1957-ben született nő vagyok, saját jogon rokkantsági ellátást és 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíjat folyósítanak részemre. Családi gazdaságban nem foglalkoztatottként – személyesen nem működök közre –családi gazdálkodó tag vagyok. Az egy főre eső bevétel támogatással együtt 39 millió forint. Kell-e fizetnem egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot és mennyit? Több helyről hallottam, hogy aki özvegyi nyugdíjat kap, annak nincs tb-fizetési kötelezettsége.
A napokban megjelent cikkre szeretnék rákérdezni. A családi gazdaság megalakításánál korábban nem volt olyan kitétel, hogy a tagoknak közös háztartásban élőnek kell lenniük. Volt egy központilag kijelölt tartózkodási hely. A családi gazdaság megalakításakor még egy háztartásban voltak, de közben a gyerekek elköltöztek. Ebben az esetben hogyan értelmezhető az szja-törvénynek való megfelelés, hogy egy lakóingatlanban együtt lakó személyek lehetnek a családi gazdaság tagjai? Köszönöm előre is válaszukat.
Kedves Lepsényi Mária! A Fontos változás a családi gazdaságok bevételeinek felosztásánál! című cikkel kapcsolatban lenne kérdésem. Szüleimnek családi gazdasága van, amelyben a szüleim, hét unokájuk és a húgom van benne. Édesapám a családi gazdálkodó, a bizonylatok az ő nevére szólnak. A korábbi években – mivel tízen vannak a gazdaságban –tízfelé osztottuk a bevételeket és a költségeket. Az unokák nem laknak velük. A 78/A paragrafusban említett nyilatkozatot nem tudom, hogy esetükben figyelembe kell-e venni. Lehetséges, hogy 2015-től hiába voltak bejelentve családi gazdaság tagjainak a gyerekek, akkor sem vehetjük őket figyelembe az adószámításnál? (Az őstermelői igazolványt nem váltottunk ki.) Válaszát előre is megköszönve, tisztelettel: Füzesi Katalin
Tisztelt Szakértő! A családi gazdaság vezetője csak október hónapban érvényesítette az őstermelői igazolványát. Év végén hogyan adózik a családi gazdaság? Őstermelőként adózhat-e egész évre, úgy, mintha már év elejétől érvényes lett volna az igazolvány? Vagy októberig önálló tevékenység bevételeként kell elszámolnia a bevételeit? Köszönöm. Lné
Tisztelt Szakértő! Mai cikkükben írnak arról, hogy a családi gazdaság tagjainak közös háztartásban kell élniük. Pontosan meg is fogalmazza a törvény a közös háztartás fogalmát. Mi abban az esetben a teendő, ha a családi gazdaság tagjai nem közös háztartásban élnek, a rokonsági foknak megfelelően alapították a gazdaságot, az MVH be is jegyezte őket, már évek óta működnek így, mint családi gazdaság, de nem élnek egy háztartásban, tehát eltérő lakcímen fellelhetők? Nem az MVH-nak kellene ezt vizsgálni, és, ha nem felel meg a követelményeknek, akkor nem kiadni az alapító határozatot? Utólag a NAV ezt felülírhatja?
Kérem a tisztelt adószakértőt, hogy pontosítsuk, közös őstermelői igazolvány esetében közös háztartásban (azonos lakcímen) kell lakniuk a tagoknak, családi gazdaság esetében viszont nem feltétel a közös lakcím (ha igen, akkor ez pontosan hol van leírva?). Rengeteg olyan családi gazdaság van, ahol a családi gazdaság tagjai különböző lakcímre vannak bejelentve...
A családi gazdaság egyik tagjának nem mezőgazdasági egyéni vállalkozása is van, ahol még a családi gazdaság megalapítása előtt munkaviszonyt létesített egy másik taggal. Ez a még most is fennálló munkaviszony befolyásolja-e a családi gazdaság szabályszerű működését? Ha a 6 fős családi gazdaság tagjai nem élnek közös háztartásban, hogyan osszák meg a 2015. évi bevételeiket, illetve milyen kötelezettségük van a továbbiakban?
Ki lehet a családi gazdaságok tagja, kik vehetők számításba a bevételek és a kiadások felosztásánál? Tavaly januártól változott egy fontos szabály, amit már a 2015. évről szóló bevallásoknál is szem előtt kell tartani.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem családi gazdaság vezetője, ezen kívül adószámmal rendelkező (nem egyéni vállalkozó) magánszemélyként növényvédelmi szaktanácsadást nyújt. A tanácsadást növényvédelmi szolgáltatói szerződés alapján végzi évi 50 ezer forint szolgáltatási díj ellenében cégek és magánszemélyek részére egyaránt, a szolgáltatásról számlát állít ki. Helyes-e az a gyakorlat, hogy tételes költségelszámolás alapján negyedévente megállapítjuk a növényvédelmi szaktanácsadás jövedelmét, és a negyedévet követő hó 12-éig megfizetjük a 15 százalék szja-előleget, majd év végén önálló tevékenységből származó jövedelemként állítjuk be az 53-as bevallásba? 27 százalékos eho vagy egyéb más járulék terheli a jövedelmet? Tartalma alapján minősítheti-e a NAV megbízási jogviszonynak az ügyletet? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdaság (apa, anya, nagykorú gyermek) vezetője 2015-ben az apa volt, aki a kompenzációs rendszer alkalmazása mellett alanyi mentességet választott. 2015 októberétől a családi gazdaság vezetését a fia vette át, aki 2016-ban bejelentkezett az áfa hatálya alá, és 2016-tól a családi gazdaság nevében kizárólag ő jogosult számlát kibocsátani, és a költségszámlák is az ő nevére jönnek. Januárban vásárolt egy traktort, melynek áfáját szeretné visszaigényelni. Befolyásolhatja-e a visszaigénylési jogosultságot, hogy az anya és az apa adószámos magánszemélyként mentes az áfafizetési kötelezettség alól (1-es adószámú), és apa NAV-törzsadataiban még mindig az szerepel, hogy a kompenzációs felár megtéríttetésére tart igényt, és mellette alanyi adómentességet választ? (Anya és apa a családi gazdaságban nincs számlakibocsátóként bejelentve.) Megteheti-e az anya, hogy alanyi mentesen ingatlant ad bérbe ebben a felállásban? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Szakértők! Közös őstermelés, illetve családi gazdálkodás esetén a gépkocsi költségeket hogyan kell megosztani? Mit takar az alábbi szöveg a személyi jövedelemadó kitöltési útmutatójában? A közös gazdálkodás időszakában átalányadózás választása esetén a bevételekről, tételes költségelszámolás alkalmazásakor a bevételekről és a költségekről elegendő egy nyilvántartást vezetni. A bevételeket és a költségeket a közösen gazdálkodó családtagok között egyenlő arányban (beleértve a támogatás címén bevételként figyelembe vett összegeket is) kell felosztani, függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági terméket melyik családtag értékesítette, vagy a kiadást igazoló számla melyik családtagnak a nevére szól. Ez alól kivétel a gépjárműhasználattal összefüggő, számlák alapján elszámolt kiadás, és az esetlegesen keletkező szociális hozzájárulási adó. Az ilyen kiadást csak a gépjárműhasználattal összefüggő költségek elszámolására jogosult családtag nevére és a gépjármű rendszámára kiállított számla és a járműről vezetett útnyilvántartás alapján lehet elszámolni. Útnyilvántartás vezetése nélkül, a közös őstermelői igazolványban feltüntetett személyek a saját tulajdonú vagy az általuk zárt végű lízingbe vett (ideértve a házastárs tulajdonát képező és a házastárs által zárt végű lízingbe vett személygépkocsit is) személygépkocsijuk üzemi célú használata címén külön-külön havi 500 kilométer utat számolhatnak el az üzemeltetett személygépkocsik számától függetlenül. Ez a költség osztható vagy nem?
A feleség családi gazdaságába olvadna be a férj családi gazdasága. Biztos, hogy jó lesz ez így? Mit tegyenek a tárgyi eszközökkel? Kell-e áfázniuk is? Ha igen, levonható-e? Mire kell még figyelni az egyesülés során? Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó sorra veszi az ajánlott lépéseket.
Van egy házaspár, az édesapának is van egy családi gazdasága és az édesanyának is. A tevékenységi körük ugyanaz, kertészet. A vállalkozási forma különböző: a férj őstermelőként vezeti a gazdaságát; az anya egyéni vállalkozóként. Mindkét családi gazdaság folyamatos fejlesztéseket hajtott végre, emiatt értékkel bíró tárgyi eszközeik vannak. Az adminisztráció egyszerűsítése miatt a két gazdaság szeretne egyesülni valahogy. A terv az, hogy az anya családi gazdaságába beolvad a férj családi gazdasága. Mindkét vezető megtartaná az adószámát, s továbbra is folytatnának értékesítést a nevük alatt (az értékesítést a férj végzi a nagybani piacon). Kérdéseim: – A férjnek a tárgyi eszközöket el kell adnia a feleség részére, vagy működhetnek tovább a jelenlegi rendszer szerint? Bármilyen áfafizetési kötelezettség keletkezik-e, ha nem kell eladnia? – Mire kell figyelni az összeolvadás során? Van-e valamilyen buktató?
Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdaságban lévő terület egy részét bérbe kívánják adni. A telephelyen egy istálló és egy sajtüzem található, de a telephely egy részét már nem tudják hasznosítani, ezért azt bérbe adnák. Kerítéssel elválasztanák a területet, a bérbevevő gépek tárolására, illetve egy általuk felállított sátorban végzett szerelési munkálatokra használná az elkerített területet. Kérdésem az lenne, hogy a családi gazdaság a bérbeadást végezheti-e az őstermelői tevékenység keretében, az őstermelőkre vonatkozó adózási szabályokat alkalmazva? A családi gazdaság vezetője egyéni vállalkozó is, a járulékokat egyéni vállalkozóként fizeti, de egyéni vállalkozói tevékenységet jelenleg nem végez. Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Ügyfelem kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytat egyéni vállalkozóként – ez 5 évig kötelező volt, mert fiatal mezőgazda pályázaton támogatásban részesült. Letelt az 5 év, és 2015. 12. hóban családi gazdaságot alapított. A határozat is elkészült 2015 decemberében. Kérdésem: a 2015. év jövedelmét bevallhatja-e, mint családi gazdálkodó – gondolok itt arra, hogy 12. 31-én már családi gazdálkodó volt –, vagy még egyéni vállalkozóként kell adóznia, mivel a családi gazdaságot csak 2015. 12. hóban alapította. Válaszát köszönöm. További szép napot: Törökné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték