Egy egyéni vállalkozó gyed, illetve gyes mellett szeretné folytatni a vállalkozási tevékenységét. Egyéni vállalkozókénti tevékenysége után milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik a gyed, illetve gyes mellett? Válaszukat köszönjük
Tisztelt Szakértő! A családban a férj kereső, 8 órás munkaviszonyban dolgozik. A feleség diplomás gyedet kap. Amikor lejár a gyed, a férj/apa jogosult lesz a gyed igénybevételére? Ha igen, hol lehet igényelni?
Tisztelt Szakértő! Az apa 2017. májusban gyed ellátásban részesül. Mellette társas vállalkozó, de munkát nem végez. A vállalkozására tekintettel van-e egyéni közteher-fizetési kötelezettsége, szochót kell-e fizetnie?
Tisztelt Szakértő! Férfi munkavállalónk 2016 decemberében született, harmadik gyermekével szeretne gyedet igénybe venni. A csedet az édesanya veszi jelenleg igénybe, 2017 május végén ez lejár. A gyedet már a férj szeretné igényelni. Cégünk nem tb-kifizetőhely. Hogyan kell eljárnom? Milyen papírokat kell benyújtanom? A csed lejártát követően az édesapa rögtön igényelheti a gyedet? Mellette maradna ugyanúgy 8 órás munkaviszonyban. Köszönöm! Előző kérdésemre már válaszolt, köszönöm! Annyival egészíteném ki, hogy az édesanya biztosítási jogviszony hiányában nem cseden, hanem gyesen van jelenleg is. Megigényelhetem-e az édesapa részére a gyedet, a gyermek féléves kora előtt (05. 28-án tölti be), mivel az édesapa most is dolgozik, és úgy tudom, gyed mellett a gyermek féléves koráig nem lehet dolgozni? Természetesen a gyed igénylésével együtt az édesanya gyesét kérjük megszüntetni. Köszönöm!
Egy kft. munkaviszonyban lévő tagja munkaviszonyban látta el az ügyvezetést, időközben gyermeket vállalt és jelenleg gyeden van. A társasági szerződés módosításra került 2017 májusában, az ügyvezetést a továbbiakban megbízási jogviszonyban látja el, díjazás nélkül. Kérdésünk, hogy a T1041-es nyomtatványon ezt a változást hogyan kell jelentenünk?
Jelenleg első gyermekével gyeden lévő kismama, aki 2011.01.22-től napi 8 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló 2016.11.06-tól táppénzen, majd 2016.04.04.-től 2016.09.18-ig (napi br. 4685 Ft) cseden, majd 2016. 09.19-től 2018.04.04-ig (br.4685 Ft) gyeden van ’A’ munkáltatónál. 2017.03.29-től (gyed alatt) kft.-t alapít férjével, ahol ügyvezető és személyesen közreműködő tag (36 órás munkaviszony és gyed mellett), s ezért díjazás illeti meg (’B’ jogviszony). Második gyermeküket tervezik, ezért kérdés az, hogy ’A’ vagy ’B’ munkáltatótól szerzett jövedelem lesz a második gyermekre vonatkozó csed, gyed számításának alapja? Hány napi foglalkoztatottság és/vagy mennyi összegtől lesz a ’B’ munkáltatótól kapott (személyes közreműködésre fizetett díj) a következő /gyed alapja? Vagy marad a korábban megállapított csed, gyed összege, hiszen ’A’ munkáltatónál továbbra is megmarad a jogviszonya?
Tisztelt Szakértő! Egyik dolgozónk, aki 2017.04.01-től van jogviszonyban nálunk, 2017.04.01-től gyedet is szeretne igényelni, mivel a felesége külföldön dolgozik. Előtte ő is külföldön dolgozott, és itthon nem volt biztosított. Kérdésem az lenne, hogy jogosult-e a gyed-re, illetve, ha igen, akkor azt a jelenlegi szerződés szerinti összegből kell számolni? Válaszát előre is köszönöm. Tóthné Varga Veronika
Tisztelt Szakértő! Férfi munkavállalónk 2016 decemberében született, harmadik gyermekével szeretne gyedet igénybe venni. A csedet az édesanya veszi jelenleg igénybe, 2017. május végén ez lejár. A gyedet már a férj szeretné igényelni. Cégünk nem tb-kifizetőhely. Hogyan kell eljárnom? Milyen papírokat kell benyújtanom? A csed lejártát követően az édesapa rögtön igényelheti a gyedet? Mellette maradna ugyanúgy 8 órás munkaviszonyban. Köszönöm!
A várandós anyuka november 1-jén fog szülni, már öt hete betegállományban van. Betegállományát megszakítaná, és kivenné még a 2016. évről bent maradt szabadságát, valamint a 2017-re járó szabadságát. A szabadság ideje alatt vagy egyéni vállalkozást indítana, vagy katás egyéni vállalkozóként dolgozna, vagy másodállásban bejelentik munkaviszonyba. Ezen jogviszonyoknál a vállalkozói kivét, befizetett kata, illetve munkabér alapja lesz-e a csednek, illetve a gyednek. Érdemes-e szülési idő előtt magasabb béren bejelenteni a kismamát, vagy nagyobb összegű vállalkozói kivétet kiírni, hogy a csed, illetve a gyed összege magasabb legyen? Ha igen, mennyi idővel kellene szülés előtt, és mennyi időtartamra szóljon a magasabb járulékfizetés, és maximum milyen összeg legyen havonta?
Tisztelt Szakértő! Egy házaspárnak 2 gyereke van, 4 és 1,5 évesek. A feleség otthon van a kisebb gyerekkel gyeden, ill. gyesen, miközben a nagyobb már óvodába jár. Jogosult-e a férj arra, hogy az idősebb gyerek betegsége esetén a gyermekorvostól táppénzes papírt kérjen, és maga is otthon maradjon a beteg gyermekkel? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Korábban feltett kérdésem pontosítása végett kérdezek újra. Előre is köszönöm a választ. Adott egy kismama gyeden a gyermekkel, rövid időn belül kistestvért terveznek. A kismama saját vállalkozásban, de munkaviszonyban (heti 36 óra) dolgozik. Ha visszamegy dolgozni gyed mellett, megemelt munkabérrel egy rövid időre, teszem azt egy napra, utána veszélyeztetett terhességgel táppénzre, akkor ebben az esetben a táppénz, majd a későbbi csed/gyed számítási alapja a szerződéskori jövedelem lesz, vagy a ténylegesen elért jövedelem, vagy a korábbi jövedelem (ami alapján a jelenlegi gyermekre tekintettel kapja az ellátást)? Vagy a minimálbér kétszerese? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A vállalkozásnál egy dolgozó jelenleg gyeden van. A sok munka miatt a vállalkozás foglalkoztatná, nem rendszeresen, havi néhány napban, szükség szerint. Milyen formában teheti ezt meg, azaz milyen jogviszony lenne ez, hiszen már van egy jogviszonya ,,munkaviszony" , ami rendszeres foglalkoztatást jelent. Ez pedig egy nem rendszeres, alkalmi munka lenne? Hogyan kell ezt lejelenteni a 1741-en.? Köszönöm segítségüket!
Kérdésem, hogy az egyéni vállalkozó, aki a járulékokat 241 500 forint után fizet (161 000 forint 150 százaléka) gyermekszülés után a 241 500 forint 70 százalékára jogosult ? Illetve jogosult lesz-e a 222 000 forint (maximált mérték) 70 százalékára?
Noha a kata és a kiva szabályait ugyanazon törvényben (2012. évi CXLVII.) találjuk, a két adózási forma társadalombiztosítási szempontból (is) teljesen más logikát követ. Míg a kisadózás egy új (az egyéni és társas vállalkozótól teljesen különböző) biztosítási jogviszonyt keletkeztet (vagy éppen kizárja valamennyi tb-ellátásból a kisadózást választó vállalkozót), addig a kiva nem érinti a tulajdonos tagok társadalombiztosítási jogállását.
Tisztelt Szakértő! Kérdésünk gyermekgondozási ellátásokkal (csed és gyed) kapcsolatos. Egy állapotos kismamának 9 éve van folyamatos biztosítási jogviszonya. Jelenlegi munkahelyén (2013-tól) minden évben az aktuális garantált bérminimum a bruttó bére. A munkaviszonya május 31-ével meg fog szűnni. Június 1-jétől egyéni vállalkozó lesz, ahol június, július és augusztus hónapokban havi bruttó 285 ezer forintos vállalkozói kivét után szándékozik megfizetni a járulékokat. Szeptember 1-jétől a szülés várható időpontjáig (szeptember 23.) táppénzt, majd a szülés napjától csecsemőgondozási díjat, később gyermekgondozási díjat igényelne. Kérdésem, hogy az előzőekben felvázolt esetben mely időszakot számítják az ellátások megállapításánál irányadó időszaknak és mekkora összegű csed, illetve gyed ellátásokra számíthat a kismama, ha születendő gyermeke a harmadik lesz és a három gyermek után ő veszi igénybe a családi adókedvezményt és járulékkedvezményt is? Köszönöm válaszát!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték