adozona.hu
Ne várjon a NAV-ra – így is mentesülhet az egészségügyi szolgáltatási járulék alól
//adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Ne_varjon_a_NAVra__igy_is_mentesulhet_kotel_QFVQUQ
Ne várjon a NAV-ra – így is mentesülhet az egészségügyi szolgáltatási járulék alól
Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére kötelezettek anyagi helyzete gyakran nem teszi lehetővé, hogy kifizessék az előírt összeget. A szociálisan rászorulóknak nem érdemes azonban a NAV felszólítására várniuk, másképpen is mentesülhetnek e kötelezettség alól, emlékeztet az adóhatóság.
Az elmúlt években nagyszámú adózó fordul az adóhatósághoz a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 39. § (2) bekezdése alapján fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék (2017. évben havi összege: 7110 forint, napi összege: 237 forint; a továbbiakban: járulék) megfizetésének méltányosságból történő elengedése érdekében. A NAV szerint a meg nem fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék egy havi összegének adószámlán történő előírását követően az adózók fizetési kedvezményi kérelmet terjesztenek elő ezen kötelezettség méltányosságból történő elengedése érdekében. Ezt az adóhatóság azonban csak a tárgyi feltételek fennállása esetén engedélyezheti. Ilyen esetben az adóhatóság részletesen vizsgálja adózó és az egy háztartásban élő hozzátartozók vagyoni, szociális helyzetét, jövedelmét és kiadásait.
A méltányosság ugyanakkor csak lejárt adótartozás esetén engedélyezhető, így a gyakorlatban sokszor azzal találkoznak az adózók, hogy bár az adóhatóság egy adott hónapban az addig felhalmozott járulékra fizetési kedvezményt engedélyezett, a következő havi kötelezettség keletkezésekor ismét tartozása lesz, melyre ismét késedelmi pótlék kerül felszámításra.
Ennek elkerülése érdekében a NAV felhívja az adózók figyelmét, hogy a járulék megfizetése alól az adózó egyéb módon is mentesülhet. A Tbj. 16. § (1) bekezdés o) pontja ugyanis kimondja, hogy az egészségügyi szolgáltatásra jogosult – a Tbj. szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl – az, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult.
Szociális helyzetére tekintettel az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megállapítását így az a személy kérheti, aki az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult (mert nem biztosított, valamint szolidaritási alapon sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra és nem részesül olyan rendszeres pénzellátásban, mely őt az egészségügyi szolgáltatásra, jogosítaná), azonban jövedelmi helyzetére tekintettel nem képes az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére.
Az adózó kérelmére indult eljárásban tehát a járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,
a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 százalékát (34 200 forint),
b) aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékát (42 750 forint) nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.
A szociális rászorultság igazolásáról a járási hivatal hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány hatályossága 1 év. A bizonyítvány tartalmazza a rászoruló személy nevét, lakcímét – tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén szálláshelyét –, társadalombiztosítási azonosító jelét, a rászorultság tényét, valamint az igazolás hatályosságát. A bizonyítvány a már hivatkozott feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható. A szociálisan rászorult személyekről a járási hivatal nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé.
Ha a magánszemély részére kiállításra kerül a bizonyítvány, akkor annak érvényességi ideje alatt nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie.
Ugyanakkor a magánszemélynek ezzel összefüggésben bejelentést kell teljesítenie az adóhatóság felé az erre a célra rendszeresített, 17T1011-es nyomtatványon.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetéssel, a nyomtatvány kitöltésével kapcsolatban, általánosságban felmerülő kérdéseikre telefonon keresztül is kaphatnak választ a NAV Általános Tájékoztató Rendszerének telefonszámán (06-80/42-42-42), valamint további hasznos információk találhatók a 17T1011-es adatlap kitöltési útmutatójában is.
Hozzászólások (2)
Kedves Olvasónk!
Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Üdvözlettel az Adózóna csapata
Tisztelt Szakértő!
Saját jogon vagyok nyugdíjas, 73 éves mérnökként. Egy Kft-ben vagyok tulajdonos/igazgató, mely Kft. 1,5 éves, semmilyen tevékenysége nem volt, árbevétel nem volt. Egyéni vállalkozónak minősülök, ezért kötelezett a Kft. Egészségügyi Járulék fizetésére. Kérdéseim: 1./ Ha nincs bevétel, nincs tevékenység akkor is fizetnie kell a Kft.-nek? 2./ Milyen biztosításra vagyok jogosult a járulék fizetése esetén, ami több mint a nyugdíjas jogom alapján jár? 3./ Ha a Kft.-nek nincs miből fizetnie a járulékot, a NAV kin, és hogyan hajtja be a járulék hátralékot? 4./ Ha a Kft.-t megszüntetem, az veszteséges lesz, ki fizeti be a járulékot, vagy az örökre elmarad NAV-éknál? Válaszát előre köszönve: Pozsonyi Zoltán