Partnerünk nem fogja kifizetni a tartozását, ami az általános szabályok szerint 5 év után elévül. Az áfatörvény 196/B § (3) bekezdés b) pontja szerint "az ellenérték... megfizetésének kell tekinteni azt is, ha az abból származó követelése vagy kötelezettsége...vagy más módon szűnik meg." Az elévülés "más mód"-e? Üdvözlettel: Lőrincz Júlia
Kft. évek óta próbál behajtani vevői követelést. Értékvesztést nem számolt el, kétes követelésként tartotta nyilván. Időközben a lejárt követelés öt éven túli lett. Most az eredmény lehetővé tenné, hogy leírja és kivezesse ezt az összeget. A kft. rendelkezésére áll minden bizonylat a behajtásra tett intézkedésekről. Kell-e társaságiadó-alapot növelni a leírt, egyéb ráfordításként elszámolt összeggel? – kérdezte olvasónk. Erdős Gabriella adószakértő (TaxMind Kft.) válaszolt.
2005. évben a tulajdonos új gyártási eljárást szabadalmaztatott. A hasznosítási szerződés szerint díjazás illette meg az új eljárás miatt elért többlethozam alapján. A kiszámított szabadalmi díjak évenként elhatárolásra kerültek mint szerződés alapján járó kötelezettség. A tulajdonos ezekre a díjakra azonban nem tartott igényt, az azóta is (utolsó elhatárolás 2010-ben történt) a passzív időbeli elhatároláson van nyilvántartva. Ebben az esetben beszélhetünk-e elévülésről, és milyen adóvonzatai vannak a passzív időbeli feloldásának?
Mikor és hogyan lehet leírni az elévült kölcsönkövetelést és a kamatát veszteségként? – kérdezte olvasónk. Tirpák Anita mérlegképes könyvelő, adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nél vizsgálatot indított a NAV. Az ellenőrzés típusa: egyes adókötelezettségek vizsgálatára irányuló ellenőrzés. Ennek keretében 2007. és a 2009. évben a kft.-től távozott dolgozók kilépő igazolásait és bérjegyzékeit kérik az ellenőrök. Jogos-e a NAV kérése? Ha igen, miért, ha nem, miért nem? Köteles-e a kft. a 2007. és a 2009. évi bérjegyzékeket, kilépő dolgozói igazolásokat a NAV ellenőreinek rendelkezésére bocsátani? Egyáltalán terheli-e őt e dokumentumok vonatkozásában megőrzési kötelezettség? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Többször találkozni mostanában ilyen esettel. Jelen kérdésemben a tényállás a következő. A munkavállaló szóban azonnali hatállyal felmondott, mivel talált egy saját maga számára kedvezőbb munkahelyet, és nem volt hajlandó egy nappal sem tovább dolgozni. A munkáltató nem kívánt perelni, hanem küldött egy fizetési felszólítást (tértivevénnyel), melyben leírta a tényállást, és azt, hogy ha nem ért egyet a munkavállaló az abban foglaltakkal, akkor milyen jogorvoslattal élhet. A munkavállaló átvette a levelet, de nem reagált, de a munkáltató sem lépett egy éven keresztül. Ilyenkor a hároméves elévülési idő az irányadó, vagy annál rövidebb? Úgy tudom (nem tudom, jól-e), hogy ha a munkavállaló nem adja át a munkakörét, arra a jogellenes felmondás szabályai irányadók. Ugyanakkor az azonnali hatályú felmondás maga is jogellenes volt. Tehát abban kérem a segítségét, hogy: egyrészt ilyenkor mi alapján dől el a határidő (akár per, akár végrehajtási záradék kibocsátása iránti kérelem benyújtása – az összeg limiten belüli), másrészt, hogy ennyi idő után lehet a munkáltató székhelye szerinti munkaügyi bíróságtól igazolást kérni arra nézve, hogy indítottak-e pert ellene? Hiszen azt az igazolást nyújtaná be a munkáltató a munkavállaló lakóhelye szerint illetékes polgári bírósághoz (ha ez a menete). Tehát lehet-e még bármit tenni? Ilyen esetben lehetséges-e FMH iránti kérelemmel élni? Segítségét köszönöm. Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítéségét kérni. Cégünk magánszemélynek 5 éves távra kölcsönt adott jegybanki alapkamat plusz 5 százalékra. A magánszemély sem a kölcsönt, sem a kamatát nem adta meg, három fizetési felszólítást küldtünk neki. A kölcsön lejárati ideje óta már több mint 5 év eltelt. Kell-e még valamit tennünk a három felszólító levélen kívül arra vonatkozóan, hogy a kölcsönt és a kamatát leírjuk veszteségnek? Illetve hogyan tudnánk leírni a cég követelései közül? Köszönjük szépen a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Kettős, illetve román állampolgár településünkön vásárol ingatlant, de életvitelszerűen nem itt él. A Romániába küldött leveleket nem veszi át, bankszámláját nem ismerjük, ezért házadóját nem tudjuk behajtani. Többéves hátralékokat vagyunk kénytelenek törölni. Milyen intézkedést tehetünk követelésünk érvényesítésére? Válaszát előre is köszönöm! Kocsisné
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2011 augusztusában alakult, azóta átvihető követelésbe mutattuk ki a visszaigényelhető áfát. (Már az elejétől megnyilt a lehetőség az áfa-visszaigénylésre, de nem született ez ügyben vezetői döntés.) Kérdés, hogy melyik az az utolsó áfabevallás amelyikben még jelölhetem a kiutaláskérést, hogy ne évüljön el a 2011. évi áfa? Tisztelettel.várom válaszát.
Ha a NAV-nál fennálló tartozást a NAV elévülés miatt törli egy egyébként nem működő cégnél, akkor az egyéb bevételbe könyvelem. És ezáltal társaságiadó-fizetési kötelezettségem keletkezik?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi probléma megoldásában kérném a véleményét. Egyéni vállalkozóról van szó, aki 2009. november óta heti 36 órás munkaviszony mellett vállalkozott. Ez azért fontos, mert azóta járulékfizetési kötelezettsége nem volt. A vállalkozást évekig szüneteltette, majd 2014-ben megszüntette. Viszont komoly tartozása volt, 2007. 12. 31-én 1 millió 700 ezer forint, ami 2008. végére már 2 milió 62 ezer forint lett. Ekkor kapott pótlékmentes részletfizetési kedvezményt. Egészen 2011. 04. hóig fizette is a részleteket, azóta nem. A mostani állapot szerint 1 millió 234 ezer forint a tartozása, melyből a késedelmi pótlék 568 ezer forint. Mit javasol, van esély az elévülésre? Ha nincs, mit kérhetek, méltányosság, újabb részletfizetés? Köszönöm szépen a segítségét!
Tisztelt Szakértő! Adott egy társaság az alábbi következő időszakra átvihető követelést tartalmazó áfabevallásokkal (az egyenlegek értelemszerűen mindig tartalmazzák az előző időszakról jövő áthozatot is): 2011. I. n.év: 3.000 eFt 2012. I. n.év: 1.000 eFt 2011. II. n.év: 4.000 eFt 2012. II. n.év: 4.000 eFt 2011. III. n.év: 3.500 eFt 2012. III. n.év: 2.000 eFt 2011. IV. n.év: 2.500 eFt 2012. IV. n.év: 1.500 eFt A 2016. év végén mekkora összeg „veszik el” elévülés miatt? Hogyan alakul az elévülés kérdése 2017. 12. 31-én? Kérem, hogy a fenti példán levezetve segítsen a téma jobb megértésében! Köszönöm!
2011. III. negyedévi áfabevallást ügyfelem nullásan adta be, adatot a bevallás nem tartalmazott. Az adószámát 2011.09.05-én kapta, adóköteles tevékenységének megkezdését, a NAV ettől a naptól regisztrálta. Az első levonandó áfát tartalmazó számlájának dátuma 2011.09.20. A mai napig mindvégig negyedéves bevalló áfa adónemben. A kérdés: meddig nyújtható be az önellenőrzés áfa adónemben (visszaigénylés lenne) a fenti adatok alapján 2011. III. negyedévre vonatkozóan? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel CsK
Tisztelt Cím! Állásfoglalását kérem a következő kérdésben: Kft.-nél a 138-as (Késedelmi pótlék) és a 215-ös (Bírság, mulasztási bírság és önellenőrzési pótlék) adónemeken tartozások elévülése következett be. A NAV rendezés megtörtént a folyószámlán, így rendkívüli bevétel keletkezett az elévülés értékével egyezően (2015-ös esemény). Ilyen esetben az elévülés összegével csökkenthető-e az adóalap? Ha igen, akkor milyen jogcímen? Alkalmazható-e a Tao törvény 7. § (1) r pontja erre az esetre? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Z.L.
Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy a társaságiadó-bevallásban nem érvényesített kedvezményt utólag, a beadást követően, elévülési időn belül lehet-e érvényesíteni? Ha igen, minden adókedvezményt, vagy az összes adókedvezmény esetén lehetőség van önrevizíóra? Előre is köszönöm.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték