Elévülhet-e egy túlfizetés azon az adószámlán, amelyen évről évre folyamatosan van „mozgás”, például adóelőírás, előlegbefizetés? – kérdezte olvasónk. Dr. Juhász Péter, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. jogász-adószakértője válaszolt.
Nyomozati eljárás során a hatóság néhány számlát fiktív számlának minősített, emiatt kötelezi az adózót (kft.) a számlák áfatartalmának megtérítésére. Az időszak: 2020. év néhány hónapja. Az önellenőrzést azonban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) törölte, arra hivatkozva, hogy „elévült időszakra önellenőrzést nem lehet benyújtani”. Ebben az esetben milyen lehetőség van az áfa bevallására? – kérdezte olvasónk. Dr. Juhász Péter, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. jogász-adószakértője válaszolt.
Az adóeljárásokban az elévülés az egyik legfontosabb, mégis gyakran félreértett jogintézmény. Lényege, hogy az állam adómegállapításhoz való joga nem korlátlan ideig áll fenn, hanem egy meghatározott időpont után az adóhatóság főszabály szerint már nem állapíthat meg újabb adókötelezettséget, adókülönbözetet vagy adóhiányt az adott időszakra. Az elévülés tehát az adózó számára védőháló, ugyanakkor nem egyszerű naptári számítás, mert az alap, ötéves időtartamot több esemény meghosszabbíthatja, megszakíthatja vagy nyugvásba helyezheti. Emiatt a gyakorlatban nem elegendő azt mondani, hogy öt év után már nem vizsgálhat a NAV, minden ügyben külön kell megnézni, hogy mikor indult az elévülési idő, történt-e önellenőrzés, per, új eljárás elrendelése, kézbesítési kifogás, hagyatéki eljárás vagy büntetőeljárással érintett adóügy.
Az Európai Unió Bírósága C-679/24. számú ügyben hozott ítéletében pontosítja a tisztességtelen kikötés alapján megfizetett összegek visszatérítésére irányuló keresetek elévülésének szabályait.
Egy vállalkozás adott kölcsönt a tagok részére a korábbi években, több alkalommal. A kölcsönökre jegybanki alapkamat plusz 5% felszámításra került. Kérdés, hogy a kölcsönök tekintetében van-e mód elévülésre? Az Adózóna oldalán érkezett olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Nem telt eseménytelenül a nyár a jogalkotásban: számos új rendelet változtatott a korábbi előírásokon. Módosultak – egyebek mellett – a csedre és a betegekre/ellátottakra, továbbá a letiltásra vonatkozó rendelkezések, a digitális államhoz kapcsolódó előírások, valamint a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) szabályai is.
A magyar adórendszer egyik fontos intézménye az adómegállapítási jog elévülése, melynek szabályaira mind az adózóknak, mind az adóhatóságnak figyelemmel kell lenniük. Jelen cikkünk célja az adómegállapítási jog fontosabb elévülési szabályainak ismertetése, illetve annak bemutatása, hogy egyes különleges esetek hogyan befolyásolhatják az elévülési határidőt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték