1560 találat a(z) gyed cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem 2018. szeptember elejére kisbabát vár. Jelenlegi munkahelyén, ahol 2016 júliusa óta dolgozott, megszűnik a munkaviszonya 2018.01.31-én. Jelenleg egy kft. ügyvezetője is, ahonnan nem vesz fel juttatást. Eddigi bruttó fizetése 330 ezer forint körüli volt, most januárban. Ön szerint mi lenne számára a legkedvezőbb csed és gyed szempontjából? Ha el tud helyezkedni egy másik helyen munkavállalóként, vagy ha ügyvezetőként felvesz jövedelmet saját cégéből? Mi a helyzet akkor, ha csak részmunkaidőben tud elhelyezkedni és mellette ügyvezetői munkaviszonyából is vesz ki jövedelmet? Kérem mielőbbi válaszát. Köszönettel

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2017. február 8-án született gyermekkel az édesapa van otthon gyeden. Most érkezett a Bp. Főv. Kormányhivatalától egy adóelőleg-nyilatkozat a 2018. éves családi kedvezmény igényléséről. A kitöltési útmutatóban a jogosultság jogcíme a következő: 4. Gyermek után családi pótlékra jogosult, vagy ilyen jogosulttal közös háztartásban élő házastárs. A nyomtatvány II. részében már házastársa/élettársa szerepel. Az édesapa és édesanya nem házastársak, csak élettársak. Az édesapa még a gyermek születése előtt nyilatkozott, hogy a gyermek az ő gyermeke. Mivel az édesanya fontos munkakört tölt be, ezért az édesapa maradt otthon a gyermekkel gyeden. Most viszont kételkedni kezdtem, hogy ezt egyáltalán szabad volt megtenni, vagy törvénybe ütköző cselekedet volt. Abban reménykedem, hogy a 4. jogcímnél kimaradt a házastárs után az élettárs. Kérem segítségüket, melyet előre is nagyon szépen köszönök.

Cikk

Főszabály szerint a kisadózó vállalkozás a bejelentett kisadózó után a havi tételes adót (legyen szó 25, 50 vagy éppen 75 ezer forintról) minden megkezdett naptári hónapra köteles megfizetni, azzal, hogy amennyiben az adott hónapban a kisadózó egyetlen napot is főállású volt, akkor az ennek megfelelő összeget kell lerónia a hónap egészére vonatkozóan. Ez alól is van azonban kivétel, mutatjuk, mely esetekben.

Kérdés

Tisztelt Cím! Kérjük szíves állásfoglalásukat az alábbi kérdésben: Közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. tv. hatálya alá tartozó köztisztviselő részére, az alábbi ellátások folyósítása esetén, a jelenlegi jogszabályi előírások szerint jár-e cafeteria juttatás: CSECSEMŐGONDOZÁSI DÍJ (CSED) GYERMEKGONDOZÁSI DÍJ (GYED) GYERMEKGONDOZÁST SEGÍTŐ ELLÁTÁS (GYES) Válaszukat előre is köszönjük Ványi Rita

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Csedre, illetve gyedre jogosultsággal kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Párommal elgondolkodtunk egy harmadik gyermek vállalásán, előtte viszont ismernünk kellene az anyagi lehetőségeinket. Jelenlegi munkahelyemen 2010. február 17. óta állok alkalmazásban. Az első gyerekkel 2013. májustól december 31-éig táppénzen voltam veszélyeztetett terhesként. 2014.01.01-től tgyáson, majd 2016.01.01-ig gyeden, 2017.01.01-ig pedig gyesen voltam. Közben a második gyerekkel 2015.03.13-tól tgyáson, majd 2017.03.13-ig gyeden, 2018.03.13-ig pedig gyesen vagyok. Ha a harmadik gyerekkel 2018.03.14-től táppénzen lennék (veszélyeztetett terhesként – sajnos ez nekem muszáj), míg megszületne 2018. október-november környékén, jogosult lennék-e ez a harmadik gyermekkel csed, illetve gyed ellátásokra? Ha igen, miből számolják? A táppénzből, a gyesből vagy a szerződés szerinti béremből? Ha nem, akkor csak a gyes van 3 évig? Segítségét előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Jól gondoljuk-e, hogy ikergyermek esetén sincs különbség a szabadság kiadásakor abban, hogy a csed teljes idejére és a gyed első 6 hónapjára jár a szabadság? Kérjük segítségüket a megadott adatok alapján a helyes szabadságmennyiség kiszámításában. A munkavállaló 1979.06.01-én született és 2015.09.15-én ikergyermekei születtek. Érdeklődni szeretnénk, hogy ebben az esetben honnan indul a csed számítása, ha a munkavállaló 2015. 07.22-től 2015.09.14-ig táppénzen volt. Jól gondoljuk-e, hogy 2015.07.22-től kell kiszámolni a 168 napot, és 2016.01.05-ig tart a csed ideje, és 2016.01.06-tól indul a gyed ideje. Jól gondoljuk-e, hogy a gyed első 6 hónapját a 183 nap alapján célszerű meghatározni? Segítségüket előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyarországon (Sopronban) élő, Bécsben dolgozó nő 2 éves gyermekével otthon van, Ausztriából kapja az ottani munkaviszonya alapján az itthoni gyednek megfelelő ellátást. Második gyermekét augusztusra várja, de mivel ott 2 évig jár a "gyed" – ami január 20-án lejár –, vissza kellene mennie néhány hónapra dolgozni a jogfolytonosság miatt. Ez sajnos nem lehetséges, a napi 3 óra ingázás, és a munka jellege miatt. Egyéb munkaviszony létesítése itthon szinte lehetetlen a várandósság miatt. Kérdés: 1: Ha munkanélküli lesz 6 hónapig (szülésig) kap-e, és ha igen, milyen ellátást a szülés után? 2. Ha egyéni vállalkozást nyitna (esetleg kataalanyként) szülés után milyen ellátást kaphat? Beszámításra kerül-e az Ausztriában töltött jogviszony időben és pénzösszegben? Köszönöm válaszát. --

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik alkamazottunk hozott igazolást, hogy a gyermeke tartósan beteg, tejallergiája van K522 BNO kód alapján. Alanyi adómentesség nem illeti meg szerintem, mert nem ő a beteg, hanem a gyereke. De azt mondja, hogy 8 éves koráig gyeden maradhat a gyermekével, és szochokedvezmény is megilleti. Ez a gyermekgondozási díj kedvezmények közé sorolandó, ami 2+1 évig adható? Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk határozott idejű munkaviszonya 2017.12.31-én szűnt meg, miközben jelenleg is gyedet kap 2016 júniusában született gyermeke után. A munkavállaló jelenleg terhes a második gyermekével, ennek tényét viszont a kiléptetést megelőzően nem közölte velünk. Munkavállalónk csak a kiléptetése után ébredt rá, hogy a 2018. áprilisában születendő második gyermeke után gond lehet a csed és gyed igénybe vételével, ezért arra kért minket, hogy vegyük őt vissza munkaviszonyba a korábbi szerződésének megfelelően. Ezután pedig engedélyezzünk számára a belépés kezdőnapjával rögtön fizetés nélküli szabadságot. Kérdéseim: 1. Érhet-e minket bármilyen joghátrány, illetve jogi következmény az egészségbiztosító részéről, ha a veszélyeztetett terhes kismama érdekében azért biztosítunk újabb alapjogviszonyt számára, hogy jogosult lehessen a fenti pénzbeli ellátásokra? 2. Valóban jogosulttá válik-e a fenti várandós munkavállalónk csedre és gyedre, ha a munkaviszonyát 2018.01.12-2018.03.31-ig határoznánk meg a korábbi jogviszonya szerinti feltételekkel, 2018.01.12-ével fizetés nélküli szabadságra küldenénk, és a szülés napját megelőzően márciusban elindítanánk a csedet a második gyermekre tekintettel? 3. Érinti-e az első gyermek utáni gyedfolyósítást az, ha időközben csedet igénylünk a munkavállaló részére a második gyermek után, vagy a két juttatás párhuzamosan jár a munkavállalónak? Mihamarabbi válaszukat előre is köszönjük. Üdvözlettel B.Gy.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett a várandós kismama tag és ügyvezető egy kft.-ben, személyesen közreműködik. A kérdésem pedig a következő: a 36 órát meghaladó munkaviszony esetében gyeden van, akkor a saját kft.-ben a személyes közreműködés esetén fennáll-e a járulékfizetési kötelezettség? Válaszát nagyon szépen köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Első gyermek születése: 2016.02.10., a második gyermek várható születése 2019.02.10. előtt (az első gyermek születését követő három éven belül). Az első gyermek várhatóan 2018.02.01-én elkezdi a bölcsődét, az édesanya nem folytat kereső tevékenységet, nem megy vissza dolgozni, de megmarad a munkaviszonya a foglalkoztatóval (2019.02.10-ig fizetés nélküli szabadságon van). Így a szülő 2018.02.01-2018.02.10. között nem jogosult a gyermekgondozási díjra. Ezt követően 2018.02.11-től gyermekgondozást segítő ellátásban részesül. Kérdés, hogy ebben az esetben mi alapján számítják ki a második gyermek után járó csecsemőgondozási díj összegét? A korábbi (első gyermek megszületése előtt folytatott) keresőtevékenység alapján kiszámított díjat állapítják meg, vagy ezt az összeget befolyásolja, hogy 2018 februárjában 10 napig nem jogosult gyermekgondozási díjra? Azaz ebben az esetben alkalmazható-e a 1997. évi LXXXIII. törvény 42. § (4a)[1] bekezdése, miszerint tekintettel a 4(b) [2]bekezdésben megfogalmazott korlátozásra?

Kérdés

Tisztelt Ügyintéző! Várandós munkavállalónk júniusban fog szülni. Cégünknél 4 órás munkaviszonyban áll, 2015.09.14-től folyamatosan. Egy másik cégnél szintén van egy 4 órás állása 2017.06.01-től folyamatosan. Szülés előtt – áprilistól – szeretne táppénzre menni. Mi lesz a csed és a gyed alapja? A táppénz időszaka befolyásolja az ellátások összegét, vagy a munkabére alapján állapítják meg azt? Köszönettel: Nagyné

Kérdés

A lányom több mint 2 éve napi 2 órában van bejelentve, 35 000 Ft /hó munkabért kap. Állapotos lett, a szülés várható időpontja 2018. 05. 22. 2018. 02. 01-jétől felvenném heti 40 órás munkaviszonyba 250 000 Ft-ért, mellette a 2 órás is megmaradna 40 000 forinttal. Kérdésem: mennyi lenne a várható csed és gyed? Hogyan jár jobban, ha marad a 2 órás munkaviszonya vagy nem? Esetleg ha szünetelő katás egyéni vállalkozását újraindítaná a 75000 Ft-os emelt katával?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Bizalmi vagyonkezelés

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Telekértékesítés

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink