Tisztelt Szakértő! A cég, ahol dolgozom, a következők szerint alkalmaz: heti 40 órás munkaviszonyban, órabérrel. Azonban kevesebbet dolgozok, mint a havi kötelező munkaóra, és így az adott havi alapbérem nem éri el sem a minimálbért, sem pedig a garantált bérminimumot. Például, ha havi 10 napot dolgozom, akkor az alapbérem 10 nap*12 óra*702 Ft/óra plusz a bérpótlék. Helyesen jár el a munkáltatóm? Válaszát köszönöm!
Egy csárdában két dudás van, az egyik tagja a kft.-nek, a másik pedig nem az, ráadásul mindkettő ügyvezető. De nem az a kérdés, hogy összevesznek-e. Inkább az, hogy – ha tag, ha nem – elláthatja-e az ügyvezető a feladatait díjazás nélkül? És ha igen, mibe kerül, és milyen nyomtatványokon kell bejelenteni az adóhatóságnak? Megmondja dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a munkáltatói oldalról a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az Áfeosz-Coop Szövetség a bruttó minimálbérnél 4,76, a bruttó garantált bérminimumnál pedig 4,91 százalékos emelésre tett javaslatot – mondta a VOSZ főtitkára a szerdai VKF-tárgyalásról az MTI-nek.
A 168/1997. kormányrendelet szerint nem a munkaidő, hanem az éves elért nyugdíjjárulék-köteles kereset minimálbérhez való viszonya határozza meg a szolgálati idő számítását. Kérdésem, hogy minimálbér alatt 2015. évben a 105 000 forintot vagy a garantált bérminimumot kell-e érteni? A részmunkaidős dolgozó szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik.
Egy fórumon elég érdekes kérdés vetődött fel. Az "ifjú gazda" pályázat egyik feltétele, hogy főfoglalkozású egyéni vállalkozóvá váljon valaki. Számomra ez azt jelenti, hogy a garantált bérminimum után fizeti az adókat, de valaki azt kérdezte, ez kizárja-e, hogy a kata szabályai szerint kiváltsa az adókat a havi 50 ezer forinttal. Egyre több sikeres pályázó kerül a látókörömbe, ezért szeretném tisztázni, hogy ha azt kéri főállású egyéni vállalkozó, akkor az így választhatja-e a kata szerinti adózást? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállakozónál utólagos NAV ellenőrzésen megállapították, hogy nem a szakképzett minimálbér alapján fizette a járulékokat maga után, pedig tevékenységéhez szakképzettség szükséges. A vizsgálat 2011-2012-2013. évekre szólt. 2013. októberben az egyéni vállalkozó gyermeket szült, azóta tgys, gyed van folyósítva részére. A járulék különbözetet be kell fizetnie bírsággal és késedelmi pótlékkal együtt. Van-e mód arra, hogy az ellátást utólag megkaphassa a magasabb bér után? Lehet e az OEP-nél ez ügyben bármit elérni? Hisz ha befizeti a járulékot akkor az ellátás is a magasabb összegben járna neki. Várom válaszukat
Főfoglalkozású társas vállalkozó rehabilitációs ellátásban részesült 2014-ben, melynek összege 66 035,- Ft/hó. (Kétszerese 132 070,- Ft/hó.) A társas vállalkozói jövedelme a garantált bérminimum alapján került megállapításra, havi bére 118 000 Ft/hó. Ennek megfelelően nyugdíjbiztosítási járulékalapja 118 000 Ft/hó, egészségbiztosítási járulékalapja 177 000 Ft/hó összeg volt 2014 egész évben. 2015. április 1-jétől megszüntették a rehabilitációs ellátását, arra hivatkozással, hogy a NAV adatszolgáltatása alapján keresőtevékenységet folytatott és a jövedelme 2014 -ben 6 hónapon keresztül 177 000 Ft/hó összeg volt. Önök szerint helyesen döntött-e a hatóság a rehabilitációs ellátás megszüntetéséről az egészségbiztosítási járulékalap jövedelemként történő figyelembe vételével? Véleményem szerint a nyugdíjbiztosítási járulékalapot kellett volna jövedelemként figyelembe venni esetében (hivatkoztak a 2007. évi LXXXIV.tv.1.§.c) pontjára), ami ugyan meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét, de nem haladja meg a rehabilitációs ellátás kétszeresét. Így a két feltétel nem teljesül egyidejűleg, ami miatt az ellátás megvonása – szerintem – nem volt jogszerű. Köszönöm válaszukat, üdvözlettel: vbtax
Ha egy kft.-tagnak semmilyen más jogviszonya nincs, akkor lehet-e olyan, hogy csak 2 órás munkaviszony után fizeti a járulékokat (3 éve csak körülbelül 20 ezer forintot fizet havonta a NAV-nak)? A céges jogviszonyok azért zavarnak meg, mert én nagyrészt egyéni vállalkozóknak könyvelek, és ott kizárt az ilyen lehetőség. Ha ott nincs más, akkor mindenképpen főállású egyéni vállalkozó, és szóba sem jöhet, hogy csak 2 órányi munkavégzés után fizeti a járulékokat, csak a minimálbér vagy a garantált bérminimum jöhet szóba. Anyuka semmit nem csinál, így a nyugdíja miatt ő nem is fizet. Ez oké, mert van más jogviszonya (nyugdíj). De a lányának, aki az ügyvezető is, neki sehol semmi a kft.-n kívül. Ha el lehet végezni 2 órában a tevékenységet, akkor sem vonatkozik rá, hogy kötelező a minimálbér vagy a garantált bérminimum után fizetni? A két óra zavar, mert, hogy nincs semmi egyebe. A cégek tagjainál, ügyvezetőinél...ezek szerint nem él a kötelező legkisebb minimálbér vagy garantált bérminimum (ha nincs egyéb, például 36 órás munkaviszony, vagy nyugdíj, stb.)? Számomra a munkaviszonyos korábbi számfejtés is zavaró, mert a társasági szerződésben sehol nem szerepel, hogy ő munkaviszonyban látná el az ügyvezetést. Nem kellett volna belevenni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Nemzetközi fuvarozást végző cég vagyunk. Csak és kizárólag 3,5 tonna össztömeg alatti tehergépjárművekkel dolgozunk. Szeretném megkérdezni, hogy sima "B" kategóriás jogosítvánnyal rendelkező gépkocsivezetőinknek szükséges-e megadni a garantált bérminimumot vagy elegendő a minimálbér? Válaszát Köszönöm!
Kedves Szakértő! Sok munkáltatónak problémát okoz a Németországba fuvarozó sofőrök kötelező német minimálbérének az elszámolása. Kérdéseim is ehhez a témához kapcsolódnak. A gépkocsivezető részére (FEOR 8417) elég, ha csak a minimálbért adják (105 000 Ft) vagy meg kell adni a garantált bérminimumot (122 000 Ft)? A napi 40 eurós költségtérítés betudható-e a német minimálbérbe (a napidíj egy részét vagy teljes egészét úgy számolnák el, hogy a német munkavégzés idejére járó német minimálbért betudják a napidíjba)? A havi munkaórák számát meg lehet-e bontani Németországban végzett időszakra (német minimálbér) és Magyarországon végzett időszakra (magyar bér). Ebben a formában megfelel-e mind a magyar, mind a német elvárásnak? Fuvarozó újságban sok cikk megjelent a témával kapcsolatban, amelyek ellentmondásos információkat tartalmaznak. Segítségüket előre is köszönöm! Szombati Imréné
Tisztelt Szakértő! Egy nem működő bt. beltagja máshol nem biztosított, a vállalkozásában semmilyen tevékenység nem zajlik már évek óta. Neki, mint főállású társas vállalkozó ügyvezetőnek kötelező-e a minimálbér vagy garantált bérminimum után fizetnie a havi járulékokat, vagy lehet kevesebb a munkaideje? Be lehet-e jelenteni például heti 5 órás munkavégzésre (bár valójában ennyit sem dolgozik), ami után megfizetné a járulékokat? Ha ezt meg lehet tenni, akkor munkaviszonyban kell állnia, vagy megbízási jogviszonyban? Nagyon köszönöm a segítségét előre is!
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném kérni a segítségét, hogy van egy munkavállalónk, akit 8422-es FEOR-ral, gépkezelőnek veszünk fel dolgozni, és nem tudom meghatározni, hogy mitől függ az ő esetében a szakképzettséget igénylő/nem igénylő munkakör meghatározása. Számára legkisebb alapbérként a minimálbért vagy a szakképzettséget igénylő garantált bérminimumot kell kifizetni, amennyiben ez alapján határozzuk meg a fizetését, illetve figyelembe lehet-e venni az ő foglalkoztatásánál a szocho kedvezményt, mi ennek a feltétele, hogyan lehet ezt igénybe venni. Köszönettel: Benkő Eszter
Január 1-jétől több ponton módosult a munka törvénykönyve. A módosítások kedvező változásokat hoztak a szabadságra, a részmunkaidőre vonatkozó szabályokban, ellenben a munkavállalók alárendelt pozíciója nem változott.
Tisztelt Adózóna! Garantált bérminimum 2015-ös változása esetén szükséges-e a munkaszerződés-módosítás? Előre is köszönöm válaszukat.
Tisztelt Adózóna! Az alábbi esetre kérném szépen véleményüket. Egy egyéni vállalkozó garantált bérminimum után fizeti a járulékait. Július hónapban 5 nap táppénzen volt. Hogyan számolom a júliusi minimum járulékalapját? Véleményem szerint a garantált bérminimumnak veszem az 1/30-ad részét. Kiszámolom az 5 napra jutó összeget, és az így kapott szorzatot levonom a 118 000 forintból. A maradék lesz a járulékalapja. Más kollégák szerint az 1/30-ad részt szorozzuk 26 nappal, és az lesz a járulékalap. Én ezzel azért nem értek egyet, mert a törvény átlag 30 nappal számol, nem veszi figyelembe, hogy az egyik hónap 30, a másik hónap 31 napos. Ha így számolok, akkor "rosszabbul" jár az egyéni vállalkozó, ha 31 napos hónapban megy táppénzre, mert több lesz a járulékalap és így a járuléka is. Válaszukat előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték