vagy a jegy is kell mellé, amit visszaad a dolgozó a darab után? Egyáltalán, hogyan kell ennek az adminisztrációját elképzelni a gyakorlatban? Gondolok például internetes vásárlásra is. Előre is köszönöm a válaszát!
Önkéntes egészségpénztári tag megszüntette 2018-ban a tagsági jogviszonyát (nem nyugdíjas, nem átlépő). A pénztár értelmezése szerint az Szja tv. 44/A § (6) figyelembevételével ez a pénztártag nem tehet a 2018-as egészségpénztári egyéni befizetései tekintetében 2019-ben rendelkező nyilatkozatot, mivel nem pénztártag. Ennek megfelelően, mivel a rendelkezés feltételei már nem állnak fenn, a pénztár adóigazolást sem adhat ki a 2018. évben, még a kilépése előtt teljesített egyéni befizetésről. A magánszemély a pénztár álláspontját vitatja. Kérdésem, helyesen járt-e el a pénztár?
"A vevő és az eladó is Magyarországon bejegyzett kft. A vevő kérése, hogy a termékértékesítés számláját áfamentesen, a román közösségi adószámát feltüntetve állítsa ki az eladó, mert az árut Romániába viszik. A vevő rendelkezik román közösségi adószámmal. Milyen információkat kell elkérni a vevőtől a romániai adószámával kapcsolatban, illetve hogyan dokumentáljuk az áru Romániába érkezését, ha a vevő azt az eladó magyarországi telephelyéről maga szállítja el?" Olvasói kérdésre dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Cégünk férfi munkavállalója részére gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak, melynek várható lejárata 2020.12.31. A feleség három gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult. A 2011.évi CLVI. törvény 462/D § (6) bekezdés alapján szochokedvezményt vettünk igénybe, mely 2020. január hónapig érvényesíthető. A szochotörvény átmeneti rendelkezések 36. §-át úgy értelmeztem, hogy az érvényesítésre nyitva álló időtartamig igénybe vehető a kedvezmény. A Pest Megyei Kormányhivatal viszont elutasította a munkavállaló hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelmét azzal az ondokkal, hogy nem jár neki a kedvezmény. 1. kérdésem: jár-e a kedvezmény? 2. kérdésem: ha jár a kedvezmény, hol kérhetünk igazolást a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításáról, és a három gyermek utáni családi pótlékra jogosultságról? 3. kérdésem: ha jár a kedvezmény, milyen mértékű? Köszönettel: Csné
Tisztelt Válaszadó! A munkáltató lakásvásárlásra adott támogatást munkavállalójának, amit 2018-ban a munkavállaló által megadott számlaszámra utalt. Ez azonban egy ügyvédi letéti számla volt. Amikor a munkáltató igazolást kért a banktól, a bank azt nem adta ki, arra hivatkozva, hogy csak olyan esetben állíthat ki igazolást, ha a támogatás a bank által a munkavállalójának nyújtott kölcsön jelzáloggal biztosított összegének törlesztése céljából történt. Ilyen esetben milyen jogszabályi rendelkezés alkalmazandó? Milyen igazolást és hogyan kell beszerezni ahhoz, hogy a támogatás adómentesnek minősüljön? A bank helyesen tagadta-e meg az igazolás kiadását? Köszönöm válaszát.
Szabadság alatt, előre nem tervezett, műtét miatti kórházi ellátás esetén (a kórházi ellátás hosszabb idejű, mint a szabaság engedélyezett időtartama), lehetőség vane-e arra – amennyinben az érintett szeretné –, hogy a szabadságát a munkáltató kiadja, és csak az efeletti időszakot számolják el táppénzként? Amennyiben igen, milyen módon kérheti a táppénzes állományról szóló igazolást kiadó háziorvosától?
A tájékoztató a munkáltatóknak kíván segítséget nyújtani, de hiányolom, hogy nem hívja fel a figyelmet a nyugdíjas státus igazolására szolgáló fontos bizonylatra. A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága minden év januárjában a saját jogú nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek Igazolást küld, melyből megállapítható az előző évben, illetve tárgyévben folyósított ellátás, illetve ezek összege. Véleményem szerint nyugdíjasként csak azt lehet elszámolni, aki ilyen igazolással rendelkezik, illetve ha a tárgyévben lett nyugdíjas, nyugdíjas igazolványa van. Ez annál inkább fontos, mert az életkor egyáltalán nem ad biztos eligazodási lehetőséget, mivel Tny. 101. § (4) szerint Annak a személynek, akinek az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 1996. évi LIX. törvény 21. § (7) bekezdése alapján megállapított átmeneti járadékot, előnyugdíjat vagy korengedményes nyugdíjat folyósítanak vagy folyósítottak, az öregségi, illetőleg az özvegyi nyugdíja megállapításánál a jogosultra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár alatt – a Tny. rendelkezéseitől eltérően – az ott meghatározott életkor(oka)t kell érteni.
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték