Az elévülés lényege alapvetően, hogy az elévült követeléseket bírósági úton nem lehet többé érvényesíteni. Fontos, hogy nem a követelés iránti jog szűnik meg, csak azt törvényes úton (bírósági vagy más hatósági eljárásban) már nem lehet behajtani, követelni, amennyiben persze a másik fél hivatkozik az elévülési időre. Az adójogban azonban a Ptk. polgári jogi elévülésre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak.
Tisztelt Szakértő! Könyvelőváltás során derült ki, hogy egy 2013. évi bevételi számla tévesen került lekönyvelésre. 27 700 Ft helyett 2 126 700 Ft. A cég nem volt áfás 2013-ban. Kérdésem: Hogyan kell 2019-ben rendeznem a 2 099 000 Ft pénztár- és bevételeltérést? A 2013. évi társaságiadó-bevallás már elévült, gondolom azt nem lehet önellenőrizni. Hogyan kell könyvelni T86-K381 (nem adóalap növelő mivel a társaság már 2013-ban megfizette a társasági adót.) vagy T921-K381? Kell 3 oszlopos beszámoló? (A hiba jelentős.) Az előző könyvelő elismerte a hibát. A dolog szépsége, hogy 2016-ban eredménytartalékból került a jegyzett tőke emelésre és ezen eredmény nélkül nem lehetett volna eredménytartalékból emelni. Kérem, részletesen írja le a könyvelési tételeket és, hogy esetlegesen mit kell önrevíziózni. Előre is köszönöm.
T. Szakértő! Egy Ingatlanra a tulajdoni lapon tartozások vannak be jegyezve. Cégtől felvett kölcsön, Elmű-, földgáz-, telefontartozások. A tartozások 2005, 2007, 2008, 2009, 2012, 2018-tól vannak bejegyezve. Ezeknek van-e elévülési ideje? Válaszát köszönöm.
Akár jogosultak, akár kötelezettek vagyunk egy jogviszonyban, fontos tisztában lennünk az elévülés alapvető szabályaival, hogy követelésünket eredményesen érvényesíthessük, vagy épp mentesüljünk az elévült tartozás megfizetése alól.
Az adózás rendjének változása főként az anyagi jogszabályokat érinti, ugyanakkor érdemes figyelemmel lenni az ekáerkötelezettségre 2020. január 1-jétől érvényes új előírásokra is.
Mi a sorsa az elévült iparűzésiadó-túlfizetésnek? Az Adózóna olvasójának kérdésére dr. Verbai Tamás jogász (HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.) válaszolt.
Tisztelt Szakértő, Társaságunk fővárosi iparűzési adó folyószámláján több éve túlfizetés volt nyilvántartva. Ez év 05.31-én az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg kértük a túlfizetés teljes összegének kiutalását az adóhatóságtól. A kiutalás kérése előtt lekérdeztük a főváros által vezetett adófolyószámlát és ellenőriztük, hogy a túlfizetés még mindig szerepel a folyószámlán, mert bizonytalanok voltunk abban, mikor évül el a követelés. A fővárosi adóhatóságtól határozatot kaptunk, miszerint a túlfizetésünk több mint fele 2018.12.31-én elévült, ezért ennek megtagadták a kiutalását és csak a maradék összeget utalták át részünkre. Kérdésünk, hogy lehet-e arra hivatkozva fellebbezni a döntésük ellen, hogy az adóhatóság nyilvántartása (folyószámla) szerint nem volt elévülve a túlfizetés a kiutalás kérésének időpontjában? Vagy az adóhatóság nyilvántartásának hibája nem befolyásolja az elévülés tényét és csak feleslegesen fizetnénk ki a több százezer forintos fellebbezési illetéket? Válaszukat előre is köszönjük.
Emlékszik még a barna ötezresre, a „Bartók” ezresre vagy a lila ötszázasra? Ezek a bankjegyek hamarosan értéküket vesztik, az MNB már csak néhány hónapig váltja át azokat névértéken törvényes fizetőeszközökre.
Tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó azt remélte, hogy adótartozása elévült. A NAV másként ítélte meg a helyzetet. Olvasói kérdésre dr. Verbai Tamás jogász, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Adott céget kényszertörölte a cégbíróság 2018. december 18-án. A kényszertörlés időszaka alatt semmilyen gazdasági tevékenységet nem folytatott. A cégnek van még tartozása, amelynek egy részét a NAV elévülés miatt törölt. A maradék tartozást, ha elengedjük, akkor egyéb bevétel lesz és ezután társasági adót kell fizetni? Úgy tudom, hogy ebben az esetben a cég már nem alanya a társasági adónak. Ebben az esetben az ügyfél megnyerte az adót? Be lehet adni úgy a beszámolót, hogy van benne tartozás? Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Tisztelt Szakértő! 2009 októberében kelt adásvételi szerződéssel építési telket vásároltam, a szerződést 2009 októberében benyújtottam a földhivatalhoz. Kértem az illetéktörvény 26. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazását. Az adóhivatal által küldött fizetési meghagyás alapján a szerződés földhivatalhoz történt benyújtásától számított 4 évre – azaz 2013. október végéig – felfüggesztette az illeték megfizetését. A meghagyás végén még szerepel, hogy 2013. november végéig megilleti a feltételes illetékmentesség. Az a mondat a meghagyás végén, hogy 2013 novemberéig megillet a feltételes illetékmentesség, a dátum tekintetében elírás, ugye? Sajnálatos módon az építkezés nem kezdődött el. Jól gondolom-e, hogy az illeték megfizetése elévült? Az Itv. 26. § (2a) (1) bekezdése szerint "Az állami adóhatóság a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: határidő) elteltét követő 15 napon belül megkeresi az illetékes építésügyi hatóságot a lakóház felépítésének igazolása céljából." Azaz az adóhatóságnak kellett volna megkeresnie az építésügyi hatóságot 2013 októberében, novemberében és azt követően értesíteni kellett volna engem, hogy fizessem meg az illetéket. Tekintettel arra, hogy ez nem történt meg, az elévülés a 15. nap leteltével elkezdődött. Az Itv. 79. § (2) bekezdése és a 88. § (1) bekezdése, az Art. 164. § (6) bekezdése alapján a fizetési kötelezettségem elévült 2017 év végén? Köszönöm.
Egyéni vállalkozó külföldön tartózkodik, ezért vállalkozását 2013. óta szüneteltette. Mivel 2018. évben az öt év lejárt, és nem rendelkezett, a NAV 2018. július 17. napjával hivatalból megszüntette a vállalkozást. Mivel katás tartozása volt, a NAV 2016-ban jelzálogjogot jegyeztetett be itteni ingatlanára. Úgy vélte, hogy ez a tartozás már elévült 2018-ban, így kérelmet nyújtott be a jelzálogjog törlésére. Ezt azonban a NAV elutasította, arra való hivatkozással, hogy a jelzálogjog bejegyzése 6 hónappal meghosszabbítja az elévülési időt. A kérdés az, hogy akkor a jelzálogjog mikor kerülhet törlésre az ingatlanról annak ellenére, hogy az adótartozás már elévült volna egyébként?
Sokszor előfordul, hogy egy vállalkozás 10-20, sőt akár 30 évvel korábbi időszak vonatkozásában kap felszólítást, hogy jogviszonyt vagy bért igazoló adatokat közöljön. Ugyanakkor jelenleg nincs egyértelmű előírás arra, hogy a bér- és munkaügyi adatokat az általános elévülési időn túl is köteles a munkaadó megőrizni. Ezen változtatna egy közelmúltban benyújtott törvényjavaslat.
Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdésben szeretnék Önöktől segítséget kérni. Egy adózónak 2010 évben keletkezett adónemeken túlfizetése nem kis összegben.. A cég fő tevékenysége megszűnt, ezért a túlfizetések ott maradtak a folyószámlán. Nem működtek, ezért hátralékuk sem keletkezett, hogy ne vesszen el a túlfizetés, 2013-ban átvezetést nyújtottunk be, mégpedig az áfa számláról az egészségbiztosítási alapra és az egészségügyi hozzájárulásra, amit a NAV át is vezetett és nyilvántartott a folyószámlán. 2016-ban ismét elkezdett működni a cég és a túlfizetést fel szerette volna használni, ezért átvezette a túlfizetést a járulékok számlaszámaira. De erre az átvezetésre a NAV azt a választ adta, hogy nem tudja teljesíteni az átvezetéseket, mert ez az adóösszeg már elévült. A 2013. évi átvezetést pedig 2016. decemberben hibásnak minősítette olyan indokkal, hogy nem volt tartozás azokon az adónemeken ahová átvezettük. Mivel akkor álló cég volt, nem is tudtuk volna olyan adónemre vezetni, ahol hátralék lett volna. A cég nem szeretné visszaigényelni az összeget, csak fel szeretné használni keletkező adótartozásaira. Én úgy számolom hogy 2018 decemberéig van erre lehetősége, mert a 2013. évi átvezetés akkor fog elévülni. Ha jogos a követelésünk a NAV felé, kérném Önöket segítsenek, hogy hová fordulhatok panaszommal? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Szávay Zita
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem segítségüket: 1. Pénzforgalmi szemléletű áfaalany által kibocsátott számlát a vevő 5 év után fizet meg. Jogosult-e a vevő az áfa levonásra, illetve a számlát kibocsátó köteles-e az áfa befizetésére? 2. Pénzforgalmi szemléleti szerinti áfaalany által kibocsátott számlát a vevő fizetésképtelensége miatt a számla kibocsátó kénytelen fizetési veszteségként leírni. Keletkeztet ez a veszteségkénti leírás időpontjában áfafizetési kötelezettséget? Köszönöm Üdvözlettel Oszlánszky Gábor
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték