Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném kérni a segítségüket. Adott egy családi gazdálkodó, aki heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik egy cégnél, és jelenleg gyermeket vár. Kérdésem: meg kell-e szüntetni a családi gazdálkodó státuszát, és a családi gazdaságból is ki kell-e lépnie, ha igénybe szeretné venni a csed ellátást? Köszönettel: Szabóné
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk 2015 júliusában veszélyeztetett terhességgel táppénzre ment. Ikerszülés, 2016 januárjában, koraszülött szülés. Azóta a munkavállaló semmilyen megkeresésre nem ad választ, nem tudni, mikor kíván, vagy vissza kíván-e térni a munkahelyére. Ha jól tudom, jogszabály értelmében a helyére csak határozott idejű szerződéssel lehet munkaerőt felvenni. De, ha nem nyilatkozik semmit, akkor munkaadóként hogyan tervezhetek? Ikrek esetében legalább a gyerekek 6 éves koráig otthon maradhat. Ha netán beteg a gyermek, akkor pedig 9 évig. Közben a munkahelyen betöltött pozícióban is változás következett be, az eddigi munkakörében a korábbi egy idegen nyelv helyett már két idegen nyelvet beszélő alkalmazottak vannak. Kérdésem, mi ilyenkor a teendő? Ki kell értesítenem, hogy a pozíciójában új elvárás a két idegen nyelv ismerete, így visszatérés esetén ezt vegye figyelembe? Illetve helyes-e az ő magatartása? Tényleg nem kell kommunikálni a munkáltatóval? A munkáltatónak pedig fent kell tartani a helyet a szülésből bármikor visszatérőnek? Visszatérés esetén hogyan lehet jogszerűen megszüntetni a munkaviszonyát felmondással? Mire kell majd ilyenkor figyelni? Mennyi szabadság jár neki például 6,5 éve távollét után? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, az alábbi esetben is igaz-e az, hogy csak az egyik szülő veheti igénybe a gyest és a gyedet egyszerre: 4 éves gyermekünk tartósan beteg (ezt évente szakorvos igazolja), ezért anya gyest kap, ha jól tudom, a gyermek 10 éves koráig. Második gyermekünk fél éves, a csedet anya kapta, viszont apa venné igénybe a gyedet a gyermek 2 éves koráig. Köszönöm válaszát!
Számos olyan nehézség merülhet el gyermek születésekor, amely megakadályozza az ellátások időben történő igénylését, illetve igénybevételét. Cikkünkben sorra vesszük, hogy meddig visszamenőleg tudják igényelni a szülők a családtámogatási ellátásokat.
A kismama többes jogviszonnyal rendelkezik. 2019.02.01-től 8 órás munkaviszonyban áll, valamint 2019.02.13-tól egyéni vállalkozó. 2020.04.23. a szülés várható időpontja. 2020.01.02-től táppénzre megy. A szülésig mindkét jogviszonyban rendelkezni fog 365 nappal (a táppénzes idővel együtt). A vállalkozásból eddig nem volt jövedelemkivét. A fentiek alapján jogosult lesz az egyéni vállalkozásban is táppénzre, csedre, gyedre? Amennyiben kell jövedelemkivét a jogosultsághoz, akkor az mennyi legyen, és mikorra, ahhoz, hogy a minimálbér 150 százaléka legyen az ellátás alapja a vállalkozásban? A 2020-ban érvényes minimálbér alapján kapja majd az ellátást az egyéni vállalkozásban? Köszönöm válaszát.
Vannak olyan típusú emberek, akik előre megtervezik a várható eseményeket, kitöltenek minden nyomtatványt, beszereznek minden dokumentumot. Nem lehet azonban mindenre felkészülni, adódhatnak olyan helyzetek, amikor felülíródnak a dolgok. A koraszülés egy nem várt esemény, és jó tisztában lenni azzal, hogyan alakulnak a teendők ilyen esetben. Természetesen az ellátások ugyanúgy járnak, azonban érdemes összefoglalni a legfontosabb különbségeket.
Sokan nem tudják, hogy ha a biztosított nem rendelkezik elég biztosítási idővel, akkor is van lehetősége arra, hogy méltányossági eljárás keretében egészségügyi ellátáshoz jusson, azon belül táppénzt, csecsemőgondozási díjat (csed), gyermekgondozási díjat (gyed) és egyszeri segélyt kaphasson.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérem a válaszát: Melyik időszak volt az, amikor a gyed első 12 hónapjára kellett számítani a kiadandó szabadságot? Köszönöm: Kiss Katalin
Tisztelt Szakértő! Egy munkaviszonyban lévő alkalmazottnak 2015. április 1. óta megszakítás nélküli a biztosítási jogviszonya, kivéve egy 3 hónapos fizetés nélküli szabadság idejét. A szülés várható ideje 2019.12.30. A munkaszerződése lejáratának határozott ideje 2020. január 14. Jogosult-e csedre és gyedre akkor, ha megszűnik a munkaviszonya? Hogyan igényelje mindkét ellátását (törvény 42/B § (2) bekezdés)? A munkáltató küldjön be 1-1 foglalkoztatói igazolást elektronikusan? Az igénylőnek kézzel csak a gyedigénylőt és a hozzájáruló nyilatkozatot kell kitöltenie, és bevinni azokat a munkáltatójához? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértők! Ügyfelünk (édesanya) az előző munkáltatójánál (szintén kifizetőhely) 2018. 08. 09 – 2018. 10. 11. között gyermekgondozási díjban részesült. A jogviszonya 2018. 10. 11-én megszűnt ennél a munkáltatónál, majd úgy döntöttek, hogy a gyedet innentől, 2019. 10.12-étől az apa veszi igénybe. Az édesanya 2018. 10. 12-étől helyezkedett el nálunk, azóta is határozatlan idejű jogviszonya van itt. Most úgy döntöttek, hogy 2019. 08. 31 után az apuka lemondana a gyedről, és 2019. 09. 01-jétől ismét az édesanya venné igénybe. Jól gondolom ugye, hogy ennek nincsen akadálya? Kérdésem továbbá, hogy ilyen esetben az édesanya előző munkáltatója által hozott határozatban megállapított összeget "visszük" mi tovább, vagy pedig új alapot kell megállapítanunk? Köszönöm előre a megtisztelő válaszukat!
2019.03.24-én született gyermek után igénybe vett csed 2019.08.15-én lejár, a csedet a szülés várható ideje előtt kértük. A gyedet – anyagi megfontolásból – az édesapa kérelmezi, gyed mellett munkát kíván végezni. Az édesanya katás egyéni vállalkozó, aki a csed lejártát követően szüneteltetni kívánja egyéni vállalkozását. Kérdésem, hogy az édesapa 2019.08.16-ától igényelheti-e a gyedet, vagy csak a gyermek féléves korától kérelmezheti azt? Köszönettel: T.J.
A munkavállaló munkaviszonya 2010. 12. 01-jétől folyamatos. Az első gyerekkel 2015. 06. 05-éig veszélyeztetett terhesként táppénzen volt, majd a gyermek születésétől, 2015. 06. 06–2015. 11. 20. között cseden, 2015. 11. 21–2017. 06. 06-áig gyeden. Második gyermekével, aki 2017. 09. 27-én született, 2017. 09. 01–2018. 02. 15. között cseden volt, 2018. 02. 16-ától a gyermek kétéves koráig gyeden. Mennyi szabadságot köteles kiadni neki a munkáltató, ha 2019 októberében szeretne ismét munkába állni? A munkavállaló 1984-ben született.
Biztosított őstermelő 2017-ben a teljes évben a minimálbér után járulékot fizetett. 2018. január 1-jétől 2019. március 31-éig a bevétel 20 százaléka után fizette meg a járulékokat, majd április 1-jétől ismét a minimálbér után fizet. Várhatóan 2020. április 12-én fog szülni. Jogosult lesz-e csedre és gyedre? Ha igen, mi lesz az alapja az ellátásának? Mi történik, ha a terhesség alatt táppénzre kell mennie? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy biztosított őstermelő 2017.01-2017.12.31. között a minimálbér után teljes járulékot fizetett. 2018.01.01.-2019.03.31-ig a bevétel 20 százaléka után fizette a járulékokat, 2019.04.01-től ismét a minimálbér után fizeti a a tejes járulékot. Várhatóan 2020. április 12-én fog szülni. Kérdésem: jogosult lesz-e csedre és gyedre? Ha igen, mi lesz az ellátás alapja? Mi történik, ha a terhesség alatt táppénzre kell mennie?
A foglalkoztatási formák közül ugyan a munkaviszony a legjellemzőbb Magyarországon, de gyakran találkozunk megbízási szerződéssel foglalkoztatottakkal is, akik nem csak egy-egy rövidebb projekt erejéig dolgoznak ezen keretek között. Cikkünkben áttekintjük, milyen ellátásra számíthat egy megbízási szerződéssel foglalkoztatott szülő.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték