Amit az Art. alatti elévülésről tudni érdemes

Megosztás Tetszik

Az adóeljárásokban az elévülés az egyik legfontosabb, mégis gyakran félreértett jogintézmény. Lényege, hogy az állam adómegállapításhoz való joga nem korlátlan ideig áll fenn, hanem egy meghatározott időpont után az adóhatóság főszabály szerint már nem állapíthat meg újabb adókötelezettséget, adókülönbözetet vagy adóhiányt az adott időszakra. Az elévülés tehát az adózó számára védőháló, ugyanakkor nem egyszerű naptári számítás, mert az alap, ötéves időtartamot több esemény meghosszabbíthatja, megszakíthatja vagy nyugvásba helyezheti. Emiatt a gyakorlatban nem elegendő azt mondani, hogy öt év után már nem vizsgálhat a NAV, minden ügyben külön kell megnézni, hogy mikor indult az elévülési idő, történt-e önellenőrzés, per, új eljárás elrendelése, kézbesítési kifogás, hagyatéki eljárás vagy büntetőeljárással érintett adóügy.

Az alapvető szabályt az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 202. § (1) bekezdése tartalmazza, amely szerint az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést vagy bejelentést kellett volna tenni, illetve ilyen kötelezettség hiányában az adót meg kellett volna fizetni. Ugyanezen bekezdés szerint a költségvetési támogatás igényléséhez és a túlfizetés visszaigényléséhez való jog is főszabály szerint annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az igényléshez való jog megnyílt, feltéve, hogy törvény másként nem rendelkezik.

Az elévülést nem a bevallás napjától kell számolni, hanem a szabály ezt évhez köti. Ha például egy társaság 2020. évi társaságiadó-bevallásának határideje 2021. május 31. volt, akkor az elévülés kezdőpontja nem 2021. május 31., hanem 2021. december 31. Az öt év innen számítandó, ezért a 2020. adóévre vonatkozó adómegállapításhoz való jog főszabály szerint 2026. december 31-én évül el. Képletesen úgy is mondhatjuk, hogy az adóév után még meg kell várni azt az évet, amelyben a bevallást be kellett nyújtani, és ennek az évnek az utolsó napján indul az öt év.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még az írás:

• mi a különbség az adómegállapításhoz való jog elévülése és az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése között,
• mi az elévülés meghosszabbodása, mik ennek az esetei,
• mi az elévülés megszakadása, mikor következik ez be,
• az ellenőrzés mikor indítja újra az elévülési időt,
• az adó megállapításához való jog elévülése mikor hosszabbodik meg tizenkét hónappal,
• nemzetközi vitarendezési eljárások során az elévülési időt hogy kell kezelni,
• példa a fentiekre.