205 találat a(z) fizetés nélküli szabadság cimkére

Megjelent a júniusi VálaszAdó Cikk

Az idei május – a korábbi hónapokhoz hasonlóan – továbbra is a koronavírussal való küzdelem jegyében telt. Az Adózóna szakértői igyekeztek gyors és alapos információkhoz juttatni az olvasókat a még mindig nagy számban kihirdetett jogszabály-módosításokról. Lassan azonban újraindul az élet, ehhez is nyújtunk némi segítséget.

Egészségügyi szolgáltatási járulék Kérdés

Gyes és táppénz egyszerre Kérdés

Felmondási idő és végkielégítés számítása Kérdés

Fizetés nélküli szabadságról visszatérés: mit tehet és mit nem a munkáltató? Cikk

Gyakori probléma, hogy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság megszakítását, illetve megszűnését követően a kismamát, kispapát nem várják vissza a munkahelyére. Mindez fokozottan érvényesül a veszélyhelyzet tartama alatt. Nem egyedi eset, hogy a munkáltató már az első munkanapon kezdeményezi az alapbér mértékének csökkentését vagy felkínálja a fizetés nélküli szabadság további igénybevételének lehetőségét. Hogyan kell eljárni ezek visszautasítása esetén? Figyelembe kell-e venni az esetleges bérfejlesztést a szabadság kiadásának tartama alatt? Sok további kérdés merülhet fel, azzal együtt, hogy egyébként a munkáltatóknak mindeközben számos rendelkezés betartására kell ügyelniük.

Csedre, gyedre való jogosultság fizetés nélküli szabadság alatt Cikk

A vírusjárvány miatt kialakult gazdasági helyzetben számos munkavállaló munkaviszonyában állt be változás, így volt, aki elvesztette az állását, azaz megszűnt a biztosítási jogviszonya, másokat fizetés nélküli szabadság kellett mennie, illetve bérfizetés nélkül felmentettek a munkavégzés alól, míg akadnak olyanok is, akiknek a munkaideje – akár bértámogatással, akár bértámogatás nélkül – csökkent. A következőkben a fent említett élethelyzetet a várandós kismamák társadalombiztosítási ellátásra való jogosultsága szempontjából tekintjük át.

Gyakori munkajogi kérdések a járvány kapcsán Cikk

A pandémia harmadik hónapjában összegezzük azokat a legfontosabb munkajogi kérdéseket, melyek jellemzően felmerültek ezen időszak alatt. Az összefoglalót a napi szinten változó jogi rendelkezések sokasága is indokolja.

Járulék megfizetése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy bt. beltagja (nem fizet járulékot) heti 40 órás munkaviszonyban áll más vállalkozásban (itt fizette meg a járulékokat), viszont a kialakult helyzet miatt jelenleg fizetés nélküli szabadságon van. Kérdésem az, hogy ilyen esetben akkor most a bt.-ben feléled a járulékfizetési kötelezettsége? Köszönöm válaszukat!

Másodállásban fizetés nélküli szabadság Kérdés

Tisztelt Szakértő! Több olyan munkaviszonyban álló munkatársunk van jelenleg is fizetés nélküli szabadságon, akiknek a főállásában a biztosítási jogviszonya nem szünetel. Nálunk részmunkaidős mellékállásban vannak, a kérdés tehát, hogy esetükben miért kellene megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, hiszen a főállásukban biztosítottak? Esetleg kérjenek egy igazolást a főállásuktól, hogy a biztosításuk nem szünetel a főállásukban? Nálunk a vírusveszély miatt nem dolgozhatnak, mert a főállásuk tiltotta meg, hogy máshol is dolgozzanak a fertőzésveszély miatt. Mindkét munkáltató idősotthon. Köszönettel.

Tagi jogviszony és a fizetés nélküli szabadság Kérdés

Tisztelt Szakértő! Több cikkben is olvastam, hogy a fizetés nélküli szabadság alatt a biztosítási jogviszony szünetel. Ennek elkerülésére megoldás lehet a csökkentett (részmunkaidős) alkalmazás, de mi a helyzet akkor, ha nekem vagy már egy éve nem működő kft.-ben tagi jogviszonyom van, ahol nem fizetek járulékot magam után, hiszen rendelkezem biztosítási jogviszonnyal, ahol eddig megfizetésre került a heti 36 órás munkaviszonyra való tekintettel a minimum járulék? Ha csökken a munkaidőm a munkahelyemen, a nem működő kft.-ben fizetnem kell magam után? Ez nagyon komoly terhet jelenthet. Mi a megoldás? Meg kell szüntetnem a kft.-t, hiszen a kft. nem tud szünetelni úgy mint egy egyéni vállalkozás. Előre is köszönöm megtisztelő válaszát. Kiss Miklósné

Ügyvezető jogállása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni a következő szakmai kérdés megoldásához. Két kft.-nek ugyanaz a magánszemély az ügyvezetője. Mindkét kft.-ben tag is. A jelenlegi kialakult helyzetben megoldásként alkalmazható-e, hogy az egyik kft.-ben, ahol munkaviszony keretében látja el a feladatait fizetés nélküli szabadságra megy, mert semmi munkavégzés nincs sajnos. A másik kft.-ben, ahol eddig megbízásos jogviszonyban látta el a feladatokat, módosítják a társasági szerződést, ahol rögzítik, hogy ebben a kft.-ben is munkaviszonyban fogja ellátni a feladatokat mondjuk napi 2 órában, és 2 órás munkavégzés után fizeti meg a járulékokat. Abban a kft.-ben, ahol fizetés nélküli szabadságra megy, ott meg kell-e fizetni a egészségügyi szolgáltatási járulékot az ügyvezető után? Alkalmazható-e ez az eljárás, hogy minkét kft-ben munkaviszonyos lesz és nem kell megfizetni a minimálbér után a járulékokat egyik cégben sem? Válaszukat nagyon szépen köszönöm!

Így hat a fizetés nélküli szabadság a végkielégítés mértékére és az álláskeresési járadékra Cikk

Veszélyhelyzetben sok munkáltató igyekszik fizetés nélküli szabadsággal áthidalni a járvány alatti időszakot. Mégis előfordul, hogy ez az intézkedés is kevés, és a munkáltató kénytelen megválni a munkavállalójától. Olvasónk azt szerette volna megtudni, hogy az állásidő miként hat a végkielégítésre és az álláskeresési járadékra. A kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.

Fizetés nélküli szabadság: a munkáltató által átvállalandó egészségügyi hozzájárulásról Cikk

Május 1-jétől a munkáltatóknak kell megfizetniük a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Tapasztalataink szerint a mindössze néhány soros előírás sok munkáltató számára okoz fejtörést, cikkünkben választ adunk a felmerülő kérdésekre.

Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatási járulék Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 82. számú Magyar Közlönyben megjelent 140/2020. számú kormányrendelet gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban lenne kérdésem. Az említett kormányrendelet szerint a veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult. A kormányrendelet csak arra tér ki, hogy május 1-jétől a munkáltató köteles megfizetni a vészhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkaválalló egészségügyi szolgáltatási járulékát, első alkalommal június 12-éig. De mi a helyzet azzal a munkavállalóval, aki április hónapban volt fizetés nélküli szabadságon szintén a veszélyhelyzetből adódóan?

Fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozó utólag hoz táppénzes papírt Kérdés

Március 23-ától 31-éig a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt. Most utólag hozott táppénzes papírt, ahol március 23-ától a mai napig betegállományban van. A 15 nap betegszabadság elszámolásánál javítani kell-e a márciusi bért és járulékot? Vagy úgy kell tekinteni, hogy mivel szünetelt a biztosítása, a betegszabadságot 0 forintban kell elszámolni a fizetés nélküli szabadság idejére? Vagy a betegszabadság a fizetés nélküli szabadság lejárta utáni naptól kezdődik? Várom válaszukat. Üdvözlettel: Majercsik Mária, Mazsa Bt.