Tisztelt Szakértő! Határozott idejű munkaszerződésnél fizetés nélküli szabadság engedélyezése esetén (tanulmányi okokból) a munkáltató hogyan szüntetheti meg a munkavállaló jogviszonyát, ha a kapcsolattartás elmaradt mindkét részről? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk alkalmazottja minden hónap 20-ától 30-áig munkát vállalna külföldön. Erre az időszakra – minden hónapban – fizetés nélküli szabadságot szeretne a munkáltatóval engedélyeztetni. A munkáltatónak is megfelelne ez így, mert a hónap végi napokban, azaz 20-a után kevesebb dolgozóval is meg tudja oldani a munkát. Kérdésem az lenne, hogy megteheti-e ügyfelünk, hogy minden hónapban rendszeresen engedélyezi a munkavállaló fizetés nélküli szabadság iránti kérelmét? Amennyiben igen, kell-e ezt a NAV felé jelenteni, T-s nyomtatványon, valamint a 08-as bevallásokon valamilyen formában, illetve befolyásolja-e a fizetés nélküli szabadság időtartama a munkavállaló biztosítási jogviszonyát, és a fizetés nélküli szabadság időtartamára kell-e neki egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie? Köszönöm válaszát! Üdvözlettel: Cs. Éva
Az alkalmazott 3 hónap fizetés nélküli szabadságot kért munkáltatójától, azon céllal, hogy egy másik cégnél helyezkedik el idényjellegű munkára, hivatalosan bejelentkezve. Kérte, hogy a jelenlegi munkáltató fizetés nélküli szabadságot adjon számára, ne jelentse ki, mivel három hónap múlva vissza szeretne térni hozzá. Lehetséges ez ilyen formában ? Köszönettel: Bényi Józsefné
Tisztelt Szakértő! A segítségét kérném az alábbi ügyben: Csökkent munkaképességű kollégánk rehabilitációs ellátása 2015. január 31. napjával lejárt (3 évre állapították meg). A jelzett időpontig nem hívták be bizottság elé, így kollégánk 02. 01-től nem kapott ellátást. 2015 márciusában volt az elsőfokú bizottság előtt, amely 2015. 07. 07-én kelt határozatban állapította meg az egészségi állapotának mértékét, visszamenőlegesen 2015. 02. 01-től. A kollégának kipostázott értesítés szerint igényelheti az ellátást, legkorábban a megállapított egészségi állapot kialakulásának időpontjától, amennyiben nem áll munkaviszonyban, vagy legalább 1 napot fizetés nélküli szabadságon volt. Kérdésem: mivel a kolléga jelenleg is munkaviszonyban áll, közel fél évre visszamenőleg van-e lehetőség fizetés nélküli szabadságot igényelni? 2015. 02.10-én nem dolgozott, fizetett szabadságon volt, van-e lehetőség arra, hogy erre a napra utólag fizetés nélküli szabadságot kérjen, illetve azt a munkáltató jóváhagyja? Így nem esne el az ellátástól, ami nem egy nagy összeg, de az ő állapotában és körülményeit figyelembe véve minden forint számít. Amennyiben ez nem járható út, tudna-e javasolni valamilyen megoldást?
Tisztelt Szakértő! Olyan kérdésem lenne, hogy a fizetés nélküli szabadságot (a munkatáltátó engedélyezi magáncélból) meg kell, hogy előzze, hogy kivegye a rendes szabadságát? Vagy az éves szabadságától függetlenül mehet fizetés nélkülire? Illetve él-e még az a szabály, hogy 15 nappal korábban kell írásban jeleznie a foglalkoztató felé? Válaszát előre is köszönöm!
Egy kft. munkavállalója három gyermeket szült, és közben több helyre költözött (alkalmi szállásokra is). Letelt a legkisebb gyermek utáni fizetés nélküli szabadság is, és nem tudjuk, merre van. Mi a teendő? Hogyan lehet megtalálni? Segítségüket előre is köszönve: Tanyi Katalin
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy ha valakinek gyermeke születik, akkor a 3 évre írásban meg kell kérni a fizetés nélküli szabadságot? Az Mt. szerint erre az időszakra jogosult rá – ez alapján én nem nyilatkoztatnám, de zavaró az a rész, hogy a munkavállaló kérésének megfelelően kell kiadni.
Az anya a tgyás után újból munkába állt napi 8 órás munkaidővel. Ha a gyermeke betölti az egy éves kort, akkor igényelheti-e a gyedet, úgy, hogy továbbra is munkában marad? Kell-e az eredeti jogviszonyában fizetés nélküli szabadságra mennie, és a munkáltatójával újabb jogviszonyt létesítenie?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésemre várnám mielőbbi szíves válaszát: 1956-ban született nő munkaviszonyban töltött ideje alatt munkahelyén 1 évig fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. Ezen időszak alatt megbízási szerződéssel másik munkahelyen dolgozott, ahol minden, a törvényi előírásoknak megfelelő járulékot befizettek utánna. Beleszámít-e a 40 évbe a megbízási szerződéssel ledolgozott időszak? Köszönettel.
Több munkavállaló kér két havi fizetés nélküli szabadságot. Mint munkáltató, kérhetek-e részletes indoklást a fizetés nélküli szabadság okairól?
Mit kell tennie a munkavállalónak, ha hozzátartozója tartós betegsége miatt fizetés nélküli szabadságot venne ki és ápolási díjat igényelne? Milyen teendői lehetnek a munkáltatónak? Olvasónk kérdésére Széles Imre tb-szakértőnk válaszolt.
Az egyik ügyfelem alkalmazottja a férje ápolása céljából szeretne ápolási díjat igényelni. Az lenne a kérdésem, hogy a munkáltató felé milyen kötelezettségei vannak? Gondolom,hogy ír egy fizetés nélküli szabadság engedély kérelmet, amelyben leírja, hogy a férje ápolása miatt szeretné igénybe venni a fizetés nélküli szabadságot. Kérdésem,hogy kell-e orvosi igazolás a férj kezelőorvosától, hogy az ápolás jogosultságát igazolja? Illetve a munkaáltatónak szükséges-e még bármi egyebet benyújtania? Válaszukat előre is nagyon szépen köszönöm. Üdvözlettel: Bocskay Endréné
Tisztelt szerkesztőség! Egyéni vállalkozó egy alkalmazottat foglalkoztatott egy másik faluban lévő egyszemélyes üzletében. A dolgozója 7 év munkaviszonyt követően elment szülni, a boltot bezárták. A gyermeke beteg, ezért 10 éves koráig otthon lehet vele gyesen. Közben szült egy másik gyermeket, majd ismét visszatért az első gyermekével gyesre. A dolgozó nem tudja vállalni, hogy egy másik városba, 30-40 kilométerre járjon dolgozni, a beteg gyermeke miatt. Ő nem hajlandó felmondani, a munkáltatói felmondásra számít. 17 év munkaviszony után jár neki a felmondási idő és a végkielégítés, hiába csak 7 év volt a ténylegesen munkában töltött ideje? Az egyéni vállalkozónak azóta nincs más alkalmazottja, a vállalkozása csődbe ment, már csak ő maga dolgozik még valameddig, amíg az árukészletét megpróbálja kiárulni. Gondolkozik azon, hogy visszaadja a vállalkozói igazolványát. Az árbevétele még a saját járulékait sem fedezi. Mi történik akkor, ha visszaadja a vállalkozói igazolványát, és nem tudja, mert nincs miből kifizetni az alkalmazottja felmondási időre járó bérét, végkielégítését? A két szülésre, felmondási időre, végkielégítésre tekintettel körülbelül 1 millió forint lenne járulékokkal együtt az összes terhe. Az alkalmazott munkaviszonya megszűnik a vállalkozói igazolvány visszaadásának napjával? Mi lesz azzal az összeggel, ami járna neki, de nincs miből kifizetni? Itt nincs felszámoló, végelszámoló, ekkor is van lehetőség a bérgarancia-alapból való igénylésre? Köszönettel.
Beszámít-e a fizetés nélküli szabadság időszaka a nők kedvezményes nyugdíjánál a jogosultsági időbe? A minap a Kúria mondta ki a végső szót egy jogvitában.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni a gyermeknevelés célú fizetés nélküli szabadság alatt gyed és később gyes fizetés fennállhat-e úgy egy tb-kifizetőhelyi foglalkoztatónál (8 óra munkaviszony volt, és a gyermek most 22 hónapos), hogy emellett egy működő kft.-ben vezető tisztségviselői munkát végeznék munkaviszonyban, vagy személyesen közreműködő tagként – ez még nem eldöntött –, illetve milyen minimumösszeggel és járulékvonzatokkal kell számolni a két esetben?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték