424 találat a(z) igazolás cimkére
Hivatkozás: könyvelői felelősség A1 igazolás hiánya esetében
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kapott válaszból számomra nem egyértelmű, hogy a könyvelőt terheli-e felelősség vagy sem. Az világos, hogy az A1 igazolás bemutatás a hatóság (!) részére elengedhetetlen, HA ellenőrzésre kerül a sor, azonban a kérdés, hogy ha az ügyfél megfelelő tájékoztatást kapott az igazolás természetéről, annak hiányának esetleges jogkövetezményeiről, és ezután kifejezetten arra utasítja a könyvelőt, hogy a járulékbevallást úgy készítse el, hogy ő rendelkezik az A1-el, akkor a könyvelőt terheli-e például büntetőjogi felelősség azért, mert fizikai valójában nem látta az igazolást? A NAV-tól kapott tájékoztató szerint ők nem vizsgálják, nem is vizsgálhatják a könyvelő felelősségét. Ezzel szemben a Btk. költésgvetési csalás törvényi tényállása a valótlan tartalmú nyilatkozattal már formailag megvalósulhat, még ha a szándékosság hiányát az ügyfél nyilatkozata alapján elvileg könnyen bizonyítani lehetne (de ki akar ide eljutni). Másrészt minden bevallás az ügyfél nyilatkozatára épül, hiszen az A1 igazolást is legfeljebb egy alkalommal kéri be a könyvelő és nem minden havi bevalláshoz külön kér igazolást. Például az ügyfél másik biztosítotti jogviszonyának megszűnéséről sem kapunk információt csak ha az ügyfél ezt átadja, annak hiányában pedig megtörténhet, hogy ismét valótlan tartalmú nyilatkozatot teszünk (önhibánkon kívül persze) és formailag előáll a Btk.-s tényállás. Tagadjuk meg az ügyfél kérését a járulékbevallásait illetően, amíg nem kapjuk kézhez az A1-et vagy ez azért túlzás?
Temetési segély vagy kegyeleti hozzájárulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. alkalmazottjának édesapja elhunyt. Kérdés: Milyen módon és összegig tudja adómentesen támogatni a munkavállalót a munkáltató, milyen iratokkal, bizonylatokkal kell alátámasztani, illetve van-e valamilyen bevallási, jelentési kötelezettség utána? Válaszát megköszönve, tisztelettel,Szabóné
Köteles-e figyelembe venni a kereseti igazolást a nyugdíjbiztosítási nyilvántartástartást vezető szerv?- 2. Kiegészítés
Kérdés
TISZTELT Szakértő(nő)! Kérdésünket kiegészítjük azzal, hogy a kérdésben jelzett megbízási jogviszonyos munkát a munkatársunk a 36 órát meghaladó főállása/munkaviszonya mellett végezte el és az Oktatási Hivatal által kiadott igazolásban nincs feltüntetve, hogy ez ténylegesen hány órai munkavégzést jelentett, így szerintünk nincs jogalap az Oktatási Hivatal "Összevont igazolásának" felülbírálatára!
Személyi kedvezmény rokkantsági ellátás esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy személyi kedvezmény igénybe vehető-e rokkantsági ellátás esetén, ha az ellátásban részesülő rendelkezik az ellátás mellett adóköteles jövedelemmel? Amennyiben igen, elégséges-e a rokkantsági ellátást megállapító határozat igazolásként az adókedvezmény igénybevételéhez?
Köteles-e figyelembe venni a kereseti igazolást a nyugdíjbiztosítási nyilvántartástartást vezető szerv?
Kérdés
TISZTELT Szakértő(nő)! Egyik munkatársunk 2010.05.03-tól 2010. 07.16-ig megbízási jogviszonyban dolgozott az Oktatási Hivatalnak, melynek "Összevont igazolása" szerint 26 985 forintot vettek figyelembe nyugdíjjárulék-alapként, és ez után le is vonták a 10 százalékos nyugdíj-járulékot. Ám ezt az összeget nem hajlandó figyelembe venni a nyugdíjbiztosítási adatokat nyilvántartó szerv, arra hivatkozva, hogy a kereseti igazolásban szereplő összeg nem éri el a minimálbér 30 százalékát. Joga van-e a nyugdíjbiztosítási adatokat nyilvántartó szervnek felülbírálni, figyelmen kívül hagyni a foglalkoztató által kiadott és a NAV-hoz is bejelentett igazolások tartalmát? Mit lehet/kell tenni ebben a helyzetben a "nyugdíjbiztosítási adatok egyeztetési eljárása" során?! Kérjük, hogy válaszát szíveskedjék tételes joghelyekre való hivatkozással alátámasztani!
Papírmentes NAV, 3. része a kérdésnek
Kérdés
Egyáltalán, az irat létéről sem tudnánk, ha egy becsületes NAV alkalmazott telefonon meg nem kereste volna a céget, hogy akkor most mi van, miért nem veszik át? És ez az pont, ami mindenkit érint! Mert a NAV úgy hozhat határozatokat és büntethet, hogy a fordított bizonyítási teher miatt nem tudod igazolni, hogy sosem láttál tőlük határozatot. Ha nem érnek el téged elektronikusan, akkor idéntől ügygondnokot neveznek ki, aki "elméletben" téged képvisel, helyettesít az ügyedben, amiről te nem is tudsz! Lefolytatják úgy az ügyeket, hogy egyszer csak azzal szembesülsz, a végrehajtó kilakoltat olyan tartozásért, amiről nem is tudsz és ami lehet, hogy valójában sosem létezett! A kérdésem a következő: mit javasoljunk a magánszemélyeknek és vállalkozásoknak, milyen módon tudják hitelesen igazolni, ha NAV vagy bármely egyéb iratot sosem kaptak meg, annak létezéséről sem tudnak? Hogyan előzhető meg, hogy tömeges eljárások induljanak tetszőleges határozatok alapján, az ügyfeleket saját védelmükből kizárva, hiszen az ellenük folyó ügyekről sem tudnak ezen a módon?
Számvitel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: közhasznú alapítványnak juttatott támogatás esetén ha az igazolás kelte 2017.12., de a juttatás időpontja 2018.01. hó, 2017. vagy 2018. évi ráfordításként kezelendő az adott támogatás? Valamint 2017. vagy 2018. évi társaságiadóalap-csökkentő tétel a juttatás 20 százaléka? köszönettel a választ.
Szochokedvezmény visszafoglalkoztatás esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Pályakezdő munkavállaló adott időponttól határozott idejű munkaszerződéssel dolgozott egy cégnél. A szerződés lejárta után fizikailag maradt a társaságnál, de kölcsönző cégen keresztül foglalkoztatták, majd pár hónap után felvette határozatlan idejű munkaviszonyba ugyanez a cég. Azt szeretném megtudni, hogy a NAV-os 180 napos igazolás alapján, melyet kikértek a legelső határozott idejű munkaszerződés létesítésekor, a határozatlan idejű munkaszerződés kötésekor, felhasználható-e? Hiszen fizikailag mindig ugyanannál a cégnél dolgozott, csak egy átmeneti időszakban kölcsönözve volt a munkavállaló. Ha újat kérnék, már nem biztos, hogy kiadnák. Szíves válaszát előre is köszönöm.
Így igazolhatja, ha nem tudja határidőben teljesíteni adózási kötelezettségét
Cikk
Egyes kötelezettségek késedelmes teljesítésének kimentésére szolgáló igazolási kérelem nyomtatványt tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Szochokedvezmény
Kérdés
Gyesről visszatérő munkavállalónk gyermeknevelési támogatásra adta be az igényét, akit jelenleg részmunkaidőben foglalkoztatunk. Mivel még semmilyen igazolást nem tudott hozni, így a munkáltató nem tudta érvényesíteni az anyasági ellátásban részesült munkavállaló után az adókedvezményt. A kérdés az lenne, hogy a gyetről szóló igazolás birtokában – amennyiben az csak két hónap múlva lesz, akkor onnantól – 5 évig (3 + 2) érvényesítheti (69 hónapba belefér) az adókedvezményt a munkáltató, vagyis nem veszíti el a kedvezményt azért, mert később kapja meg az igazolást?
Adózás, ha a bíróság mondja ki a teljesítést
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk építőipari tevékenységet végez. 2013. évben megrendelőnk nem írt alá egy építési projekt végelszámolásához kapcsolódó teljesítési igazolást, nem tudtuk a végszámlát kiállítani, ezért bírósághoz fordultunk. A bíróság első-, és másodfokon (2017-ben) is nekünk adott igazat, ily módon jogosulttá váltunk a végszámla kiállítására. A megrendelő részére ki nem számlázott építőipari munka önköltségét a készletek között tartottuk nyilván befejezetlen építőipari termelésként. Értékvesztést nem számoltunk el, céltartalékot nem képeztünk az adott munkához kapcsolódóan az előző években. Kérdésem arra vonatkozik, hogy a kiállított számlát 2013. évi, vagy a másodfokú ítélet jogerőre emelkedése szerinti teljesítési/áfateljesítési dátummal kell kiállítanunk – azaz mikor teljesült az ügylet adójogilag; illetve szükséges-e önellenőrzéseket benyújtani/számviteli helyesbítéseket végezni 2013. évre vonatkozóan? Arról is meg tudjuk magunkat győzni, hogy az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni mind az árbevételt, mind a befejezetlen termelés önköltségét, illetve arra vonatkozóan is sorakoztathatunk fel érveket, hogy miért lesz 2017. évi a bevétel és a költség. Várjuk szíves segítségét! Köszönettel.
Promóciós nyerteseknek igazolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. promóciós nyereményjátékot szervez, nyereménytárgyakat oszt ki magánszemélyeknek. A kft. mint kifizető a nyereménytárgyak 1,18x-osa után megfizeti és bevallja az szja-t és az ehót. Kérdésem, hogy a magánszemélyeknek kell-e igazolást kiállítani erről és nekik be kell-e vallaniuk ezt az szja-bevallásukban? Ha ki kell állítani igazolást, akkor az M30-at kell-e és melyik sorban kellene feltüntetni a nyereményt és milyen értékkel? Válaszát köszönöm.
Lakásbérlés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy lakást bérel magánszemélytől. A magánszemély ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme után mi valljuk be és fizetjük meg a személyi jövedelemadót havonta. Kérdésem, hogy milyen igazolást kell erről kiadnunk a magánszemélynek?
Az egyszerűsített foglalkoztatásról igazolásokat kell kiadnia a munkáltatónak
Cikk
Mintát és ehhez tartozó magyarázatot közölt az egyszerűsített foglalkoztatásban szerzett bevételről kiadandó munkáltatói igazolásról a NAV.
Közhasznú szervezet igazolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Civil szervezetek igazolásával kapcsolatban kérném szíves tájékoztatását. 1.) Alapítvány, egyesület stb. adományokat kap év közben. Amennyiben nem végez vállalkozási tevékenységet, akkor az alapítvány kiállítja az igazolást, mely szerint a 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklet B) 17. alapján az adomány költség az adományozónál. Mivel nem végez vállalkozási tevékenységet, ezért erre az igazolásra ráírható, hogy a taotörvény 3. számú melléklet A) 13. alapján vállalkozási tevékenységet nem végez. Ebben az esetben további igazolás kiállítására nincs szükség? 2.) Amennyiben a civil szervezet végez vállalkozási tevékenységet, de a támogatást a célszerinti tevékenységéhez kapta, akkor ahhoz, hogy megfeleljünk a taotörvény 3. számú melléklet A)13.-nak, a bevételről, az adóalapról, az eredményről, a társasági adóról nyilatkozni kell. Itt melyik bevételre, adózás előtti eredményre stb. vonatkozik a nyilatkozat? Külön csak a vállalkozási tevékenységet kell vizsgálni? Amennyiben a vállalkozási tevékenység után nem kell társasági adót fizetni, akkor is kiállítható ez a nyilatkozat, ha a szervezet célszerinti tevékenysége nyereséges? Mi a helyzet abban az esetben, ha akár a célszerinti, akár a vállalkozási, vagy esetleg az összesített eredmény veszteséges? Köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
