388 találat a(z) igazolás cimkére
Számvitel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: közhasznú alapítványnak juttatott támogatás esetén ha az igazolás kelte 2017.12., de a juttatás időpontja 2018.01. hó, 2017. vagy 2018. évi ráfordításként kezelendő az adott támogatás? Valamint 2017. vagy 2018. évi társaságiadóalap-csökkentő tétel a juttatás 20 százaléka? köszönettel a választ.
Szochokedvezmény visszafoglalkoztatás esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Pályakezdő munkavállaló adott időponttól határozott idejű munkaszerződéssel dolgozott egy cégnél. A szerződés lejárta után fizikailag maradt a társaságnál, de kölcsönző cégen keresztül foglalkoztatták, majd pár hónap után felvette határozatlan idejű munkaviszonyba ugyanez a cég. Azt szeretném megtudni, hogy a NAV-os 180 napos igazolás alapján, melyet kikértek a legelső határozott idejű munkaszerződés létesítésekor, a határozatlan idejű munkaszerződés kötésekor, felhasználható-e? Hiszen fizikailag mindig ugyanannál a cégnél dolgozott, csak egy átmeneti időszakban kölcsönözve volt a munkavállaló. Ha újat kérnék, már nem biztos, hogy kiadnák. Szíves válaszát előre is köszönöm.
Így igazolhatja, ha nem tudja határidőben teljesíteni adózási kötelezettségét
Cikk
Egyes kötelezettségek késedelmes teljesítésének kimentésére szolgáló igazolási kérelem nyomtatványt tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Szochokedvezmény
Kérdés
Gyesről visszatérő munkavállalónk gyermeknevelési támogatásra adta be az igényét, akit jelenleg részmunkaidőben foglalkoztatunk. Mivel még semmilyen igazolást nem tudott hozni, így a munkáltató nem tudta érvényesíteni az anyasági ellátásban részesült munkavállaló után az adókedvezményt. A kérdés az lenne, hogy a gyetről szóló igazolás birtokában – amennyiben az csak két hónap múlva lesz, akkor onnantól – 5 évig (3 + 2) érvényesítheti (69 hónapba belefér) az adókedvezményt a munkáltató, vagyis nem veszíti el a kedvezményt azért, mert később kapja meg az igazolást?
Adózás, ha a bíróság mondja ki a teljesítést
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk építőipari tevékenységet végez. 2013. évben megrendelőnk nem írt alá egy építési projekt végelszámolásához kapcsolódó teljesítési igazolást, nem tudtuk a végszámlát kiállítani, ezért bírósághoz fordultunk. A bíróság első-, és másodfokon (2017-ben) is nekünk adott igazat, ily módon jogosulttá váltunk a végszámla kiállítására. A megrendelő részére ki nem számlázott építőipari munka önköltségét a készletek között tartottuk nyilván befejezetlen építőipari termelésként. Értékvesztést nem számoltunk el, céltartalékot nem képeztünk az adott munkához kapcsolódóan az előző években. Kérdésem arra vonatkozik, hogy a kiállított számlát 2013. évi, vagy a másodfokú ítélet jogerőre emelkedése szerinti teljesítési/áfateljesítési dátummal kell kiállítanunk – azaz mikor teljesült az ügylet adójogilag; illetve szükséges-e önellenőrzéseket benyújtani/számviteli helyesbítéseket végezni 2013. évre vonatkozóan? Arról is meg tudjuk magunkat győzni, hogy az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni mind az árbevételt, mind a befejezetlen termelés önköltségét, illetve arra vonatkozóan is sorakoztathatunk fel érveket, hogy miért lesz 2017. évi a bevétel és a költség. Várjuk szíves segítségét! Köszönettel.
Promóciós nyerteseknek igazolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. promóciós nyereményjátékot szervez, nyereménytárgyakat oszt ki magánszemélyeknek. A kft. mint kifizető a nyereménytárgyak 1,18x-osa után megfizeti és bevallja az szja-t és az ehót. Kérdésem, hogy a magánszemélyeknek kell-e igazolást kiállítani erről és nekik be kell-e vallaniuk ezt az szja-bevallásukban? Ha ki kell állítani igazolást, akkor az M30-at kell-e és melyik sorban kellene feltüntetni a nyereményt és milyen értékkel? Válaszát köszönöm.
Lakásbérlés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy lakást bérel magánszemélytől. A magánszemély ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme után mi valljuk be és fizetjük meg a személyi jövedelemadót havonta. Kérdésem, hogy milyen igazolást kell erről kiadnunk a magánszemélynek?
Az egyszerűsített foglalkoztatásról igazolásokat kell kiadnia a munkáltatónak
Cikk
Mintát és ehhez tartozó magyarázatot közölt az egyszerűsített foglalkoztatásban szerzett bevételről kiadandó munkáltatói igazolásról a NAV.
Közhasznú szervezet igazolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Civil szervezetek igazolásával kapcsolatban kérném szíves tájékoztatását. 1.) Alapítvány, egyesület stb. adományokat kap év közben. Amennyiben nem végez vállalkozási tevékenységet, akkor az alapítvány kiállítja az igazolást, mely szerint a 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklet B) 17. alapján az adomány költség az adományozónál. Mivel nem végez vállalkozási tevékenységet, ezért erre az igazolásra ráírható, hogy a taotörvény 3. számú melléklet A) 13. alapján vállalkozási tevékenységet nem végez. Ebben az esetben további igazolás kiállítására nincs szükség? 2.) Amennyiben a civil szervezet végez vállalkozási tevékenységet, de a támogatást a célszerinti tevékenységéhez kapta, akkor ahhoz, hogy megfeleljünk a taotörvény 3. számú melléklet A)13.-nak, a bevételről, az adóalapról, az eredményről, a társasági adóról nyilatkozni kell. Itt melyik bevételre, adózás előtti eredményre stb. vonatkozik a nyilatkozat? Külön csak a vállalkozási tevékenységet kell vizsgálni? Amennyiben a vállalkozási tevékenység után nem kell társasági adót fizetni, akkor is kiállítható ez a nyilatkozat, ha a szervezet célszerinti tevékenysége nyereséges? Mi a helyzet abban az esetben, ha akár a célszerinti, akár a vállalkozási, vagy esetleg az összesített eredmény veszteséges? Köszönöm!
Közösségen kívüli számla kiállításának szabályai
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. közösségen kívüli országba értékesít, milyen szabályai vannak a számla kibocsátásnak? Az áfatörvény értelmében, ha közösségen kívülre történik az értékesítés és a termék közösségen kívüli kiszállítását az értékesítő tudja igazolni, akkor export miatti adómentességről beszélünk – ez esetben nem számít az, hogy magánszemély vagy adóalany a vásárló (áfatörvény 98. §). A kérdésem az lenne, hogy milyen módon lehet igazolni a kiszállítást egyéni vállalkozói okmányon kívül? Elegendő-e például, ha a termék átvételét a vevő visszaigazolja? Mi történik abban az esetben, ha nem tudja az értékesítő a kiszállítást igazolni? Kell-e ebben az esetben akkor az áfa mértékét szerepeltetni a számlán? Helyesbítő számla kiállítása szükséges abban az esetben, ha mégis áfás számlát kell kiállítani? És ezt elegendő egy számlával egy tekintet eső alá okirattal helyesbíteni? Köszönöm válaszát!
Pályakezdő szochokedvezménye
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkavállaló munkaviszonyát 2017 novemberében kezdi, a vállalatnál. December 5-ei dátummal hoz NAV-os igazolást, mely szerint pályakezdő. A munkáltató igénybe veheti a kedvezményt már novemberre is, hiszen az igazolás szerint pályakezdő volt már akkor is, vagy csak az igazolás kézhezvételétől jár? Köszönöm a választ
Nem vette át a munkát a megrendelő, így döntött a bíróság
Cikk
Füle botját nem mozdította a megrendelő a vállalkozó felhívására, amikor át akarta adni az elvégzett munkát, ezért a bíróságon kötöttek ki, a végső szót pedig a Kúria mondta ki a vállalkozási szerződés teljesítéséről szóló Pfv.V.22.430/2017/8. számú egyedi ügyben.
Egyéni vállalkozó ausztriai munkaviszony mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy Ausztriában 40 órás munkaviszonyban lévő magánszemély szeretne Magyarországon egyéni vállalkozást indítani. A kérdésem az lenne, milyen igazolást kell bemutatnia, hogy Magyarországon másodállású egyéni vállalkozó lehessen? Bognárné
Tőkeemelés igazolása
Kérdés
Egy kft. 2016. 01. 28-án a törvényi előírásoknak megfelelően határozott jegyzett tőkéje 500 ezer forintról 3 millió forintra emeléséről. A jegyzett tőke egy részét azonnal befizették, 2 millió forint befizetését azonban csak 2018.01.28-ig vállalták. Ez a határidő nemsokára lejár, a pénzt több részletben, készpénzben fizették be a házi kasszába. Szabályos-e ez így, és kell-e erről valamiféle igazolást küldeni a cégbíróságnak vagy a NAV-nak, vagy bármely más helyre?
Családi gazdálkodó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy külföldi magánszemélynek Németországban van főállása, Magyarországon családi gazdálkodóként tevékenykedik, ahol tételes költségelszámolást választott. Jelezte a német egészségbiztosítónál, hogy Magyarországon is keletkezik jövedelme. A német tb szerv a magyar bevételét hozzávette a német bevételéhez (feltételezhetően helyesen, figyelemmel a 883/2004 EK rendelet 13. cikkére, hiszen csak egy tagállamban lehet valaki biztosított), és ez alapján állapította meg a járulékot. Kérdésként merül fel, hogy a Németországban a magyar őstermelői bevételre megállapított járulékokat ő Magyarországon – tekintettel, hogy tételes költségelszámoló – levonhatja-e költségként vagy figyelembe veheti-e jövedelemcsökkentő tételként? Ha igen, akkor milyen jogszabály alapján, és kell-e ehhez valamilyen igazolás a külföldi tb szervtől? Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
