hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A munkába álló kismama szabadságát így kell kiszámítani

  • dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász

A munkáltatók számára néha fejtörést okoz a szülési vagy fizetés nélküli szabadságát megszakító, illetve annak lejárta után ismételten munkába álló kismamát megillető szabadság mértékének a kiszámítása. A felhalmozódott szabadság kiadása is vethet fel érdekes kérdéseket.

Bár ma már nagyon precízek a szabadság kalkulátorok, érdemes tisztában lenni azok működési elvével, a részletszabályokkal. Ahhoz, hogy pontosan megtudjuk, hány munkanap szabadság illeti meg a munkavállalót, három egyszerű feladatot kell teljesítenünk.

Első lépés

Készítsük elő a munkavállaló személyi anyagát! Azt fellapozva először meg kell határozni a munkától távol töltött évek vonatkozásában, hogy az adott évre mennyi szabadság illeti meg a dolgozót. Azaz meg kell nézni, hogy a munkavállalót – a keresőképtelenséggel, szülési szabadsággal, fizetés nélküli szabadsággal érintett években – külön-külön hány munkanap szabadság illette meg, beleértve az életkor alapján, a gyermekek után és az egyéb jogcímen járó pótszabadságokat is.  

Az alapszabadság 20 nap, ez nő az életkor függvényében az alábbiak szerint: 

Életkor

pótszabadság mértéke (munkanap)

25. életévtől

1

28. életévtől

2

31. életévtől

3

33. életévtől

4

35. életévtől

5

37. életévtől

6

39. életévtől

7

41. életévtől

8

43. életévtől

9

45. életévtől

10

A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben a fent meghatározott életkort betölti.

Az életkor alapján járó pótszabadság mellett a gyermek(ek) születésének évétől fogva kalkulálni kell az utána/utánuk járó pótszabadsággal is akként, hogy a munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság mértéke fogyatékos gyermekek esetében gyermekenként 2 munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

A definícióból kiolvasható, hogy ez a fajta pótszabadság a munkavállalót illeti meg, melybe mind az anya, mind az apa külön-külön beletartozik. A munkába visszatérő édesanya tehát akkor is jogosult ezekre a napokra, ha az édesapa az érintett év(ek)ben már kivette saját jogán a gyermek(ek) után járó szabadságnapokat.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy milyen körülmények befolyásolják még a gyermeknevelési ellátás utáni szabadság mértékét!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Egyházból egyesület – ingatlanok

Greff Magdolna

okleveles adószakértő

Finacont Kft

Alapítvány átad

Kis Gábor

számviteli és adótanácsadás

Finacont Kft

Mezőgazdasági vállalkozóból őstermelő

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 január
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs