Alkalmi és idénymunka: amikor teljes összegű járulékot kell fizetni

Megosztás Tetszik

Az egyszerűsített foglalkoztatás kétségtelenül nagyon kedvező közteher-fizetési lehetőség, ami ugyanakkor a munkavállaló számára csak nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra ad jogosultságot, és még egészségügyi szolgáltatást sem biztosít.

Az egyszerűsített foglalkoztatás alkalmazása során nem szabad megfeledkezünk arról, hogy a főszabály – az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (efotörvény) 7. paragrafusának (1) bekezdése – szerint az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyijövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény), illetve az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) rendelkezéseit kell alkalmazni. 

Kivételt pedig az efotörvény 2. paragrafusában meghatározott mezőgazdasági és turisztikai idénymunka, az alkalmi munka, illetve a filmipari statisztikai alkalmi munka jelent, amikor is a törvény 8. paragrafusának (2) bekezdése értelmében munkavállalóként mindössze napi 500, 1000, illetve 3000 forintot kell a foglalkoztatónak lerónia, amely megfizetése révén nem terheli

a) a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,

b) a munkavállalót nyugdíjjárulék- (tagdíj-), egészségbiztosítási és munkaerőpiacijárulék-fizetési, egészségügyihozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben bemutatjuk, mikor kell teljes összegű járulékot fizetni alkalmi munka esetén.

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.