Az ápolási díj önmagában nem nyújt megélhetést a hozzátartozóját ápoló személynek, ezért természetes, ha aktív korban lévő személyről van szó (és módja is van rá), a díj folyósítása mellett keresőtevékenységet is folytat. Cikkünkben áttekintjük, milyen keretek között van erre lehetőség.
A törvényben meghatározott esetekben a munkáltató köteles engedélyezni a fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló számára, más alkalommal a szabad mérlegelésén múlik. Milyen feltételek mellett, mennyi időre igényelhető a fizetés nélküli szabadság? Milyen hatással van a végkielégítésre, a szabadságra jogosító időre?
A társadalombiztosítási jogviszony hogyan alakul egy nap fizetés nélküli szabadság igénybevételekor, szükséges-e erre az egy napra külön járulékfizetés? – olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna jogász, társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
A kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer évtizedes hagyományai közé tartozik, hogy a biztosítottak a társadalombiztosítási nyugellátás igénybevétele során gyermekeik után közvetlenül vagy közvetve számos kedvezményben részesülhetnek. A kedvezmények, jogosultságok érvényesítése az alábbi területekre oszthatók: szolgálati idő elismerése, nyugellátásra való jogosultság, nyugellátás összegének megállapítása, járulékfizetés/ellátás folyósítása.
Hogyan szabályozza a fizetés nélküli szabadságot a munka törvénykönyve? Milyen adózási és társadalombiztosítási szabályokra érdemes figyelni? Van-e különbség belföldön vagy külföldön foglalkoztatott munkavállalónak kiadott fizetési szabadság között? Igaz-e fizetés nélküli szabadság esetén, hogy „nincs jövedelem, nincs adófizetési kötelezettség”? Szünetel-e a biztosítási jogviszony a fizetés nélküli szabadság ideje alatt? A mikrofonnál: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser és Horváthné Szabó Beáta adószakértő.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték