Agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatás adózása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Családi gazdálkodó ügyfelünk részére folyósított AKG (agrárkörnyezet-gazdálkodási) támogatás bevételnek minősül-e?
Tisztelt Szakértő! Családi gazdálkodó ügyfelünk részére folyósított AKG (agrárkörnyezet-gazdálkodási) támogatás bevételnek minősül-e?
Tisztelt szakértő! Kérdésem első részének a lényege arra irányult volna, hogy a kamat teljes egészében elszámolható-e a családi gazdálkodónak költségként, annak ellenére, hogy a vásárolt földterület csak 50 százalékát használja a gazdaság, mivel a másik 50 százalék bérbe van adva és magánszemélyként bevétel? Köszönettel
Családi gazdaság vezetője vagyok. A családi gazdaságnak rajtam kivül még kettő tagja van. Tehát hárman vagyunk a családi gazdaságban. Kérdésem: a családi gazdaság részére folyósitott területalapú földtámogatás, az AKG támogatás és a gyümölcstermelési termelést segitő támogatás beszámítanak-e a kistermelői nyolcmillió forint/év bevételi értékhatárba, vagyis mivel a családi gazdaság három főből áll, a 24 millió forint/év bevételi értékhatárba? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Családi gazdaságunk zárt végű pénzügyi lízing konstrukcióban vásárolt mezőgazdasági gépet. A családi gazdaság a pénzforgalmi elszámolást választotta a tárgyévre. A lízingelt gép első részletét és a beszerzési ár áfáját megfizette. Az áfatörvény 196/B § (2) bekezdését és a 10. § a) pontjának együtt értelmezését én úgy ítélem meg, hogy az áfa levonásba helyezhető, visszaigényelhető jelen esetben. A 196/B § (2) alapján nem lenne levonásba helyezhető az ellenérték meg nem fizetése miatt, de az ide nem értve a 10. § a) kitétel miatt gondolom, hogy levonásba helyezhető a beszerzés teljes áfaösszege. Kérem szakértői véleményét az ügyben! Köszönettel: Km
Családi gazdaság tagja értékesitett terményt, ami forditott áfás, a tag nevére állitották ki a számlát (ezen tag egyébként egyéni vállalkozó is). A számlát a családi gazdaság vezetőjének a számlatömbjébe irták, de az előbb emlitett tag nevére, és a tag adószámát irták rá. Hogyan lenne ez helyes – az eladást mindenképpen a tag végzi, ezért a tag nevére akarják kiállitani a számlát, a bevétel pedig a családi gazdaság bevétele kellene hogy legyen. Kinek a számlatömbjébe kell hogy íródjon az értékesités, és milyen adószám (vagy adóazonositójel) feltüntetésével? Mert ez így most az áfabevallásban zavart okoz, számlatömb szerint a családi gazdaság vezetőjének kellene bevallania, a vevő pedig a családi gazdasági tagjának adószámát fogja jelenteni a NAV felé.
4 fős családi gazdaság vagyunk. Én és a férjem nyugdíjasok vagyunk, lányunk, fiunk őstermelőként biztosítottak, a fiam gyermekeit szeretnénk a gazdaság tagjaiba felvenni. Ők kiskorúak. Milyen fizetni-, bevallanivalójuk van tb vagy szja szempontból? Hogyan kell év végén az elszámolást velük megcsinálni?
Családi gazdaság alakul még ebben az évben. A családi gazdaságnak 5 fő lesz a tagja, ebből 3 főnek van külön őstermelői igazolványa és már a 2017-es évre van benne bevétel. Az a kérdésem, hogy a 3 fő már meglévő bevétele hozzáadódik-e a családi gazdaság bevételéhez és 5 felé fog-e osztódni a 2017. évi szja-bevallásban. Köszönettel: Baloghné
Tisztelt Szakértő! A családi gazdaság 5 főből áll, de év közben az egyik tagja elhalálozott. Mi ilyenkor a teendő? Hogyan osztható fel a bevétel, a költség? Meg kell osztani az időszakot úgy, hogy az elhalálozás időpontjáig 5 főre, majd 4 főre számolom a bevételt és költséget? Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Van egy családi gazdaság, ahol a férj a családi gazdálkodó, ő a vezető. A családi gazdaság tagjai pedig a felesége és a gyermeke, aki a családi gazdaságon belül főállású őstermelőként vesz részt a munkában, így a gyermek után ennek megfelelően történik a járulék megfizetése. A családi gazdaság vezetője őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, és áfa tekintetében – a különleges jogállásnak megfelelő alanyi adómentesség mellett – a mezőgazdasági tevékenységre kompenzációs felár alkalmazását választotta. Mint tudjuk, a családi gazdaság tagjaira egyforma adózási forma választása kötelező, ugyanakkor csak a vezető nevén történik minden értékesítés. A tagok nevére sem költségszámlát, sem bevételi, értékesítési számlát nem állítanak ki. Így a kompenzációs felár választhatósági feltételeinek fennállását, meglétét elég csak a családi gazdaság vezetője esetében ellenőrizni, vagy mindhárom személy esetében ezt külön-külön vizsgálni kell. Ez azt jelenti, hogy a férjnél mint vezetőnél és a tagoknál egyenként is teljesülnie kell a jogszabályban meghatározott feltételeknek, vagy elég csak az értékesítést is végző vezető esetében ezek meglétét vizsgálni? Várom válaszukat köszönettel: Törökné
Az őstermelőknek is adóelőleget kell fizetniük a harmadik negyedévi jövedelmük után, ha az őstermelésből származó bevételük – támogatások nélkül – eléri a 4 millió forintot, és az adó összege eléri a törvényben meghatározott limitet. Erre már csak egy napjuk van, október 12-e a határidő.
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozói igazolvány alapján működő családi gazdaság bérbe adja a gazdaság vezetője tulajdonában lévő földterületeket. A bérbeadás napjával kötelező-e megszüntetni a családi gazdaságot, vagy az tovább működtethető? Ha meg kell szüntetni, akkor a megszüntetést követően értékesített termények, illetve jövő évre áthúzódó támogatások (földalapú, gázolaj) hogyan adóznak? Egyéni vállalkozóként vagy magánszemélyként?
Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdaságban édesapa és gyermeke van, a gyermek idén júniusban betöltötte a 18. életévét, tehát biztosítottá vált, így meg kell fizetnie az előírt járulékokat. Kérdésem az, hogy a tavalyi év bevételét (a 2016. évi bevételük nem haladta meg a 8 millió forintot) kell alapul venni a járulékok számításánál? Nappali tagozatos diák, ez befolyásolja-e a járulékfizetést? Illetve kell-e neki is adószámot kiváltania? Vagy működhet tovább a családi gazdaság az édesapa adószámával, és a gyermekre tekintettel be kell adni az 58-as bevallást a nagykorúvá válásától kezdve? Továbbra is feleződik-e a bevétel? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozói igazolvány birtokában működő családi gazdaság elhatározta megszűnését. Mi a teendő a vállalkozásba vásárolt tárgyi eszközökkel? Keletkezik-e utánuk áfafizetési kötelezettség, ha az egyéni vállalkozó tulajdonában maradnak? Ki kell-e számláznia saját magának az eszközöket piaci értéken? Hogyan kell értelmezni az szja-törvényben leírtakat, miszerint bevétel a kisösszegű tárgyi eszközök leltári értéke? Ezek nullára leíródtak. Akkor mi számít ezeknél leltári értéknek? A nagy értékű tárgyi eszközök – például traktor –, amelyeket megtart a tulajdonában, akkor semmilyen összegben nem növelik a megszűnéskori bevételt?
Lehet-e családi gazdaság tagja az, aki egyébként Németországban vállal munkát akár magyar, akár német munkaadónál?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy mezőgazdasági őstermelő, aki a tevékenységét családi gazdaságban végzi, hogyan számolhatja ki az átlagos alkalmazotti létszámot? A tevékenysége mellett heti 36 órát meghaladó jogviszonnyal rendelkezik egy kft.-ben. A családi gazdaság kéttagú, a másik tagnak is heti 36 órát meghaladó jogviszonya van egy kft.-ben, de jelenleg gyesen van. A családi gazdaságnak más alkalmazottja nincs. Köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől