Mit kell tennie a munkavállalónak, ha hozzátartozója tartós betegsége miatt fizetés nélküli szabadságot venne ki és ápolási díjat igényelne? Milyen teendői lehetnek a munkáltatónak? Olvasónk kérdésére Széles Imre tb-szakértőnk válaszolt.
Az egyik ügyfelem alkalmazottja a férje ápolása céljából szeretne ápolási díjat igényelni. Az lenne a kérdésem, hogy a munkáltató felé milyen kötelezettségei vannak? Gondolom,hogy ír egy fizetés nélküli szabadság engedély kérelmet, amelyben leírja, hogy a férje ápolása miatt szeretné igénybe venni a fizetés nélküli szabadságot. Kérdésem,hogy kell-e orvosi igazolás a férj kezelőorvosától, hogy az ápolás jogosultságát igazolja? Illetve a munkaáltatónak szükséges-e még bármi egyebet benyújtania? Válaszukat előre is nagyon szépen köszönöm. Üdvözlettel: Bocskay Endréné
Tisztelt szerkesztőség! Egyéni vállalkozó egy alkalmazottat foglalkoztatott egy másik faluban lévő egyszemélyes üzletében. A dolgozója 7 év munkaviszonyt követően elment szülni, a boltot bezárták. A gyermeke beteg, ezért 10 éves koráig otthon lehet vele gyesen. Közben szült egy másik gyermeket, majd ismét visszatért az első gyermekével gyesre. A dolgozó nem tudja vállalni, hogy egy másik városba, 30-40 kilométerre járjon dolgozni, a beteg gyermeke miatt. Ő nem hajlandó felmondani, a munkáltatói felmondásra számít. 17 év munkaviszony után jár neki a felmondási idő és a végkielégítés, hiába csak 7 év volt a ténylegesen munkában töltött ideje? Az egyéni vállalkozónak azóta nincs más alkalmazottja, a vállalkozása csődbe ment, már csak ő maga dolgozik még valameddig, amíg az árukészletét megpróbálja kiárulni. Gondolkozik azon, hogy visszaadja a vállalkozói igazolványát. Az árbevétele még a saját járulékait sem fedezi. Mi történik akkor, ha visszaadja a vállalkozói igazolványát, és nem tudja, mert nincs miből kifizetni az alkalmazottja felmondási időre járó bérét, végkielégítését? A két szülésre, felmondási időre, végkielégítésre tekintettel körülbelül 1 millió forint lenne járulékokkal együtt az összes terhe. Az alkalmazott munkaviszonya megszűnik a vállalkozói igazolvány visszaadásának napjával? Mi lesz azzal az összeggel, ami járna neki, de nincs miből kifizetni? Itt nincs felszámoló, végelszámoló, ekkor is van lehetőség a bérgarancia-alapból való igénylésre? Köszönettel.
Beszámít-e a fizetés nélküli szabadság időszaka a nők kedvezményes nyugdíjánál a jogosultsági időbe? A minap a Kúria mondta ki a végső szót egy jogvitában.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni a gyermeknevelés célú fizetés nélküli szabadság alatt gyed és később gyes fizetés fennállhat-e úgy egy tb-kifizetőhelyi foglalkoztatónál (8 óra munkaviszony volt, és a gyermek most 22 hónapos), hogy emellett egy működő kft.-ben vezető tisztségviselői munkát végeznék munkaviszonyban, vagy személyesen közreműködő tagként – ez még nem eldöntött –, illetve milyen minimumösszeggel és járulékvonzatokkal kell számolni a két esetben?
Tisztelt Szakértő! Egyik alkalmazásban álló munkavállalónk jelenleg Ausztriában él, az állandó lakcíme is ott van már, Magyarországon csak tartózkodási hellyel rendelkezik. Első gyermeke után kapott tgyása 2014. 07. 04-én járt le, ezt követően beadta a gyedigényét, melyet foglalkoztatói igazolás kíséretében továbbítottunk az OEP-nek. A gyed igénylőben nyilatkozott arról, hogy az osztrák állampolgárságú férje Ausztriában családi ellátást kap. Egyeztettem néhány szakemberrel, és azt a tájékoztatást kaptam, hogy így nem lesz jogosult a gyedre, mivel az állandó lakcíme Ausztriában van, és a férje családi ellátást kap. Így hát felmerült bennem a kérdés, hogy akkor a magyarországi munkaviszonyában milyen időre is jelentsem őt a havi 08-as bevallásban? Gyedre nem jelenthetem, hiszen nem fognak neki folyósítani ilyen ellátást, éppen ezért véleményem szerint fizetés nélküli szabadságot kellene jelentenem, melyről előzetesen a 14T1041-es nyomtatványon is adatot kellene szolgáltatnom. Várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Kft. főfoglalkozású teljes munkaidős dolgozója jelenleg gyesen van. Szeretne a gyes mellett munkába állni. Az ügyvezetővel egyeztetve csak heti 1-2 napot dolgozna, nem minden nap. Ilyen esetben azokra a napokra mikor nem dolgozik fizetés nélküli szabadságot (gyes nap?) kell a munkavállaló részére számfejteni? Ez a megoldás kivitelezhető? A következő kérdésem az lenne, hogy a tgyás után járó szabadságról a munkavállaló rendelkezhet? A gyes lejárta után ezt milyen időn belül kell kivennie? Szakaszosan is kiveheti (1 hetet dolgozik, 3 hetet szabadságon van)? Várom válaszát! Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Gyesről visszatérő dolgozó, a fizetés nélküli szabadság lejárta után jelezte, hogy szeretne visszatérni dolgozni, a felhalmozott szabadságának kivételével kezdve. Majd később jelezte, hogy megszakítja a szabadsága letöltését, mert a gyermeke beteg lett, így betegszabadság címén marad otthon. Kérdésem, hogy jogos-e ilyen címen kérnie a szabadság későbbi kiadását? Közben már tárgyal a munkavállalóval a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, amiben a követelései közt szerepel a végkielégítés kifizettetése is, aminek az alapját így tudja kitolni 5 évre.
A munkáltató engedélyezheti-e a fizetés nélküli szabadságot, ha nem hozzátartozó betegápolására, illetve nem szülési szabadság miatt, vagy nem önkéntes katonai szolgálatra kéri a dolgozó, hanem egyéb, a törvényben meg nem határozott ok miatt? Ha csak a törvényben meghatározott okra lehet kiadni, akkor a munkavállalót ki kell léptetni? Hol kell jelölni a fizetés nélküli szabadságot a 08-as nyomtatványon?
Milyen esetekben és milyen időtartamra illeti meg a munkavállalót fizetés nélküli szabadság? Mikor kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot, és mikor dönthet róla a munkáltató? Összefoglaltuk.
Tisztelt Cím! Nappali egyetemi tanulmányait szakította félbe egy leendő munkavállalónk. Tanulmányait szeptembertől folytatja levelezőn, tanulmányi szerződést nem kötünk vele, de a munkáltató megengedi, hogy a konzultáción részt vegyen munkanapokon. A munkavállaló szabadságot nem akar kivenni ezekre a napokra, neki megfelelő az igazolt, nem fizetett távollét. Hogy lehet ezeket a napokat adminisztrálni? Milyen igazolást kell kérnem a munkavállalótól? Válaszukat előre is köszönöm.
Hat hónap fizetés nélküli szabadságra készül egyik hozzátartozóm. Milyen járulék- és adókötelezettségei lesznek fizetés nélküli szabadság esetén?
Heti 36 órás foglalkoztatás mellett működik egy evás egyéni vállakozó, aki megbízási szerződéssel is dolgozik. Munkahelyéről körülbelül fél év fizetés nélküli szabadságra kénytelen menni. Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége? Megbízási jogviszonyban szerzett jövedelme meghaladja a minimálbér másfélszeresét.
Tisztelt Szerkesztőség! Kérdéssel fordulok önökhöz. Egyik általunk könyvelt, illetve bérszámfejtett cégnél van egy munkavállaló, aki 2013. szeptembertől veszélyeztetett terhes. Ezt be is jelentette a munkáltatónak. Lejelentettük a táppénz-igényét az OEP felé. Később az OEP kiküldött egy levelet, hogy 2013. december 5-éig jár a táppénz, nincs több jogosultsága, mert sokáig nem volt biztosítási jogviszonya. December 5. után kiírta a terhesgondozó, felvetette magát a háziorvosával táppénzre, 8-as kóddal. A munkavállaló mindezek után előre egy exel táblázatban közölte a munkáltatóval, hogy ő mikor megy szabadságra, betegszabadságra, táppénzre egészen február végéig. A munkáltatóval nem veszi fel a kapcsolatot több mint két hónapja többszöri kérésre sem, írásban is történt már megkeresés, erre sem reagált. Januárban is fizetés nélküli szabadságra számfejtettük, mert semmit nem tudunk a munkavállalóról. Most kaptunk az OEP-től egy végzést, miszerint a munkavállaló leadott táppénzes lapokat, és az OEP-et hatalmazta fel, hogy kérje be a munkáltatótól a Foglalkoztatói Igazolást. Nem tudom elkészíteni a Foglalkoztatói Igazolást, mert nem is tudom, hogy mikortól volt táppénzen. Az OEP tájékoztatása szerint 01.07.-01.18.-ig adott le táppénzes lapokat, de nem tudják meg mondani, hogy milyen kóddal (8 vagy 9). Felháborítónak tartom a munkavállaló viselkedését. Kérdésem az lenne, ilyen esetben a munkáltató milyen lépéseket tehet jogszerűen? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel Sziron Ágnes
Melyik időpont irányadó a végkielégítés szempontjából: a felmondás közlése vagy a munkaviszony megszűnésének időpontja? – kérdezte olvasónk. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték