563 találat a(z) családi gazdaság cimkére

Kérdés

Tisztelt Lepsényi Mária! Köszönöm válaszát, amellyel sokat segített, de még mindig van kérdésem. A szóban forgó családi gazdaság 3 főből áll. A két tagnak nincs adószáma, ezért nem tudom értelmezni az áfatörvény szerinti azonos adózást. Ha jól értem, nem elegendő, hogy a vezető alanya az áfának, a két tagnak is adószámot kell kérni, és áfa hatálya alá belépni, ahhoz, hogy a bevételeket, költségeket megosszuk. 2012. év óta működik a családi gazdaság, lehet-e 2015-ben év közben adószámot kérni a tagoknak? Km

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Családi gazdálkodás 3 főből áll, két tagja nem áfaalany, sőt adószámuk sincs. A főállású családi gazdálkodó, a gazdálkodó család feje, áfaalany. A családi gazdaság vezetőjének nevére szólnak a bevételi számlák, áfabevallást év közben az ő nevére teljesítette. Az év végi szja-bevallásban megoszthatom-e a bevételeket és a költségeket a 3 fő között egyenlő arányban, vagy más arányban? Az azonos adózási módot a jövedelemadóra vagy az áfára is kell értelmezni? Hogyan vallok, ha a két tag a saját neve alatt is értékesített 600-600 ezer forint értékben? Köszönettel: Km

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Jelenleg közjegyzőjelölt vagyok. 2016-tól valószínűleg közjegyzőként fogok dolgozni. E tevékenység mellett lehetek-e családi gazdaság tagja? (Saját őstermelői igazolványom nincs, adószámom van.) Szíves válaszát köszönöm.

Kérdés

Lepsényi Mária 2015.10.28-ai "jól gondolja meg, kit vesz be, ennyi lesz a jövedelme!" családi gazdaságos cikkéhez lenne kérdésem. A tagok számára szóló példával kapcsolatosan az a kérdésem, hogy a kilépő taggal egyáltalán nem kell foglalkozni? A NAV ügyfélszolgálata szerint a kilépő taggal el kell számolni. Rá kell osztani a költségeket, bevételeket! Egyik családi gazdálkodó ügyfelem családi gazdaságából kilépett az egyik tag. Megkérdeztem, hogy mi alapján számoltatja, záratja le a családi gazdaságot év közben? A NAV-ügyfélszolgálatos válasza: az szja-törvény 6.sz. melléklet III. e) pontja alapján: "az adóév utolsó napján (a családi gazdaságban folytatott tevékenység megszűnése esetén a megszűnés napján) - erre a zárójeles részre hivatkozott, hogy ez utal arra, hogy a kilépő tagnak a tevékenysége megszűnt ebben a családi gazdaságban, tehát ezen a ponton le kell zárni magát a családi gazdaságot. A 326/2001. kormányrendelet szerint a családi gazdaság a tag halálával szűnik meg. Ebben az esetben maga a gazdaság nem szűnt meg. Az év közben kilépő "elviszi" a költségeket, mert a bevételek év végén keletkeznek. A maradó tagok pedig adóznak. Kinek van igaza? Az Ön cikkében tetszik említeni a fő szabályt, hogy az adóév utolsó napján a családi gazdaság tagjait kell figyelembe venni. Ennyire erős a törvény zárójeles része? Mire vonatkozik az a bizonyos zárójeles rész? Üdvözletem:

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem családi gazdálkodó, 1998-óta folyamatosan. 2013 ban egyéni vállalkozói tevékenységet kezdett (ugyanaz az adószáma és az áfakódja), amit 2015-ben két részletben is szüneteltetett, majd 2015. 09. 24-étől meg is szüntetett. Tevékenysége egész évben a családi gazdaság bevételéből és kiadásából származik. Az adóhatósági egyeztetés következtében be kellett nyújtani egy bejelentő lapot (15T101E a magánszemély tevékenységéről, ami szerintem évek óta be volt jelentve a családi gazdaság részére.) Azt a tájékoztatást kaptam, hogy nem igényelhetek vissza áfát arra az időre, amíg nem végzett vállalkozói tevékenységet, mivel a családi gazdaság státusz nem létezik, amiért vállalkozó volt. Az lenne a kérdésem, hogy visszaigényelhetem-e az áfát, mint családi gazdálkodó? A másik kérdésem az lenne, hogy a családi gazdaság tagjának kell-e őstermelői igazolványt váltani? Köszönettel: Jakab Judit

Kérdés

Az szja-elszámolás szempontjából van-e jelentősége annak, hogy 2015-ben az őstermelői igazolványt áprlisban érvényesítették? . Meg kell-e bontani az elszámolási időszakot az érvényesítés előtti, illetve az érvényesítés utáni időszakra? Ebben az esetben hogyan történik az éves jövedelemelszámolás? A családi gazdaság 3 főből áll. Előre is köszönöm a segitségüket: Kutasi G.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Olvastam Lepsényi Mária írását a családi gazdaság adózásáról. Éppen érint az írás, mert van családi gazdálkodó ügyfelem, de nem merem a bevételeket és a költségeket megosztani, mert a két tag nem alanya az áfának, és ebből azt gondolom, nem azonos az adózási módjuk. Lehet, hogy tévedek, ezért a kérdésem: háromfős családi gazdaságban a családi gazdálkodás vezetője főállású, a szerződés szerint ő, aki személyesen közreműködik. A gazdálkodó család tagjai a két nagykorú gyermek, akiknek van heti 40 órás foglalkoztatásuk más munkáltatónál. Mind a hárman tételes költségelszámolást választottak, de a két tagnak nincs adószáma, tehát nem alanya az áfának, mint a családi gazdálkodó. A szerződés szerint a megtermelt nyereség felosztásának elvei: a megtermelt nyereség felosztása a tagok által végzett munkamennyiség, munkaidő arányában történik. Kérdés: megoszthatom-e a családi gazdaság bevételeit és költségeit 3 egyenlő arányban a tagok között? Vezessenek nyilvántartást ki, mennyit dolgozik a családi gazdaságban? Köszönöm! Km

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdaságot egyéni vállalkozás alapján vettek nyilvántartásba. Minden számla a családi gazdaság vezetője nevén szerepel. A családi gazdaság bérmunkáról is állít ki számlát. Ezt egyéni vállalkozói bevételként könyveljük, nem osztjuk meg a tagok között. A bérmunkával kapcsolatosan felmerült költségeket szintén az egyéni vállalkozásban számoljuk el. Pl. bérszántáshoz felhasznált 1000 l gázolajat, akkor 1000 l gázolaj számlát nem a gazdaságban költségelünk el, hanem az egyéni vállalkozásban. Illetve a bérmunkához használt tárgyi eszközök értékcsökkenését is megosztjuk a családi gazdaságban használt földterületek és bérmunkában művelt területek arányában, és ezarányban költségeljük el, pl. az egyéni vállalkozásban az értékcsökkenés 40%-át, a 60%-ot pedig a családi gazdaságban. Helyes ez a gyakorlat? Ha nem, akkor hogyan kellene különválasztani a bevételt és a költségeket?

Kérdés

Héttagú család közös mezőgazdasági őstermelést folytat. Nem tudják alkalmazni a kompenzációs felárat, mert a fő családtag egy vállalkozásban 25 százalékot meghaladó tulajdoni részesedéssel bír. Ugyanez a csapat betéti társaságot alapított, amelynek fő tevékenysége mezőgazdasági termelés(szőlő). Kérdésem: a cég alkalmazhatja-e a kompenzációs felárat, ha igen, milyen összeghatárig?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság növénytermesztési és erdőgazdálkodási tevékenységet végez. A családi gazdaság tagjainak száma: 4 felnőtt és 3 kiskorú gyermek. A családi gazdálkodó kompenzációs felár mellett alanyi mentességre van bejelentve. Jelenleg a növénytermesztési termékeket a kompenzációs felár figyelembevételével számoljuk el, az erdőgazdálkodásból származó bevételeket pedig az alanyi mentesség alapján. Kérdéseink: 1. Kell-e különbséget tenni adózási szempontból kitermelt fa értékesítése és lábon álló fa értékesítése között? 2. Családi gazdaságunk az alanyi mentességet minden tagra külön számolhatja (7-szer 6 millió forint), vagy csak a családi gazdálkodóra (egyszer 6 millió forint)? 3. Van törvényes lehetőség arra, hogy az erdőgazdálkodásból származó bevételt is kompenzációs felár alkalmazása mellett realizáljuk? Várjuk mielőbbi válaszukat. Előre is köszönettel: Küszterné Győri Judit

Kérdés

Mária nagyon köszönöm az eddigi válaszait. Most már csak az egyéni vállalkozás zárása nem teljesen tiszta a fejemben. Tehát egy egyéni vállalkozó, aki októbertől családi gazdaságot alapít. Szeptember 30-ávall lezárom a vállalkozását, a meglévő tárgyi eszközeire eddig a napig értékcsökkenést számolok el. Kérdésem, hogy kisvállalkozói kedvezményt érvényesíthet-e az év folyamán beszerzett permetezőre? Októbertől pedig az értékcsökkenés már felosztódik a családtagok között, ezért kell az elkülönítés (a szerződés szerint az összes gépét beviszi a családi gazdaságba). Az szja-bevallásban tételesen levezetem a 13. lapokon az egyéni vállalkozó dolgait. Ha a családi gazdaságnál az egy főre jutó árbevétel 600 ezer forint alatt lesz, akkor a 12. lapokat ki sem kell töltenem? Vagy, ha az egy főre jutó árbevétel 600 ezer forint alatti, akkor jelen esetben megteheti a 20 százalékos nyilatkozatot? Nagyon köszönöm előre is a segítségét!

Kérdés

Családi gazdaság 5 főből áll. Négy önkormányzat területén folytat állandó jellegű iparűzésiadó-köteles tevékenységet (mezőgazdasági növénytermelés). Elég, ha a családi gazdálkodó nevében ad be a gazdaság iparűzésiadó-bevallást a négy településre, vagy 5 fő szorozva 4 településsel, tehát 20 darab bevallást kell beadni arányosítva és elosztva 4 főre?

Kérdés

Állattenyésztéssel foglalkozó egyéni vállalkozó családi gazdaságot kíván létrehozni. A családi gazdaság bejegyzése az év második felében várható. Kérdésem, hogy a családi gazdaság tagjai dönthetnek-e úgy az alapító szerződésben, hogy az egyéni vállalkozó bevételeit és kiadásait (a január 1. és december 31. között felmerülteket) egyenlő arányban osztják el maguk között, függetlenül a belépés időpontjától?

Kérdés

Van egy édesanya, aki őstermelői igazolvánnyal rendelkezik. Választott adózás alanyi mentes plusz kompenzációs felár és tételes elszámolás. Van a lánya, akinek szintén van őstermelői igazolványa. Ő szintén alanyi adómentes plusz kompenzációs feláras, de átalányadózást választott. Év közben mindketten gyűjtögették a kiadásaikról a számlákat, mindenki a saját nevére. Most szeretnének családi gazdaságot létrehozni, melynek vezetője az édesanya lenne. Kérdésem, ha a családi gazdaság megalakul, a bevételek pedig csak a gazdaság megalakulása után keletkeznek (szőlőértékesítés), s az édesanya nevére fogják a felvásárlási jegyet kiállítani, dönthetnek-e úgy a tagok, hogy az év közbeni összes kiadást s bevételt egyenlő arányban osztják el a maguk között, függetlenül attól, hogy kinek a nevére szól a bizonylat? Tehát az eltérő adózás ellenére adózhatnak-e családi gazdaságként, azonos módon (tételes elszámolás szerint)?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szombati munkavégzés

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Kft. nyugdíjas tagja által fizetendő SZOCHO

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Osztalékalap csökkentése

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink