531 találat a(z) családi gazdaság cimkére
Családi gazdaság és kata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katával kapcsolatosan szeretném megkérdezni Önöket, hogy mi a helyzet egy családi gazdaságként működő vállalkozásnál. A családi gazdaság az szja-törvény értelmében egyforma adózást választhat minden tag tekintetében. Ezt hogy lehet értelmezni a katában? Mindenki kata hatálya alá jelentkezik be, és ennek megfelelően az egyéni jogviszonyok alapján fizeti meg a 25, 50, vagy éppen a vállalt 75 ezer forintot havonta? Van-e a kata választhatóságának korlátja (a 25 millió forinton felül), ha igen, akkor ez családi gazdaságnál hogyan értelmezhető? Kata mellett maradhat-e a kompenzációs felár alkalmazása? A kata értékhatára a családi gazdaság esetében annyiszor 12 millió forint, ahány tagja van a családi gazdaságnak? A 12 millió forintos értékhatárt egyenként – családi gazdasági tagokra lebontva, tagonként – kell, hogy teljesítsék, feltételezve azt, hogy akkor mindenki értékesítsen, vagy mehet minden értékesítés – úgy mint az áfánál gyakorlat –, hogy a családi gazdaság vezetője nevére szól minden számla, ő elszámol az áfával, és a nettó értéken számított bevételek és költségek osztódnak a taglétszám alapján egy főre jutóan számolva? Ez a válasz szükséges ahhoz, hogy a következő évre történő választásnál –december 20-áig – hogyan járhatunk el helyesen.
Családi gazdaság bevételének megosztása az szja-bevallásban
Kérdés
Családi gazdaság január o1. napján 8 fő, majd február 16-án kilép 4 fő, de február 16-án be is lép 3 fő, majd november o1-től ismét belép 1 fő. Tehát az évvégi létszám 8 fő. Az árbevétel megosztása lenne o1.o1-től o2.15-ig 8 fő, majd o2-16-tól 12.31-ig ismét 8 fő. A kérdés az, hogy a november o1. napján belépő emberre el lehet-e számolni o2.16. napjától (ebben az esetben számolunk az év végén 8 fővel), vagy ezt az 1 főt nem vehetem figyelembe csak november o1. napjától, tekintettel arra, hogy ő ugyan folyamatosan a családi gazdaság tagja volt, o1.o1-től október 31. napjáig munkaviszonyban volt foglalkoztatva a csg-ban?
Családi gazdaság: mi számít élethivatásszerű tevékenységnek?
Cikk
Mit kell érteni egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén abban az esetben, ha a kormányrendelet a családi gazdálkodó tekintetében köti ki az élethivatásszerűen folytatott tevékenységet, míg ezzel szemben a törvény (ami magasabb szintű jogszabály) úgy is értelmezhető, hogy elég, ha a családi gazdaságban egy tag a teljes foglalkoztatott? – merült fel a kérdés olvasóink körében.
Családi gazdaság – őstermelői igazolvány
Kérdés
Ezidáig családi gazdaság vezetője vagy őstermelői igazolvány birtokában vagy egyéni vállalkozói igazolvánnyal alapíthatott gazdaságot. A falugazdászoknál most kialakult gyakorlat szerint a családi gazdaságok vezetőinek őstermelői igazolványát nem hosszabbítják meg (pedig december 31-ével érvényüket vesztik). Indok, ha már családi gazdaság vezetője, akkor nincs szükség az őstermelői igazolványra. Helyes ez a gyakorlat? Nem lesz gond az szja- és tb-fizetéseknél, hogy nem rendelkeznek érvényes őstermelőivel?
Ingatlan bérbeadó, családi gazdaság tagja, egyéni vállalkozó
Kérdés
Tisztel Szakértő! Magánszemély az alábbi tevékenységeket kívánja folytatni. Van egy főállású munkaviszonya, emellett garázsát magánszemélyként (áfamentesen) bérbe kívánja adni. Családi gazdaság tagja, szintén magánszemélyként (a családi gazdaság áfakörös), továbbá egyéni vállalkozást indítana üzletviteli tanácsadás tevékenységgel (áfamentesen). Kérdésem az lenne, hogy ezek a tevékenységek kezelhetők-e így együttvéve, kizárja-e esetleg bármelyik a másikat? Áfa szempontjából úgy gondolom ez így működhet, de szeretnék megerősítést kérni.
Kapcsolt vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdaság vezetője és egyik tagja kft.-t alapított. A vezető és a tag férj-feleség. A feleség 51 százalék tulajdoni hányaddal rendelkezik, egyben ő látja el az ügyvezetői feladatokat is. Kérdésem, hogy a kft. és a mezőgazdasági őstermelőként családi gazdaság (tagjai) kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e? Adószámmal csak a családi gazdaság vezetője rendelkezik, áfaalany, csak ő értékesít, a családi gazdaság többi tagja közös őstermelői igazolvány alapján tagjai a családi gazdaságnak. Hogyan valósul meg a kapcsolt vállalkozás? Kérdésem továbbá, hogy egy egyéni vállalkozó többségi tulajdonnal rendelkezik egy kft.-ben és az ügyvezetői feladatokat is ellátja. Kapcsolt vállalkozónak minősül-e a kft. az egyéni vállalkozóval? Szíves válaszát előre is köszönöm.
Családi gazdaság tagja elhunyt
Kérdés
Családi gazdaság nem főállású tagja 2016. augusztus hónapban elhalálozott, így a családi gazdaság tagjainak létszáma 4 főről 3 főre csökkent. A főállású tag bejelentette a FVM-hez az elhalálozást, akik törölték a nyilvántartásból az elhunytat. Az elhunyt tag 2016. május hónapig egyéni vállalkozó is volt, de májusban be lett jelentve a vállalkozás szüneteltetése. Kérdésem: az elhunyt személy 2016. évi személyijövedelemadó-bevallását ki készíti? Ha az adóhivatal, akkor milyen formában kell a részükre az adatokat szolgáltatni, és milyen tartalmú adatokat kell szolgáltatni? Csak az egyéni vállalkozásával kapcsolatos adatokat kell szolgáltatni, vagy a családi gazdaság rá eső bevételéről és költségeiről is kell adatot küldeni? Válaszukat előre is köszönöm.
Családi gazdaság alapitása
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Nyugdíjas őstermelő fiával és unokájával családi gazdaságot szeretne alapítani. A nyugdíjas lenne a családi gazdaság vezetője, mert az ő nevén van földterület. Kérdésem az lenne, hogy mivel ő nyugdíjas, kizáró ok-e, hogy ő legyen a családi gazdálkodás vezetője?
Közös őstermelés, családi gazdaság: figyeljen a különbségekre!
Cikk
Mik a szabályok a közös őstermelői igazolvánnyal működők, illetve a családi gazdaság tagjai bevételének, költségeinek és kedvezményeinek elszámolására? Olvasói kérdésre Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
Családi gazdálkodás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy őstermelő, akinek közös őstermelői igazolványa van a feleségével és a nagykorú lányával. Most, mivel megnőtt a bevétele, szeretne családi gazdaságot létrehozni. és további két személyt bevonni. A kérdésem az lenne, hogy a bevételeket év végén hogyan osztom meg? Közös őstermelői időszakból az addig felmerült bevételt és kiadást osztom hárommal, mivel addig hárman voltak benne, miután családi gazdaság lett, attól az időponttól pedig öt részre osztom a bevételt és a kiadást is. Vigyázva arra, hogy az 1-9 hónapban keletkezett bevételhez tartozó három személy éves bevétele ne haladja meg a kistermelői értékhatárt, tehát az éves bevallásban nem lesz egyforma bevétel az öt fő szemszögéből nézve, vagy mivel családi gazdaság, így annyi felé osztom az éves bevételt, ahányan év végén a családi gazdaságban szerepelnek, jelen esetben öttel? Ha ez így nem jó, akkor hogyan kell ilyen esetben eljárni? Válaszát mielőbb várom. Tisztelettel: O-né
Családi gazdálkodás tagjainak adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves útmutatásukat az alábbi közös őstermelői igazolvánnyal működő őstermelőket, valamint a családi gazdaságot érintő adózási kérdésekhez. Úgy értelmeztem, hogy mindkét működési formánál, ha év közben új tag lép be, akkor az adóév utolsó napján fennálló létszám figyelembevételével kell felosztani a bevételt, és tételes költségelszámolás esetén a költséget a teljes adóévre vonatkozóan? A mezőgazdasági kistermelőket megillető kedvezmények érvényesítésénél az új belépő tagot is megilleti például – 600 ezer forintig az szja-mentesség, – 4 millió forintig a nemleges nyilatkozattétel, ha rendelkezik 20 százalékos költségszámlával, – 8 millió forintig a 40 százalékos kistermelői költségkedvezmény TELJES összegben? Vagy évközi belépésnél arányosítani kell a kistermelői értékhatárokat a belépő tagok működési napjainak arányában? Kérem útmutatásukat továbbá, hogy átalányadózás esetén nem alkalmazható a létszámarányos bevételmegosztás? A közös őstermelői tagok és a családi gazdálkodó, illetve a családi gazdaság tagjai csak azután a bevétel után átalányadózhatnak, amely a saját nevükre szól? Átalányadózásnál nem egyenértékű a bármely tag nevére kiállított bizonylat? Kérem szíves tájékoztatásukat Köszönöm: Zsoldosné
Buktatók családi gazdaság tagjainak jövedelemszámításakor
Cikk
A családi gazdaság tagjainak jövedelme az adóév utolsó napján meglévő létszám alapján állapítható meg, nincs jelentősége annak, hogy a tagok mikor léptek be a családi gazdaságba, és annak sincs, hogy az év közben belépőhöz köthetően mikor érkezett bevétel, és mikor merült fel költség. Annak viszont nagy jelentősége van, hogy a tagok milyen lakcímre, illetve tartózkodási helyre vannak bejelentve, mivel feltétel a közös háztartás.
Turbóra kapcsol a kormány: március végéig kisöpri az uniós pályázatokat
Cikk
Tartja magát a kormány célkitűzéséhez, miszerint 2017. március 31-éig az európai uniós támogatások jelenlegi ciklusának összes pályázatát kiírják – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága keddi ülésén.
Családi gazdaság, a bevétel megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves útmutatásukat, az alábbi, családi gazdaságot érintő adózási kérdéshez! Családi gazdaság 3 fővel végezte tevékenységét 2016/01/01-től. A gazdaságba további 4 tag lép be 2016.06.01-én. Hogyan kell megállapítani az egyes tagok őstermelésből származó bevételét, költségeit az adózás kiszámításához. Az alábbiakban levezetett arányosítási módszerek közül melyik a helyes? (Csak bevételi adat szerepel a példában) 1. Időszakonkénti elkülönítés - A gazdaság bevétele 2016/05/31-ig: 14 000 ezer ft - az 1-3. tagra 2016/01/01-05/31-ig vonatkozó adatok /fő: bevétel: 14 000 ezer ft/3fő= 4667 ezer ft - A gazdaság bevétele 2016/06/01-12/31-ig: 1000 ezer ft - A gazdaság 7 tagjára 2016/06/01-12/31-ig vonatkozó adatok/fő: bevétel: 1000 ezer ft/7fő= 143 ezer ft o A gazdaság első 3 tagjára vonatkozó éves adatok: bevétel: 4667 ezer ft+143 ezer ft= 4810 ezer ft/fő o A gazdaság 4-7. tagjaira vonatkozó éves adatok: bevétel: 143 ezer ft A tagok által összesen bevallott bevétel: 4810 ezer ft*3 + 143 ezer ft*4=15 000 ezer ft. 2. Naptári napok súlyozott átlagával történő arányosítás: A gazdaság 1-3. taggal az év 365 napjából 151 napig, 1-7. taggal 214 napig működött. Az előző pontban bemutatott adatok alapján: Éves árbevétel: 14 000 ezer ft+1000 ezer ft=15 000 ezer ft 1-3.tagokra jutó bevétel/fő: o 15 000 ezer ft/365*151nap/3= 2068 ezer ft o 15 000 ezer ft/365*214/7= 1256 ezer ft o összesen : 1256 ezer ft+ 2068 ezer ft= 3324 ezer ft/fő 4-7. tagokra jutó bevétel / fő: o 15 000 ezer/365*214/7= 1256 ezer ft
Családi gazdaság tagjának járulékfizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély jelenleg heti 20 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Édesapja családi gazdálkodó, a kérdéses magánszemély jelenleg nem tagja a családi gazdaságnak. Szolgálati idejének növelése miatt az édesapa szeretné bejelenteni lányát heti 20 órás munkaviszonyra a családi gazdaságába, és ezzel egyidőben szeretné a lányát bevenni a családi gazdaságba is (a fejenkénti 8 millió forintos kedvező adózási lehetőség miatt). Kérdésem az lenne, hogy ezt megteheti-e, hiszen véleményem szerint a lány a családi gazdaságban, mint tag, munkaviszonyban nem foglalkoztatható. Mivel azonban családi gazdasági tagként őstermelők módjára adózik, ezért mivel van egy teljesen független cégnél heti 20 órás munkaviszonya, ott ő biztosított lesz, és a családi gazdaságban nem lesz biztosított, és nem is választhatja, hogy ő ennek ellenére járulékot szeretne ott fizetni. Van-e mégis valamilyen módja annak, hogy belépjen a családi gazdaságba, és a szolgálati idő növelése miatt mégis tudjon a gazdaságban járulékot fizetni (például a minimálbér után)? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
