Tisztelt Szakértő! A családi gazdaság 5 főből áll, de év közben az egyik tagja elhalálozott. Mi ilyenkor a teendő? Hogyan osztható fel a bevétel, a költség? Meg kell osztani az időszakot úgy, hogy az elhalálozás időpontjáig 5 főre, majd 4 főre számolom a bevételt és költséget? Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Van egy családi gazdaság, ahol a férj a családi gazdálkodó, ő a vezető. A családi gazdaság tagjai pedig a felesége és a gyermeke, aki a családi gazdaságon belül főállású őstermelőként vesz részt a munkában, így a gyermek után ennek megfelelően történik a járulék megfizetése. A családi gazdaság vezetője őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, és áfa tekintetében – a különleges jogállásnak megfelelő alanyi adómentesség mellett – a mezőgazdasági tevékenységre kompenzációs felár alkalmazását választotta. Mint tudjuk, a családi gazdaság tagjaira egyforma adózási forma választása kötelező, ugyanakkor csak a vezető nevén történik minden értékesítés. A tagok nevére sem költségszámlát, sem bevételi, értékesítési számlát nem állítanak ki. Így a kompenzációs felár választhatósági feltételeinek fennállását, meglétét elég csak a családi gazdaság vezetője esetében ellenőrizni, vagy mindhárom személy esetében ezt külön-külön vizsgálni kell. Ez azt jelenti, hogy a férjnél mint vezetőnél és a tagoknál egyenként is teljesülnie kell a jogszabályban meghatározott feltételeknek, vagy elég csak az értékesítést is végző vezető esetében ezek meglétét vizsgálni? Várom válaszukat köszönettel: Törökné
Az őstermelőknek is adóelőleget kell fizetniük a harmadik negyedévi jövedelmük után, ha az őstermelésből származó bevételük – támogatások nélkül – eléri a 4 millió forintot, és az adó összege eléri a törvényben meghatározott limitet. Erre már csak egy napjuk van, október 12-e a határidő.
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozói igazolvány alapján működő családi gazdaság bérbe adja a gazdaság vezetője tulajdonában lévő földterületeket. A bérbeadás napjával kötelező-e megszüntetni a családi gazdaságot, vagy az tovább működtethető? Ha meg kell szüntetni, akkor a megszüntetést követően értékesített termények, illetve jövő évre áthúzódó támogatások (földalapú, gázolaj) hogyan adóznak? Egyéni vállalkozóként vagy magánszemélyként?
Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdaságban édesapa és gyermeke van, a gyermek idén júniusban betöltötte a 18. életévét, tehát biztosítottá vált, így meg kell fizetnie az előírt járulékokat. Kérdésem az, hogy a tavalyi év bevételét (a 2016. évi bevételük nem haladta meg a 8 millió forintot) kell alapul venni a járulékok számításánál? Nappali tagozatos diák, ez befolyásolja-e a járulékfizetést? Illetve kell-e neki is adószámot kiváltania? Vagy működhet tovább a családi gazdaság az édesapa adószámával, és a gyermekre tekintettel be kell adni az 58-as bevallást a nagykorúvá válásától kezdve? Továbbra is feleződik-e a bevétel? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozói igazolvány birtokában működő családi gazdaság elhatározta megszűnését. Mi a teendő a vállalkozásba vásárolt tárgyi eszközökkel? Keletkezik-e utánuk áfafizetési kötelezettség, ha az egyéni vállalkozó tulajdonában maradnak? Ki kell-e számláznia saját magának az eszközöket piaci értéken? Hogyan kell értelmezni az szja-törvényben leírtakat, miszerint bevétel a kisösszegű tárgyi eszközök leltári értéke? Ezek nullára leíródtak. Akkor mi számít ezeknél leltári értéknek? A nagy értékű tárgyi eszközök – például traktor –, amelyeket megtart a tulajdonában, akkor semmilyen összegben nem növelik a megszűnéskori bevételt?
Lehet-e családi gazdaság tagja az, aki egyébként Németországban vállal munkát akár magyar, akár német munkaadónál?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy mezőgazdasági őstermelő, aki a tevékenységét családi gazdaságban végzi, hogyan számolhatja ki az átlagos alkalmazotti létszámot? A tevékenysége mellett heti 36 órát meghaladó jogviszonnyal rendelkezik egy kft.-ben. A családi gazdaság kéttagú, a másik tagnak is heti 36 órát meghaladó jogviszonya van egy kft.-ben, de jelenleg gyesen van. A családi gazdaságnak más alkalmazottja nincs. Köszönöm.
Őstermelő családi gazdaságot alapított, az erről szóló kérelmet 2017.04.20-án beadta az illetékes hatóságnak. A családi gazdaság nyilvántartásba vételéről szóló határozat 2017.05.29-én kelt. A határozat jogerőre emelkedett 2017.08.02. Kérdésem: a 2017. júliusi búza értékesítésből származó bevétel felosztható-e a családi gazdaság tagjai között?
Kérdésem, hogy családi gazdaság vezetője (őstermelő, évi közel 8 milliós árbevétel) kaphat-e ápolási díjat ? Az ápolt családtag szintén a családi gazdaság tagja.
Tisztelt Szakértő! Adott egy 35 éves magánszemély, aki családi gazdaság tagjaként van bejelentve és felvételt nyert nappali tagozatos diákként egyetemre. Hogy alakul a járulékfizetése? Ha tagja marad a családi gazdaságnak, akkor továbbiakban is kell maga után járulékot fizetni az előző évi bevétele arányában, vagy mentesül a nappalis jogviszonyra való tekintettel? Nagyon köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági őstermelő, családi gazdaság vezetője 2017. március 20-áig betegsége miatt nem tudta érvényesíteni őstermelői igazolványa értékesítési betétlapját. Igazolási kérelmét a NAK elutasította, tehát 2017 április 11-éig nem volt érvényes a betétlapja.A családi gazdaságban rajta kívül még 4 fő dolgozik, de nekik nincs külön őstermelői igazolványuk, a családi gazdaság vezetőjéhez csatlakoztak. Tekintettel arra, hogy a családi gazdaság vezetőjének nem volt érvényes az értékesítési betétlapja, tulajdonképpen, akkor a csatlakozó tagoknak sem volt jogosultságuk értékesíteni az érvényesítés időpontjáig? 2017 első negyedévében nagytételű kukorica rtékesítés történt, amely még a 2016. évi termésből származik. A magánszemélyek leltárában 1653-as bevallásban szerepel. A kérdésem, hogy a 2017. első negyedévben eladott termékek árbevételét tekinthetem-e őstermelésből származó bevételnek, vagy ha nem, hogyan számolhatom el a negyedévben történt értékesítési tranzakciókat és a felmerült költségeket. Válaszukat előre is köszönöm?
Tisztelt Szakértő! Családi gazdálkodó a gazdaság mellett megvásárol egy mezőgazdasággal foglalkozó kft.-t, melyben három másik magánszeméllyel együtt lesz tag és az ügyvezetői feladatokat is ő látja el. A családi gazdaság jelentős gépparkkal rendelkezik, mely gépeket a kft. munkáihoz is szeretné használni. A kérdés: a gazdaság gépeit (pl. kombájn) használhatja-e a kft. olyan formában, hogy szívességi szerződést köt a használatra és nem számláznak gépbérleti díjat a kft. felé és nem számláznának mezőgazdasági szolgáltatást sem? A kft. a gázolaj-, munkaerő- és egyéb költségeket állja, de a családi gazdaság gépeivel dolgozna.
Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdaság egyik tagja rendelkezik egy szőlőterület földhasználati jogával. Ennek megfelelően az ezen a területen termett gyümölcsről az ő nevére állítják ki a szőlő származási bizonyítványt. A családi gazdaság alanyi adómentes, kompenzációs felárra jogosult. A szőlőfelvásárlónak kinek a nevére szóló felvásárlási jegyet kell kiállítania, ha a családi gazdaság az apa nevén van és a lánya a tag, akié a földhasználati jogosultság, ezáltal a szőlő származási bizonyítvány is az ő nevére fog szólni? Alapesetben családi gazdaság tagjai közül ki jogosult számla kiállítására és befogadására, kinek a nevére kell szólnia? Köszönöm válaszát!
Családi gazdaságunk régi nulla értéken nyilvántartott kombájnt beszámíttatott egy új zárt végű lízingkonstrukcióban megvásárolt kombájnba. Az szja törvény alapján a régi kombájn értéke megjelenik-e bevételként és ezáltal befolyásolja-e a kedvezményes kistermelői 8 milliós értékhatárt, vagy van arra mód, hogy az új kombájn értékét csökkentsük vele úgy, mint ahogyan a pénzügyi teljesítés is történt és az értékcsökkenés ezután a csökkent érték után történne a következő években. Válaszukat tisztelettel köszönöm.
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték