Elévülés a magyar adórendszerben. Példákkal

Megosztás Tetszik

A magyar adórendszer egyik fontos intézménye az adómegállapítási jog elévülése, melynek szabályaira mind az adózóknak, mind az adóhatóságnak figyelemmel kell lenniük. Jelen cikkünk célja az adómegállapítási jog fontosabb elévülési szabályainak ismertetése, illetve annak bemutatása, hogy egyes különleges esetek hogyan befolyásolhatják az elévülési határidőt.

Az adómegállapításhoz való jog elévülését az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) szabályozza. Az elévülés az adóigazgatási eljárásban olyan hivatalból figyelembe veendő tény, amely az időmúlás következtében kizárja a követelés érvényesítésének, vagy egyes túlfizetések figyelembevételének lehetőségét.

Az Art. 202. § (1) bekezdése alapján fő szabály szerint az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, illetve ezek hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog ezen szabállyal összhangban – ha törvény másként nem rendelkezik – annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az igényléshez való jog megnyílt.

Naptári éves adózó esetében fő szabály szerint tehát például a 2024. adóévre vonatkozó társasági adómegállapításra vonatkozó jog 2030. december 31-én évül el. Az elévülési időn belül az adózónak lehetősége van a benyújtott bevallás helyesbítésére, önellenőrzésére, illetve az adóhatóságnak jogkövetési vizsgálat vagy adóellenőrzés lefolytatására.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy a jogerős bírósági ítélet milyen hatással van az elévülésre, továbbá meghosszabbodhat-e az elévülési idő!