2015 év végén szüneteltettük tevékenységünket, amely időre a munkavállalók szabadságot kaptak. Ám ha a munkavállaló fizetett szabadsága már elfogyott, sokszor fizetés nélküli szabadság alkalmazására kerül sor. Érdeklődnék, hogy ennek mi a menete, a munkáltató és a munkavállaló közös megállapodása lehet?
2014. május 1. óta az egyik alkalmazottunk ápolási díjon van. Letelik a 2 év fizetés nélküli szabadsága. Napi 2 órában vissza tudna jönni dolgozni. A következő kérdésünk lenne: 1. Ha napi 2 órás munkaviszony áll fenn teljes évben, az a nyugdíj szempontjából a szolgálati idő számításánál is teljes évnek számít? A nyugdíj számításánál figyelembe veszik az ápolási díj összegét? A szóban forgó alkalmazottunk hölgy, aki eddig 37 éves munkaviszonnyal rendelkezik, nincs gyermeke. A "nők 40 éves" nyugdíjba vonulása kapcsán kérdezzük, hogy mikor jönn össze a részére a 40 éve? Válaszukat előre is köszönjük.
Bt. kültagja a cégkivonat szerint vezető tisztségviselő. A cégben heti 40 órás munkaviszonnyal alkalmazottként munkát végez. A cég tagjaként személyesen nem közreműködik. A múlt évben többször kért fizetés nélküli szabadságot a cégtől. Kérdés: üzletvezetői státusza miatt a fizetés nélküli szabadságos napokra meg kell-e fizetnie a minimál tb-t ? Mint üzletvezető nem kapott jövedelmet. A 08- as bevalláson 2 lapon kell szerepeltetni, egyszer mint alkalmazottat és egyszer mint főállású társas vállalkozót? Kérem válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Alkalmazottunk gyed miatti fizetés nélküli szabadságát megszüntette, és a gyermek 2 éves kora betöltése után főállású munkaviszonyba visszajött, a felhalmozódott szabadságának igénybe vétele és kifizetése után milyen védelmet élvez, a munkaviszonya a munkáltató részéről felmondható-e? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Fizetés nélküli szabadság engedélyezése című kérdésemre 2015. 11. 06-án kaptam meg válaszukat. Nem világos számomra a megadott válasz. Dolgozónk nem rehabilitációs ellátásban és nem rehabilitációs járadékban részesül. Feltett kérdésemben rokkantsági ellátást írtam. Dolgozónk nem akarta a munkaviszonyát megszüntetni, mert a felülvizsgálat után vissza akar jönni dolgozni. (Borsodi kis faluban lakik, és ott nemigen van munkalehetőség.) Nem az Ő hibája, hogy 2 év elteltével még mindig nem hívták be felülvizsgálatra. Nekünk – mint a munkáltatójának – szükségünk van a munkájára. Tehát mi sem akartunk felmondani neki. Ezért érthetetlen, számomra, hogy a rokkantsági ellátás folyósítása mellett miért kötelező egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie? Azt még értem, hogy amennyiben a munkaviszonyát megszünteti, és semmiféle ellátásban nem részesül, akkor jogos a fizetési kötelezettség. De ebben a helyzetben miért? Előre is nagyon megköszönöm, ha elfogadható magyarázatot kapok a kérdésemre. F.E.
Tisztelt Szakértő! A cég autójavító műhelye tűz következtében kiégett, és a tető teljes egészében leégett. A helyreállítás körülbelül két hónapot (december és január) vesz igénybe, ez idő alatt dolgozni nem tudnak. Kérdésem, hogy a munkáltató a 4 dolgozót elküldheti-e erre az időszakra fizetés nélküli szabadságra? Köszönettel: Buriánné
Tisztelt Szakértő! Dolgozónk 2013. március óta rokkantsági ellátásban részesül (elsőfokú komplex minősítési bizottság véleménye szerint). A felülvizsgálat idejét 2014. 03.hóban jelölték meg. Dolgozónk fenti időpontig fizetés nélküli szabadságot kért, és kapott. Felülvizsgálatra azóta sem hívták be, ezért a fizetés nélküli szabadság meghosszabbítását kérte. Két kérdésünk van: 1. A munkáltató meddig engedélyezheti a meghosszabbítást? 2. A fizetés nélküli szabadság tartama alatt van-e munkáltatónak vagy esetleg a dolgozónak valamiféle fizetési kötelezettsége az adóhatóság felé? Előre is köszönöm válaszukat. F. E.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk két hétre családi okra hivatkozva fizetés nélküli szabadságot kért, melyet engedélyeztünk. Kérdésem az lenne, hogy erre az időtartamra fizetnie kell-e neki egészségügyi szolgáltatási járulékot, és van-e bejelentési kötelezettsége a munkavállalónak a NAV felé? Köszönöm válaszát.
A biztosítás fennállásának mind a társadalombiztosítási ellátások, mind pedig a kötelezettségek tekintetében meghatározó jelentősége van. Sokakat érhet kellemetlen meglepetés, ha nincsenek tosztában azzal, mikor szünetel a biztosításuk. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy fizetés nélküli szabadságot mikor kérhet a dolgozó azokon az eseteken kívül, amikor alanyi jogon (gyermek gondozása céljából a gyermek harmadik életéve betöltéséig, tényleges önkéntes-tartalékos katonai szolgálat teljesítése, hozzátartozó tartós ápolása céljából az ápolás időtartamára) jár neki?
Egyik kollegánk családi ügy miatt fizetés nélküli szabadságot kért. Jelen gazdasági helyzetben módunkban áll ezt engdélyezni neki. Mi vonatkozik a 30 napot meg nem a haladó, illetve a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságra? A munkavállalónak van még kivehető rendes szabadsága. Ki kell-e előbb adni a rendes szabadságát, vagy nem? A biztosítása ezen időszakra szünetel. A munkaviszonya megmarad? A 15T1041-es bejelentést be kell-e nyújtani a fizetés nélküli szabadság időszakára?
Tisztelt Szakértő! Határozott idejű munkaszerződésnél fizetés nélküli szabadság engedélyezése esetén (tanulmányi okokból) a munkáltató hogyan szüntetheti meg a munkavállaló jogviszonyát, ha a kapcsolattartás elmaradt mindkét részről? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk alkalmazottja minden hónap 20-ától 30-áig munkát vállalna külföldön. Erre az időszakra – minden hónapban – fizetés nélküli szabadságot szeretne a munkáltatóval engedélyeztetni. A munkáltatónak is megfelelne ez így, mert a hónap végi napokban, azaz 20-a után kevesebb dolgozóval is meg tudja oldani a munkát. Kérdésem az lenne, hogy megteheti-e ügyfelünk, hogy minden hónapban rendszeresen engedélyezi a munkavállaló fizetés nélküli szabadság iránti kérelmét? Amennyiben igen, kell-e ezt a NAV felé jelenteni, T-s nyomtatványon, valamint a 08-as bevallásokon valamilyen formában, illetve befolyásolja-e a fizetés nélküli szabadság időtartama a munkavállaló biztosítási jogviszonyát, és a fizetés nélküli szabadság időtartamára kell-e neki egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie? Köszönöm válaszát! Üdvözlettel: Cs. Éva
Az alkalmazott 3 hónap fizetés nélküli szabadságot kért munkáltatójától, azon céllal, hogy egy másik cégnél helyezkedik el idényjellegű munkára, hivatalosan bejelentkezve. Kérte, hogy a jelenlegi munkáltató fizetés nélküli szabadságot adjon számára, ne jelentse ki, mivel három hónap múlva vissza szeretne térni hozzá. Lehetséges ez ilyen formában ? Köszönettel: Bényi Józsefné
Tisztelt Szakértő! A segítségét kérném az alábbi ügyben: Csökkent munkaképességű kollégánk rehabilitációs ellátása 2015. január 31. napjával lejárt (3 évre állapították meg). A jelzett időpontig nem hívták be bizottság elé, így kollégánk 02. 01-től nem kapott ellátást. 2015 márciusában volt az elsőfokú bizottság előtt, amely 2015. 07. 07-én kelt határozatban állapította meg az egészségi állapotának mértékét, visszamenőlegesen 2015. 02. 01-től. A kollégának kipostázott értesítés szerint igényelheti az ellátást, legkorábban a megállapított egészségi állapot kialakulásának időpontjától, amennyiben nem áll munkaviszonyban, vagy legalább 1 napot fizetés nélküli szabadságon volt. Kérdésem: mivel a kolléga jelenleg is munkaviszonyban áll, közel fél évre visszamenőleg van-e lehetőség fizetés nélküli szabadságot igényelni? 2015. 02.10-én nem dolgozott, fizetett szabadságon volt, van-e lehetőség arra, hogy erre a napra utólag fizetés nélküli szabadságot kérjen, illetve azt a munkáltató jóváhagyja? Így nem esne el az ellátástól, ami nem egy nagy összeg, de az ő állapotában és körülményeit figyelembe véve minden forint számít. Amennyiben ez nem járható út, tudna-e javasolni valamilyen megoldást?
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték