Tisztelt Szakértő! Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a megbízási jogviszonyra tekintettel jelenleg gyeden lévő kismama kaphat-e majd ellátást születendő második gyermekére? (Az első gyermek születése óta otthon van, nem dolgozik. A második gyermek megszületése az első gyermekre járó gyes időszakában várható.) Segítségét köszönöm, előre is!
Tisztelt Szakértő! Érintett munkavállaló gyed mellett vállalkozóként szeretne számlázni annak a cégnek, ahol gyeden van (a gyed mellett nem tud vállalni fix óraszámú és fix munkarendben való személyes munkavégzést). Ettől a cégtől származó bevétele éves szinten átlépné az 1 m forint összeget. A munkavégzés a munkavállaló saját tulajdonában levő székhelyén történne, a feladatok elvégzése semmilyen személyes jelenlétet nem igényelne, saját eszközökkel és teljesen egyedi, munkavállaló által definiált munkarendben és módon zajlana. Emellett a munkavállaló számlázna még további legalább 1-2 cég/magánszemély irányába is, ezek kis összegű alkalmi munkák és nem érnék el a teljes éves bevétel 50 százalékát. Ehhez a munkavégzéshez, katas egyéni vállalkozást szeretne indítani. 2021 első feléig tudna működni eképpen, utána hosszabb szünet következne, mert következő gyermek érkezését tervezi a munkavállaló. - tud-e kata adózással egyéni vállalkozóként működni a fentiek alapján? - milyen szerződési formát célszerű alkalmazni a volt munkáltatóval ahová gyed mellett beszámlázna (megbízási szerződés, keretszerződés stb.)? - amennyiben az első gyermek 3. életévének betöltése előtt megszületik a második gyermek, a munkavállaló az első gyermek után folyósított csedre lesz jogosult akkor is, ha közben kata-s vállalkozóként volt bevétele ám az az alapján számított csed összege előnytelenebb lenne számára? Válaszát köszönöm!
A gyermekszületés öröm, azonban előfordulhat (szerencsére nem gyakran), hogy a szülés során komplikációk merülnek fel és az édesanya elhalálozik. Azt vesszük most végig, hogy egy ilyen szomorú esetben az apa milyen ellátásokra lesz jogosult gyermeke után.
A szülő általában nem foglalkozik azzal, hogy gyermeke születése után éppen milyen elnevezésű távolléten van. Fontossá válik azonban, ha a szülő változtatni szeretne ezen, visszamenne dolgozni, újabb baba érkezik, vagy újra fizetés nélküli szabadságon lenne. Ilyenkor nem árt tudni, mikor, mire van lehetőség, továbbá milyen határidőket kell figyelembe venni.
Tisztelt Szakértő! Egy jelenleg 8 órás, határozott idejű munkaviszonyban lévő, várandós női alkalmazottnak, aki családi gazdaság tagja is egyben, a férje a családi gazdálkodó, a várandós feleség a gazdaságban személyesen nem működik közre. A csed folyósításának ideje alatt a munkaviszonya meg fog szűnni. Az a kérdésem, hogy a csed, gyed, gyes alatt, illetve ezek lejáratát követően fogja-e terhelni járulékfizetési kötelezettség az anyukát a családi gazdaságban lévő tagságra való tekintettel, amennyiben máshol 36 órát meghaladó biztosítással járó jogviszonya nem lesz? Kötelezett-e a határozott idejű munkaviszonyának a megszűnését követően a családtámogatási ellátások folyósítása alatt egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére? Amennyiben majd ismét várandós lesz a második gyermekkel, úgy abban az esetben a megszűnt munkaviszonya miatt jogosult lesz-e újabb csed, gyed ellátásokra?
Írásunkban azt mutatjuk be, hogy a különböző egészségbiztosítási pénzbeli és családtámogatási ellátásokat hogyan lehet igényelni, hová kell leadni a kitöltött nyilatkozatokat, dokumentumokat.
A munka törvénykönyve rögzíti, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt egyebek között a várandósság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt. Ez azonban egyáltalán nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy valakinek a munkaviszonya (és ezzel együtt a biztosítási jogviszonya) a várandósság, a csed, gyed vagy éppen a gyes (gyermekgondozást segítő ellátás) folyósításának tartama alatt szűnjön meg. A következőkben ennek a helyzetnek az adott személy társadalombiztosítási jogállását érintő következményeivel foglalkozunk.
A hatályos jogszabályok igyekeznek egyenlő feltételeket biztosítani az egészségbiztosítási pénzbeli és családtámogatási ellátásokhoz a vér szerinti és az örökbefogadó szülők esetében, azonban a gyakorlatban mindezek igénybevétele ritkábban valósulhat meg. Ennek az az oka, hogy sok esetben 2-3 év feletti gyermekek örökbefogadására van csak lehetőség, így az újszülöttek után járó (első 168 nap) csed, vagy a 169. naptól a 2 éves korig járó gyed ebből kifolyólag nem elérhető ezen gyermekek után. Ezen szeretnének változtatni a jogalkotók a legújabb egészségbiztosítási pénzbeli ellátással, az örökbefogadói díjjal.
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni az alábbi konkrét esetre: dolgozó 2017 júniusától 2019. június 19-éig teljes munkaidőben dolgozott. 2019. augusztus 16-ától jelenleg is 4 órás munkaviszonya van, mert utolsó éves főiskolás, készül a vizsgáira. Közben terhes lett, a szülés várható időpontja 2020. április 18. Vizsgái miatt még szüksége lenne arra, hogy csak 4 órában dolgozzon valameddig. 2020. január végén Budapestre költözik, ott szeretne elhelyezkedni, de már teljes munkaidőben dolgozna. Milyen időponttal helyezkedjen el, hogy a csed és a gyed alapja ne a 4 órás munkaviszonya alapján kapott bére legyen, hiszen évekig magasabb járulékot fizetett, ez a jelenlegi részmunkaidő kényszerhelyzet? Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném a segítségét kérni. Hogyan kell kiszámolni az osztalékadót egy kivás kft. 50 százalékos tulajdonosa esetében, ha gyeden van, mellette munkát nem végez. A gyedből vonnak-e olyan adót, ami csökkenti az osztalék adóját? Mikor jár jobban adózás tekintetében, ha gyed mellett visszaáll 8 órás munkába, vagy jelen esetben? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném kérni a segítségüket. Adott egy családi gazdálkodó, aki heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik egy cégnél, és jelenleg gyermeket vár. Kérdésem: meg kell-e szüntetni a családi gazdálkodó státuszát, és a családi gazdaságból is ki kell-e lépnie, ha igénybe szeretné venni a csed ellátást? Köszönettel: Szabóné
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk 2015 júliusában veszélyeztetett terhességgel táppénzre ment. Ikerszülés, 2016 januárjában, koraszülött szülés. Azóta a munkavállaló semmilyen megkeresésre nem ad választ, nem tudni, mikor kíván, vagy vissza kíván-e térni a munkahelyére. Ha jól tudom, jogszabály értelmében a helyére csak határozott idejű szerződéssel lehet munkaerőt felvenni. De, ha nem nyilatkozik semmit, akkor munkaadóként hogyan tervezhetek? Ikrek esetében legalább a gyerekek 6 éves koráig otthon maradhat. Ha netán beteg a gyermek, akkor pedig 9 évig. Közben a munkahelyen betöltött pozícióban is változás következett be, az eddigi munkakörében a korábbi egy idegen nyelv helyett már két idegen nyelvet beszélő alkalmazottak vannak. Kérdésem, mi ilyenkor a teendő? Ki kell értesítenem, hogy a pozíciójában új elvárás a két idegen nyelv ismerete, így visszatérés esetén ezt vegye figyelembe? Illetve helyes-e az ő magatartása? Tényleg nem kell kommunikálni a munkáltatóval? A munkáltatónak pedig fent kell tartani a helyet a szülésből bármikor visszatérőnek? Visszatérés esetén hogyan lehet jogszerűen megszüntetni a munkaviszonyát felmondással? Mire kell majd ilyenkor figyelni? Mennyi szabadság jár neki például 6,5 éve távollét után? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, az alábbi esetben is igaz-e az, hogy csak az egyik szülő veheti igénybe a gyest és a gyedet egyszerre: 4 éves gyermekünk tartósan beteg (ezt évente szakorvos igazolja), ezért anya gyest kap, ha jól tudom, a gyermek 10 éves koráig. Második gyermekünk fél éves, a csedet anya kapta, viszont apa venné igénybe a gyedet a gyermek 2 éves koráig. Köszönöm válaszát!
Számos olyan nehézség merülhet el gyermek születésekor, amely megakadályozza az ellátások időben történő igénylését, illetve igénybevételét. Cikkünkben sorra vesszük, hogy meddig visszamenőleg tudják igényelni a szülők a családtámogatási ellátásokat.
A kismama többes jogviszonnyal rendelkezik. 2019.02.01-től 8 órás munkaviszonyban áll, valamint 2019.02.13-tól egyéni vállalkozó. 2020.04.23. a szülés várható időpontja. 2020.01.02-től táppénzre megy. A szülésig mindkét jogviszonyban rendelkezni fog 365 nappal (a táppénzes idővel együtt). A vállalkozásból eddig nem volt jövedelemkivét. A fentiek alapján jogosult lesz az egyéni vállalkozásban is táppénzre, csedre, gyedre? Amennyiben kell jövedelemkivét a jogosultsághoz, akkor az mennyi legyen, és mikorra, ahhoz, hogy a minimálbér 150 százaléka legyen az ellátás alapja a vállalkozásban? A 2020-ban érvényes minimálbér alapján kapja majd az ellátást az egyéni vállalkozásban? Köszönöm válaszát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték