Ki lehet a családi gazdaságok tagja, kik vehetők számításba a bevételek és a kiadások felosztásánál? Tavaly januártól változott egy fontos szabály, amit már a 2015. évről szóló bevallásoknál is szem előtt kell tartani.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem családi gazdaság vezetője, ezen kívül adószámmal rendelkező (nem egyéni vállalkozó) magánszemélyként növényvédelmi szaktanácsadást nyújt. A tanácsadást növényvédelmi szolgáltatói szerződés alapján végzi évi 50 ezer forint szolgáltatási díj ellenében cégek és magánszemélyek részére egyaránt, a szolgáltatásról számlát állít ki. Helyes-e az a gyakorlat, hogy tételes költségelszámolás alapján negyedévente megállapítjuk a növényvédelmi szaktanácsadás jövedelmét, és a negyedévet követő hó 12-éig megfizetjük a 15 százalék szja-előleget, majd év végén önálló tevékenységből származó jövedelemként állítjuk be az 53-as bevallásba? 27 százalékos eho vagy egyéb más járulék terheli a jövedelmet? Tartalma alapján minősítheti-e a NAV megbízási jogviszonynak az ügyletet? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdaság (apa, anya, nagykorú gyermek) vezetője 2015-ben az apa volt, aki a kompenzációs rendszer alkalmazása mellett alanyi mentességet választott. 2015 októberétől a családi gazdaság vezetését a fia vette át, aki 2016-ban bejelentkezett az áfa hatálya alá, és 2016-tól a családi gazdaság nevében kizárólag ő jogosult számlát kibocsátani, és a költségszámlák is az ő nevére jönnek. Januárban vásárolt egy traktort, melynek áfáját szeretné visszaigényelni. Befolyásolhatja-e a visszaigénylési jogosultságot, hogy az anya és az apa adószámos magánszemélyként mentes az áfafizetési kötelezettség alól (1-es adószámú), és apa NAV-törzsadataiban még mindig az szerepel, hogy a kompenzációs felár megtéríttetésére tart igényt, és mellette alanyi adómentességet választ? (Anya és apa a családi gazdaságban nincs számlakibocsátóként bejelentve.) Megteheti-e az anya, hogy alanyi mentesen ingatlant ad bérbe ebben a felállásban? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Szakértők! Közös őstermelés, illetve családi gazdálkodás esetén a gépkocsi költségeket hogyan kell megosztani? Mit takar az alábbi szöveg a személyi jövedelemadó kitöltési útmutatójában? A közös gazdálkodás időszakában átalányadózás választása esetén a bevételekről, tételes költségelszámolás alkalmazásakor a bevételekről és a költségekről elegendő egy nyilvántartást vezetni. A bevételeket és a költségeket a közösen gazdálkodó családtagok között egyenlő arányban (beleértve a támogatás címén bevételként figyelembe vett összegeket is) kell felosztani, függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági terméket melyik családtag értékesítette, vagy a kiadást igazoló számla melyik családtagnak a nevére szól. Ez alól kivétel a gépjárműhasználattal összefüggő, számlák alapján elszámolt kiadás, és az esetlegesen keletkező szociális hozzájárulási adó. Az ilyen kiadást csak a gépjárműhasználattal összefüggő költségek elszámolására jogosult családtag nevére és a gépjármű rendszámára kiállított számla és a járműről vezetett útnyilvántartás alapján lehet elszámolni. Útnyilvántartás vezetése nélkül, a közös őstermelői igazolványban feltüntetett személyek a saját tulajdonú vagy az általuk zárt végű lízingbe vett (ideértve a házastárs tulajdonát képező és a házastárs által zárt végű lízingbe vett személygépkocsit is) személygépkocsijuk üzemi célú használata címén külön-külön havi 500 kilométer utat számolhatnak el az üzemeltetett személygépkocsik számától függetlenül. Ez a költség osztható vagy nem?
A feleség családi gazdaságába olvadna be a férj családi gazdasága. Biztos, hogy jó lesz ez így? Mit tegyenek a tárgyi eszközökkel? Kell-e áfázniuk is? Ha igen, levonható-e? Mire kell még figyelni az egyesülés során? Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó sorra veszi az ajánlott lépéseket.
Van egy házaspár, az édesapának is van egy családi gazdasága és az édesanyának is. A tevékenységi körük ugyanaz, kertészet. A vállalkozási forma különböző: a férj őstermelőként vezeti a gazdaságát; az anya egyéni vállalkozóként. Mindkét családi gazdaság folyamatos fejlesztéseket hajtott végre, emiatt értékkel bíró tárgyi eszközeik vannak. Az adminisztráció egyszerűsítése miatt a két gazdaság szeretne egyesülni valahogy. A terv az, hogy az anya családi gazdaságába beolvad a férj családi gazdasága. Mindkét vezető megtartaná az adószámát, s továbbra is folytatnának értékesítést a nevük alatt (az értékesítést a férj végzi a nagybani piacon). Kérdéseim: – A férjnek a tárgyi eszközöket el kell adnia a feleség részére, vagy működhetnek tovább a jelenlegi rendszer szerint? Bármilyen áfafizetési kötelezettség keletkezik-e, ha nem kell eladnia? – Mire kell figyelni az összeolvadás során? Van-e valamilyen buktató?
Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdaságban lévő terület egy részét bérbe kívánják adni. A telephelyen egy istálló és egy sajtüzem található, de a telephely egy részét már nem tudják hasznosítani, ezért azt bérbe adnák. Kerítéssel elválasztanák a területet, a bérbevevő gépek tárolására, illetve egy általuk felállított sátorban végzett szerelési munkálatokra használná az elkerített területet. Kérdésem az lenne, hogy a családi gazdaság a bérbeadást végezheti-e az őstermelői tevékenység keretében, az őstermelőkre vonatkozó adózási szabályokat alkalmazva? A családi gazdaság vezetője egyéni vállalkozó is, a járulékokat egyéni vállalkozóként fizeti, de egyéni vállalkozói tevékenységet jelenleg nem végez. Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Ügyfelem kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytat egyéni vállalkozóként – ez 5 évig kötelező volt, mert fiatal mezőgazda pályázaton támogatásban részesült. Letelt az 5 év, és 2015. 12. hóban családi gazdaságot alapított. A határozat is elkészült 2015 decemberében. Kérdésem: a 2015. év jövedelmét bevallhatja-e, mint családi gazdálkodó – gondolok itt arra, hogy 12. 31-én már családi gazdálkodó volt –, vagy még egyéni vállalkozóként kell adóznia, mivel a családi gazdaságot csak 2015. 12. hóban alapította. Válaszát köszönöm. További szép napot: Törökné
Tisztelt Szakértők! A kétfős családi gazdaság egyik tagja kilép a gazdaságból, és új családi gazdaságot alapít gyermekeivel. A régi családi gazdaságba nem vitt be semmilyen eszközt. A kilépéssel egyidejűleg azonban a házastársával való megállapodás alapján megkapta, és kivitte a gazdaságból a tenyészállatok egy részét, amelyeket bevitt az általa alapított családi gazdaságba. Kérdésem: szja és áfa vonatkozásában minek minősül ez az ügylet? Keletkezik-e ebből árbevétele a régi, megszűnő családi gazdaságnak? Ki kell-e számlázni az új gazdaságnak? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: felsőszeri
Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság ebben az évben nyereséges, a nyereségét beruházásra el is költötte. Állattartó telepet épít, használatba vételi engedély még nincs, folyamatban van az építkezés. Az eddig felmerült beruházási költséggel csökkenthető a szja alapja? Köszönettel: Ildikó
Tisztelt Szakértő! Családi gazdálkodó a családi gazdaság bevitt szántóföldjét értékesítette. A kérdésem az lenne, hogy a személyijövedelemadó-bevallásban a családi gazdaság bevételei között kell-e figyelembe venni az összeget, vagy az elkülönülten adózó jövedelmek között? Tisztelettel és köszönettel: Eszterhai Hilda
Tisztelt Lepsényi Mária! Köszönöm válaszát, amellyel sokat segített, de még mindig van kérdésem. A szóban forgó családi gazdaság 3 főből áll. A két tagnak nincs adószáma, ezért nem tudom értelmezni az áfatörvény szerinti azonos adózást. Ha jól értem, nem elegendő, hogy a vezető alanya az áfának, a két tagnak is adószámot kell kérni, és áfa hatálya alá belépni, ahhoz, hogy a bevételeket, költségeket megosszuk. 2012. év óta működik a családi gazdaság, lehet-e 2015-ben év közben adószámot kérni a tagoknak? Km
Tisztelt Szakértő! Családi gazdálkodás 3 főből áll, két tagja nem áfaalany, sőt adószámuk sincs. A főállású családi gazdálkodó, a gazdálkodó család feje, áfaalany. A családi gazdaság vezetőjének nevére szólnak a bevételi számlák, áfabevallást év közben az ő nevére teljesítette. Az év végi szja-bevallásban megoszthatom-e a bevételeket és a költségeket a 3 fő között egyenlő arányban, vagy más arányban? Az azonos adózási módot a jövedelemadóra vagy az áfára is kell értelmezni? Hogyan vallok, ha a két tag a saját neve alatt is értékesített 600-600 ezer forint értékben? Köszönettel: Km
Tisztelt Szakértő! Jelenleg közjegyzőjelölt vagyok. 2016-tól valószínűleg közjegyzőként fogok dolgozni. E tevékenység mellett lehetek-e családi gazdaság tagja? (Saját őstermelői igazolványom nincs, adószámom van.) Szíves válaszát köszönöm.
Lepsényi Mária 2015.10.28-ai "jól gondolja meg, kit vesz be, ennyi lesz a jövedelme!" családi gazdaságos cikkéhez lenne kérdésem. A tagok számára szóló példával kapcsolatosan az a kérdésem, hogy a kilépő taggal egyáltalán nem kell foglalkozni? A NAV ügyfélszolgálata szerint a kilépő taggal el kell számolni. Rá kell osztani a költségeket, bevételeket! Egyik családi gazdálkodó ügyfelem családi gazdaságából kilépett az egyik tag. Megkérdeztem, hogy mi alapján számoltatja, záratja le a családi gazdaságot év közben? A NAV-ügyfélszolgálatos válasza: az szja-törvény 6.sz. melléklet III. e) pontja alapján: "az adóév utolsó napján (a családi gazdaságban folytatott tevékenység megszűnése esetén a megszűnés napján) - erre a zárójeles részre hivatkozott, hogy ez utal arra, hogy a kilépő tagnak a tevékenysége megszűnt ebben a családi gazdaságban, tehát ezen a ponton le kell zárni magát a családi gazdaságot. A 326/2001. kormányrendelet szerint a családi gazdaság a tag halálával szűnik meg. Ebben az esetben maga a gazdaság nem szűnt meg. Az év közben kilépő "elviszi" a költségeket, mert a bevételek év végén keletkeznek. A maradó tagok pedig adóznak. Kinek van igaza? Az Ön cikkében tetszik említeni a fő szabályt, hogy az adóév utolsó napján a családi gazdaság tagjait kell figyelembe venni. Ennyire erős a törvény zárójeles része? Mire vonatkozik az a bizonyos zárójeles rész? Üdvözletem:
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték