Egy kft.-nél tb-kifizetőhely működik. Az egyik 40 órás munkavállaló a munkaviszonytól teljesen függetlenül egyéni vállalkozói jogviszonyt kezdett. Van-e olyan kifizetőhelyi feladat, amire oda kell ebben az esetben figyelni? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna jogász, társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
Az Alkotmánybíróság (Ab) határozatában megállapította, hogy az egészségbiztosító fogyatékossággal élő személy kérelme alapján indult méltányossági eljárása során nem mellőzheti a méltányossági kérelem érdemi vizsgálatát annak megítélésekor, hogy támogatást nyújt-e a társadalombiztosítási támogatással nem rendelkező gyógyászati segédeszköz árához, valamint nem támaszthat olyan feltételt, amely nem szerepel a méltányossági eljárásra vonatkozó jogszabályokban – írja honlapján az Ab.
Meglepően gyakran feledkeznek meg a foglalkoztatók arról, hogy nemcsak be, hanem ki is kell jelenteni a munkavállalókat, ha már nem dolgoznak a cégnél. Egy-egy biztosított esetében ennek vélhetően egyszerű hanyagság az oka, amikor viszont már százas nagyságrendben marad el a kijelentés, akkor már rendszerszintű a probléma.
Tisztelt Szakértő! Magyar állampolgár, Magyarországról végez ausztriai cégnek távmunkát, magyar lakhelye van csak. Egyezménye és az szja szerint Magyarországon adóköteles, de biztosítása Ausztriában lesz. Ezt jelentenie kell az egészségbiztosító felé? Köszönöm!
Személyes adatok védelme iránt ügyben hozott döntést a Pfv.IV.20.954/2018 számú határozatában a Kúria.
Idén már több mint tízezer beültetést támogat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK); a magánszolgáltatóknál négyezret, az állami kórházakban pedig több mint 6500-at – írja a Világgazdaság.
Tisztelt Szakértő! A munkáltató nem működtet kifizetőhelyet. Amennyiben a munkavállalót a munkahelyén, munkavégzés közben baleset, sérülés éri, mi a helyes módja a baleseti táppénz igénylésnek? A foglalkoztatói igazolást baleseti táppénz igényre töltjük ki, és amíg az egészségbiztosító el nem bírálja, addig az adott időszakra betegszabadságot fizetünk, majd ezt visszavonjuk amikor az üzemi baleset tényét megállapították? Vagy pedig az a helyes eljárás, hogy nem fizetünk betegszabadságot sem, és megvárjuk az egészségbiztosító határozatát, hogy megítélte-e a baleseti táppénzt? Válaszát köszönöm
Nemrég megtapasztalhattuk, hogy jégpáncél vagy éppen hó borította a járdákat, és ebből adódóan sok gyalogost ért sérülés, sőt komolyabb végtagtöréssel, fejsérüléssel járó baleset. Miközben én magam is egyensúlyozva próbáltam elkerülni az esést a jeges járdán, azon gondolkodtam, hogy vajon azok, akiknek tisztán kellene tartani a járdát, tudják-e, hogy ez a nemtörődömség milyen sokba kerülhet nekik. Ettől a gondolattól vezérelve az alábbi cikkben ismertetem, hogy milyen visszafizetési kötelezettség keletkezhet a csúszós járda miatti balesetekből.
Ha munkáltató, magánszemély hibájából üzemi baleset, baleset következik be, illetve beteg, egészségkárosodott lesz valaki, az egészségbiztosító megfizetteti a felelőssel az érintetteknek nyújtott egészségbiztosítási ellátásokat.
Az orvoshoz, illetve az egészségügyi szolgáltatóhoz történő utazás költségeit az egészségbiztosító meghatározott esetekben megtéríti a betegnek. Ha a beteg kora vagy egészségi állapota miatt kísérőre van szükség, akkor kísérő személy is kérheti utazási költségének megtérítését. Összefoglaltuk, hogy milyen esetekben és milyen mértékben téríti meg az utazási kiadásokat az egészségbiztosítótól.
Ha valaki felelső más ember betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért, az egészségbiztosító megtérítteti vele az egészségügyi ellátás és a táppénz költségeit. Erre magánszemélyt és foglalkoztató egyaránt kötelezhet. A kárviselés költségei enyhíthetők.
Továbbra is teljes erőbevetéssel dolgozik a kormány azon, hogy kisajátítsa az ország két magán egészségbiztosítóját – jelentette ki a közszolgálati rádió szombati vitaműsorában Robert Fico kormányfő. „Már csak néhány rendkívül bonyolult törvényt kell befejezni" - írja a kitekintő.hu.
Nem a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) hibájából jutottak egyes egészségügyi dolgozók késve jövedelem-kiegészítésükhöz, a törvényi határidőn belül, vagyis július 20-áig az egészségbiztosító elutalta a munkáltatóknak a megfelelő összeget - közölte a GYEMSZI.
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték