Tisztelt Szakértő! Cégünk szolgáltatást nyújt (rendezvényszervezés) egy harmadik országbeli cégnek. A szolgáltatás helye Magyarországon van. Kérdésem volna, ha a vevő rendelkezik olyan igazolással, amely bizonyítja hogy ő adóalany, gazdasági tevékenységet folytat, akkor mentesen számlázunk, ha nem, akkor áfásan? Válaszát megköszönve: Lívia
Banki hitelhez a bank által használt munkáltatói igazolás kitöltését kérik a munkavállalók. Az igazolás a munkavállaló jövedelemadatain kívül a munkabért terhelő levonás és munkabérelőleg adatait is kéri. Valamint a levonás indokát, a levonás összegét és hogy mely időpontig terheli a munkabért a nevezett levonás. Meg lehet adni ezeket az adatokat? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Kérem szíves állásfoglalásukat az alábbi ügyben. A 2007. évi CXXII. törvény 55. paragrafusának (1) bekezdése szerint az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (a továbbiakban: teljesítés). Kérdésem az, hogy ha az ügylet tartalma alapján az állapítható meg, hogy teljesítésigazolás nélkül nem tekinthető teljesítettnek az ügylet, akkor a teljesítési igazolás kiállításával valósul meg az áfatörvény 55. paragrafus (1) bekezdése értelmében vett teljesítés, és ehhez igazodik a számlakibocsátásra nyitva álló határidő számítása is? Ügyféllel kötött szerződés szerint: 1. Igazolt teljesítést követően megrendelésenként utólag jogosult számla kiállítására a vállalkozó. 2. A vállalkozó tudomásul veszi, hogy a megrendelő csak a teljesítésigazolás alapján és a vállalkozó által – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 167. §-ának megfelelően – kiállított, valamint a megrendelő által befogadott számla ellenében teljesít kifizetést. Példa: szervezési feladatok ellátására szerződtünk, a rendezvény 2018.05.01-én megvalósult. A megrendelő által kiállított teljesítési igazolás dátuma 2018. június 6-a. Az alvállalkozó 05.01-i dátummal állítja ki a számláját, mi a 05. havi áfabevallásunkba beállítjuk, de a fentiek szerint a fizetendő áfát csak 06.06-ával valljuk be? A fentiek alapján a tényállásszerű megvalósulás a teljesítési igazolás dátuma 06. 06., vagy a megvalósult rendezvény dátuma, 05.01.? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló részére a tb-kifizetőhely csed ellátást folyósított 2018.02.15-éig, majd az érintett munkavállaló e-mailben bejelentette, hogy a gyermek kikerült a háztartásából. Ezt követően a 2018.02.16-2018.04.13. időszakra a munkavállaló orvosi igazolást nyújtott be "8"-as kóddal, amelyre a tb-kifizetőhely az érintett részére betegszabadságot, valamint táppénzt folyósított. A tb-kifizetőhely ezt követően kérte a munkavállalót, hogy igazolja, a gyermeket ismételten a háztartásában neveli, de a munkavállaló egy e-mailben küldött nyilatkozaton kívül egyéb igazolást nem hajlandó bemutatni. Kérdés, hogy a csed ismételt folyósításának mi a feltétele? A munkavállalónak kell-e újabb csed-igényt benyújtania vagy kell-e igazolnia, hogy a gyermek ismételten a háztartásába került? Kérdés továbbá, hogy a munkavállaló által a kifizetőhelyre benyújtott táppénzes papír az ellátások közötti választásnak minősül, vagy erre vonatkozóan külön nyilatkoztatni kellett volna a munkavállalót az ellátások közötti választásról? Köszönöm.
A korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülők által igénybe vehető családi adókedvezmény érvényesítéséhez szükséges igazolásokra vonatkoztató tájékoztatót tett közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
T. Adózóna! ha a d. pontot vennénk igénybe, akkor kell-e igazolás az intézménytől, ha igen, akkor milyen, és mi az elszámolás menete? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Apuka munka mellett gyedet vett igénybe. A folyósító szerve ezt igazolta is, mely alapján igénybe vettük a szocho- és szakképzési kedvezményt, ami 2+1 évig jár. A gyed időközben lejárt, Apuka gyesre ment, kell újabb igazolást bekérni a gyest folyósító szervtől szocho-kedvezmény további igénybevételére, vagy a korábbi igazolás alapján három évig igénybe vehető a kedvezmény? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! A munkáltató a dolgozónak a házastársa halála miatt temetési segélyt folyósít. A halotti anyakönyvi kivonat másolatát a munkáltató elkérheti-e, illetve megőrizheti-e? Ha nem, akkor milyen dokumentum szolgálhat a segély folyósításának igazolására? Válaszát előre is köszönöm!
Egy profitorientált gazdasági társaság honlapján keresztül lehetne támogatni az ott regisztrált felhasználók ötleteinek a megvalósulását. Ezzel kapcsolatos kérdéseim: 1. Ha magánszemély is támogatná az ötlet megvalósulását, akkor felé tartozunk valamilyen elszámolással, igazolás kiállítással, esetleg számlakiállítási kötelezettségünk van-e? 2. Milyen adóvonzata van, ha magánszemélytől, illetve ha gazdasági társaságtól érkezik a felajánlott összeg (áfafizetési, illetve számla kiállítási kötelezettség felmerülhet-e), vagy ez támogatásnak minősül, és csak a társaságiadó-fizetési kötelezettség keletkezik?
Ismét az adótartozás elévülésről kérdezem: mint a választ megkapva, milyen visszaigazolást kapunk a NAV-tól, hogy elévülés miatt törölte a tartozást? Csak a folyószámla-kivonaton láttuk, az elegendő igazolás? És akkor azt bevételként kell figyelembe venni és adózni utána? Újabb tartozást felhalmozni?
Tisztelt Szakértő! A kapott válaszból számomra nem egyértelmű, hogy a könyvelőt terheli-e felelősség vagy sem. Az világos, hogy az A1 igazolás bemutatás a hatóság (!) részére elengedhetetlen, HA ellenőrzésre kerül a sor, azonban a kérdés, hogy ha az ügyfél megfelelő tájékoztatást kapott az igazolás természetéről, annak hiányának esetleges jogkövetezményeiről, és ezután kifejezetten arra utasítja a könyvelőt, hogy a járulékbevallást úgy készítse el, hogy ő rendelkezik az A1-el, akkor a könyvelőt terheli-e például büntetőjogi felelősség azért, mert fizikai valójában nem látta az igazolást? A NAV-tól kapott tájékoztató szerint ők nem vizsgálják, nem is vizsgálhatják a könyvelő felelősségét. Ezzel szemben a Btk. költésgvetési csalás törvényi tényállása a valótlan tartalmú nyilatkozattal már formailag megvalósulhat, még ha a szándékosság hiányát az ügyfél nyilatkozata alapján elvileg könnyen bizonyítani lehetne (de ki akar ide eljutni). Másrészt minden bevallás az ügyfél nyilatkozatára épül, hiszen az A1 igazolást is legfeljebb egy alkalommal kéri be a könyvelő és nem minden havi bevalláshoz külön kér igazolást. Például az ügyfél másik biztosítotti jogviszonyának megszűnéséről sem kapunk információt csak ha az ügyfél ezt átadja, annak hiányában pedig megtörténhet, hogy ismét valótlan tartalmú nyilatkozatot teszünk (önhibánkon kívül persze) és formailag előáll a Btk.-s tényállás. Tagadjuk meg az ügyfél kérését a járulékbevallásait illetően, amíg nem kapjuk kézhez az A1-et vagy ez azért túlzás?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. alkalmazottjának édesapja elhunyt. Kérdés: Milyen módon és összegig tudja adómentesen támogatni a munkavállalót a munkáltató, milyen iratokkal, bizonylatokkal kell alátámasztani, illetve van-e valamilyen bevallási, jelentési kötelezettség utána? Válaszát megköszönve, tisztelettel,Szabóné
TISZTELT Szakértő(nő)! Kérdésünket kiegészítjük azzal, hogy a kérdésben jelzett megbízási jogviszonyos munkát a munkatársunk a 36 órát meghaladó főállása/munkaviszonya mellett végezte el és az Oktatási Hivatal által kiadott igazolásban nincs feltüntetve, hogy ez ténylegesen hány órai munkavégzést jelentett, így szerintünk nincs jogalap az Oktatási Hivatal "Összevont igazolásának" felülbírálatára!
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy személyi kedvezmény igénybe vehető-e rokkantsági ellátás esetén, ha az ellátásban részesülő rendelkezik az ellátás mellett adóköteles jövedelemmel? Amennyiben igen, elégséges-e a rokkantsági ellátást megállapító határozat igazolásként az adókedvezmény igénybevételéhez?
TISZTELT Szakértő(nő)! Egyik munkatársunk 2010.05.03-tól 2010. 07.16-ig megbízási jogviszonyban dolgozott az Oktatási Hivatalnak, melynek "Összevont igazolása" szerint 26 985 forintot vettek figyelembe nyugdíjjárulék-alapként, és ez után le is vonták a 10 százalékos nyugdíj-járulékot. Ám ezt az összeget nem hajlandó figyelembe venni a nyugdíjbiztosítási adatokat nyilvántartó szerv, arra hivatkozva, hogy a kereseti igazolásban szereplő összeg nem éri el a minimálbér 30 százalékát. Joga van-e a nyugdíjbiztosítási adatokat nyilvántartó szervnek felülbírálni, figyelmen kívül hagyni a foglalkoztató által kiadott és a NAV-hoz is bejelentett igazolások tartalmát? Mit lehet/kell tenni ebben a helyzetben a "nyugdíjbiztosítási adatok egyeztetési eljárása" során?! Kérjük, hogy válaszát szíveskedjék tételes joghelyekre való hivatkozással alátámasztani!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték