123 találat a(z) elévülés cimkére
Adótartozás elévülése nehezítésekkel
Cikk
Tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó azt remélte, hogy adótartozása elévült. A NAV másként ítélte meg a helyzetet. Olvasói kérdésre dr. Verbai Tamás jogász, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Kényszertörlés befejezése esetén NAV tartozás, eljárási illeték 100 ezer forint
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott céget kényszertörölte a cégbíróság 2018. december 18-án. A kényszertörlés időszaka alatt semmilyen gazdasági tevékenységet nem folytatott. A cégnek van még tartozása, amelynek egy részét a NAV elévülés miatt törölt. A maradék tartozást, ha elengedjük, akkor egyéb bevétel lesz és ezután társasági adót kell fizetni? Úgy tudom, hogy ebben az esetben a cég már nem alanya a társasági adónak. Ebben az esetben az ügyfél megnyerte az adót? Be lehet adni úgy a beszámolót, hogy van benne tartozás? Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Beépítési kötelezettség – illetékfizetés elévülése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2009 októberében kelt adásvételi szerződéssel építési telket vásároltam, a szerződést 2009 októberében benyújtottam a földhivatalhoz. Kértem az illetéktörvény 26. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazását. Az adóhivatal által küldött fizetési meghagyás alapján a szerződés földhivatalhoz történt benyújtásától számított 4 évre – azaz 2013. október végéig – felfüggesztette az illeték megfizetését. A meghagyás végén még szerepel, hogy 2013. november végéig megilleti a feltételes illetékmentesség. Az a mondat a meghagyás végén, hogy 2013 novemberéig megillet a feltételes illetékmentesség, a dátum tekintetében elírás, ugye? Sajnálatos módon az építkezés nem kezdődött el. Jól gondolom-e, hogy az illeték megfizetése elévült? Az Itv. 26. § (2a) (1) bekezdése szerint "Az állami adóhatóság a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: határidő) elteltét követő 15 napon belül megkeresi az illetékes építésügyi hatóságot a lakóház felépítésének igazolása céljából." Azaz az adóhatóságnak kellett volna megkeresnie az építésügyi hatóságot 2013 októberében, novemberében és azt követően értesíteni kellett volna engem, hogy fizessem meg az illetéket. Tekintettel arra, hogy ez nem történt meg, az elévülés a 15. nap leteltével elkezdődött. Az Itv. 79. § (2) bekezdése és a 88. § (1) bekezdése, az Art. 164. § (6) bekezdése alapján a fizetési kötelezettségem elévült 2017 év végén? Köszönöm.
Elévülés adótartozásnál
Kérdés
Egyéni vállalkozó külföldön tartózkodik, ezért vállalkozását 2013. óta szüneteltette. Mivel 2018. évben az öt év lejárt, és nem rendelkezett, a NAV 2018. július 17. napjával hivatalból megszüntette a vállalkozást. Mivel katás tartozása volt, a NAV 2016-ban jelzálogjogot jegyeztetett be itteni ingatlanára. Úgy vélte, hogy ez a tartozás már elévült 2018-ban, így kérelmet nyújtott be a jelzálogjog törlésére. Ezt azonban a NAV elutasította, arra való hivatkozással, hogy a jelzálogjog bejegyzése 6 hónappal meghosszabbítja az elévülési időt. A kérdés az, hogy akkor a jelzálogjog mikor kerülhet törlésre az ingatlanról annak ellenére, hogy az adótartozás már elévült volna egyébként?
Ne dobja ki a dolgozók papírjait! Változnak az iratőrzési szabályok
Cikk
Sokszor előfordul, hogy egy vállalkozás 10-20, sőt akár 30 évvel korábbi időszak vonatkozásában kap felszólítást, hogy jogviszonyt vagy bért igazoló adatokat közöljön. Ugyanakkor jelenleg nincs egyértelmű előírás arra, hogy a bér- és munkaügyi adatokat az általános elévülési időn túl is köteles a munkaadó megőrizni. Ezen változtatna egy közelmúltban benyújtott törvényjavaslat.
Elévülés
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdésben szeretnék Önöktől segítséget kérni. Egy adózónak 2010 évben keletkezett adónemeken túlfizetése nem kis összegben.. A cég fő tevékenysége megszűnt, ezért a túlfizetések ott maradtak a folyószámlán. Nem működtek, ezért hátralékuk sem keletkezett, hogy ne vesszen el a túlfizetés, 2013-ban átvezetést nyújtottunk be, mégpedig az áfa számláról az egészségbiztosítási alapra és az egészségügyi hozzájárulásra, amit a NAV át is vezetett és nyilvántartott a folyószámlán. 2016-ban ismét elkezdett működni a cég és a túlfizetést fel szerette volna használni, ezért átvezette a túlfizetést a járulékok számlaszámaira. De erre az átvezetésre a NAV azt a választ adta, hogy nem tudja teljesíteni az átvezetéseket, mert ez az adóösszeg már elévült. A 2013. évi átvezetést pedig 2016. decemberben hibásnak minősítette olyan indokkal, hogy nem volt tartozás azokon az adónemeken ahová átvezettük. Mivel akkor álló cég volt, nem is tudtuk volna olyan adónemre vezetni, ahol hátralék lett volna. A cég nem szeretné visszaigényelni az összeget, csak fel szeretné használni keletkező adótartozásaira. Én úgy számolom hogy 2018 decemberéig van erre lehetősége, mert a 2013. évi átvezetés akkor fog elévülni. Ha jogos a követelésünk a NAV felé, kérném Önöket segítsenek, hogy hová fordulhatok panaszommal? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Szávay Zita
Pénzforgalmi áfa elévülése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem segítségüket: 1. Pénzforgalmi szemléletű áfaalany által kibocsátott számlát a vevő 5 év után fizet meg. Jogosult-e a vevő az áfa levonásra, illetve a számlát kibocsátó köteles-e az áfa befizetésére? 2. Pénzforgalmi szemléleti szerinti áfaalany által kibocsátott számlát a vevő fizetésképtelensége miatt a számla kibocsátó kénytelen fizetési veszteségként leírni. Keletkeztet ez a veszteségkénti leírás időpontjában áfafizetési kötelezettséget? Köszönöm Üdvözlettel Oszlánszky Gábor
Számlázás elévült időszakra bírósági ítélet alapján
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás 2018. évben jogerősen pert nyert vevőjével szemben, 2011-ben és 2012-ben teljesített szolgáltatásnyújtással kapcsolatosan. A követelés érvényesítéséhez számlákat kell benyújtanunk. A 2011. és 2012. évek adójogilag elévültek. Kérdésünk: a 2011-2012. évi teljesítéssel kapcsolatosan kiállított számlákban kell-e általános forgalmi adót felszámítani, és azt a vevőre áthárítani az adójogi elévülés ismeretében, vagy csak a szolgáltatás nettó értékét követelhetjük? Amennyiben az általános forgalmi adót a számlában át kell hárítani, úgy az adójogi elévülés miatt vállalkozásunknál egyéb bevételként jelentkezik, ami után a tárgyévben társaságiadó-fizetési kötelezettségünk van? Partnerünknél az elévülés miatt vissza nem igényelhető áfát egyéb ráfordításként kell könyvelni? Választ előre is köszönöm.
Számlareklamáció
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégem rendszeres beszállítója egy nagy áruházláncnak. Az értékesítés az áruház megrendelése, pontos ár és mennyiség egyeztetése alapján történik. Megrendelőnk most szeretne reklamálni két-három évvel ezelőtti számlázott és fizetett értékesítéseket. Állítása szerint nem a megállapodott egységárral történt a számlázás, és ehhez táblázatot is csatolt. Meddig lehet kifogással élni a már több éve (2015-ben) számlázott és fizetett értékesítéssel kapcsolatban? Tisztelettel: Vné
Kényszertörölt kft.-vel szembeni kötelezettség elévülése
Kérdés
Tisztelt Válaszadó! Adott a következő szituáció: Cégünknek (XY Kft.) kb. 1 éve lejárt kötelezettsége van (több számlából adódóan) egy 2017 májusától kényszertörlési eljárás alatt álló kft.-vel (továbbiakban: jogosult) szemben. A jogosult a követeléseivel kapcsolatban semmilyen formában nem vette fel velünk a kapcsolatot, követeléseit nem érvényesítette, nem próbálta behajtani, nem kérte annak elismerését, nincs per, nincs bírósági eljárás stb. A kényszertörlési eljárás 2018 márciusában befejeződött, a jogosultat törölték a cégjegyzékből. A kérdés az lenne, hogy a kötelezettségeinket mikor vezethetjük ki a nyilvántartásainkból (egyéb bevételként lekönyvelve), mint elévült (vagy akár behajthatatlan) kötelezettséget? A cég megszűnésével annak követelései is elévülnek, jogvesztéssel jár-e a jogutód nélküli megszűnés? A Ptk. általános szabálya szerint a követelések öt év alatt évülnek el. Viszont ebben az esetben már nincs cég, amely ezt követelhetné tőlünk (és így természetesen cég sincs, amelynek kifizethetnénk a tartozást). Válaszát előre is köszönöm!
Önkormányzat által kiszabott késedelmi pótlék, helyi adók elévülése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2013. év V. törvény a Polgári törvénykönyvről IV. fejezet 6:22. § (elévülés) (1) bekezdése szerint az elévülés 5 év. Annyiszor hallottam a cég ügyvédjétől, hogy "letelt az 5 év, elévült", hogy elkezdtem vizsgálgatni a régebbi kartonokat – 2016. májusban kezdtem el itt dolgozni –, és kiderült, hogy a 2012. évi, önkormányzat által kiszabott késedelmi pótlék, illetve iparűzési adó, telekadó, ingatlanadó tartozásokat hurcolunk a kötelezettségek között. Ennek 8-as oldala le van könyvelve, de nincs kifizetve. Mivel a NAV tartozások is elévülnek, szerintem az önkormányzatnak fizetendő tartozások is elévülnek, de nagyon szeretném, ha erre szakértői választ kaphatnék. Előre is köszönöm a segítségüket. Anderlik István Gyuláné
Újra támadhatók a NAV-határozatok? Akár adót is visszaszerezhet
Cikk
Sorra véreznek el a NAV-határozatok a bíróságok előtt egy banális hiba miatt: jó részük nem megfelelő aláírást tartalmaz. Ez az eljárási hiba azonban nem csupán folyamatban levő perekben, hanem akár múltbéli, lezárt eljárásokban is felhasználható lehet – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Elévülés
Kérdés
Ismét az adótartozás elévülésről kérdezem: mint a választ megkapva, milyen visszaigazolást kapunk a NAV-tól, hogy elévülés miatt törölte a tartozást? Csak a folyószámla-kivonaton láttuk, az elegendő igazolás? És akkor azt bevételként kell figyelembe venni és adózni utána? Újabb tartozást felhalmozni?
Kereskedelmigázolaj-visszatérítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kereskedelmi gázolaj visszatérítésével kapcsolatban kérem válaszukat. 2017. április havi gázolaj-felhasználás után igénylem vissza a jövedéki adóból a 7 forint/liter összeget (a visszaigénylés egyéb engedélyhez kötött feltétele megvan több éve). 2018. május 2-án nyújtottam be az igényemet. A régi jövedéki törvény 57/C § (5) bekezdése alapján az adó-visszaigénylési jog a vásárlás napján keletkezik, és legfeljebb a vásárlás hónapját követő 12 hónapon belül érvényesíthető. 2018. április 30-a – a visszaigénylési jog utolsó napja – nem volt munkanap, áthelyezett pihenőnap volt, a következő munkanap május 2. Kérdésem: jogos-e a 2017. április hónapra vonatkozó visszaigénylésem vagy sem? Ezt a határidőt is az Art. szabályozza? Köszönöm!
15 évvel ezelőtti könyvelési hiba korrigálása
Kérdés
Adott egy bt., melynek jegyzett tőkéje induláskor 50 ezer forint. 2003 novemberében felemelték 500 ezer forintra, elvileg bankba lett a különbözet befizetve. Nem tudom, hogy 1/ be lett-e fizetve a bankba? 2/ ha igen, akkor miként lett lekönyvelve? (Például tagi kölcsön?) A könyvelésben a mai napig 50 ezer forint jegyzett tőke szerepel. Az előző könyvelő által átadott anyag annyira hiányos, hogy nem lehet korrekt módon visszavezetni a történteket. Az ügyvezető elmondása szerint minden anyagot átadott, amije van. Kérdésem: Ha tény az, hogy a bt. jegyzett tőkéje 2003. 11. hótól 500 ezer forint, de a társasági szerződésen és cégkivonaton kívül nincs más jelenleg, ami ezt alátámasztja, akkor hogyan, mi alapján lehet a könyvelésben ezt helyesbíteni, úgy, hogy az szabályos legyen, és végre a valós adatokat tartalmazza? Más: ugyanennél a bt.-nél a könyvelésben szerepel 32 ezer forint hipa-túlfizetés. 2017. 05. 22-i önkormányzati adófolyószámla-igazolás alapján a bt.-nek a hipa tekintetében sem adófizetési kötelezettsége, sem túlfizetése nincs. Ezen igazolás alapján leírhatom ezt a "nem valós" túlfizetést, úgy, hogy egyéb bevételek közé kerül, és ezzel emelkedik a társaságiadó-alap is? A problémám, hogy ezen igazoláson kívül semmim nincs,amire támaszkodhatnék, épp a hiányos iratanyagok miatt. Összegezve: Adott a hiba, szeretnénk korrigálni, de az előző 15 év hiányos anyagából képtelenség rekonstruálni a folyamatokat. Hogyan járjunk el? Köszönöm a gyors válaszát.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
